Király nélküli királyság? Azt már nem!

Közvetítésünket befejeztük, de olvassák az Indexet, mert a Nemzeti Együttműködésről címmel ma még lesz egy politikai nyilatkozat-tervezet, aminek a vitája éjszakába nyúlik majd, nehogy lemaradjanak róla.

Sok a nehézség.

Szilágyi problémaként vetette fel azt is, hogy az új kormányzati struktúra nem felel meg az európai struktúráknak, így uniós tanácskozásokon előfordulhat, hogy Magyarországot államtitkár képviseli a többi ország minisztereivel szemben, ez pedig szerinte hátrányt jelent. Nehézséget okozhat az is, hogy egy minisztériumnak csak egy közigazgatási államtitkára lehet, így az új csúcsminisztériumokban egy szakembernek kell felügyelnie nagyon különböző területeket is.

Csupán négy évre készül az LMP - mondanánk, ha gonoszkodni akarnánk. De nem akarunk.

Utolsó LMP-s vezérsznokként Szilágyi Péter szólalt volna fel, de nem találta mikrofonját. Tapasztaltabb fideszes képviselők segítségével megoldotta a problémát. "Elnézést a malőrért, majd belejövünk, lesz rá négy évünk" - kommentálta az esetet. Bírálta a közigazgatásra jellemző protekcionizmust. Értékelése szeirnt a Fidesz javaslata jó irányba mutat abban a tekintetben, hogy igyekszik kivonni a közigazgatást a politika alól. Javasolta, hogy a kormányülések hangfelvételei legfeljebb tíz éven belül válljanak nyilvánossá és kutathatóvá. Az emlékeztetőket pedig "a lehető legrövidebb időn belül" kéne szerinte nyilvánosságra hozni. Ugyanezt a célt szolgálja azon javaslata is, hogy a miniszterek mellett a miniszteri- és a kormánybiztosok is interpellálhatóak legyenek.

Nem elég az LMP-nek, hogy most először lett Fenntartható fejlődési bizottság, már minisztériumot akar. Ja, a Fenntartható fejlődési bizottság elnöke Jávor Benedek.

Az LMP harmadik felszólalója Jávor Benedek volt, aki nem akarta megkérdőjelezni a kormány jogát a kormányzati struktúra kialakítására, de problémaként értékelte a környezetvédelmi minisztérium megszüntetését. Egy fenntartható fejlődési minisztérium létrehozását javasolta, ez alá sorolná be az agráriumot. Tehát nem az integrációval, hanem a hierarchikus felépítéssel van elsősorban problémája, ő a környezetvédelem alá rendelné az energiapolitikát, a vízgazdálkodást és a mezőgazdaságot, nem fordítva.

Itt az ideje, hogy megismerkedjünk az LMP frakciójával. Scheiring Gábor például német nemzetiségi gimnáziumba járt, így furcsa lett volna, ha éppen ő kezdi el bírálni a kisebbségek parlamenti képviseletét.

Scheiring Gábor az LMP nevében alapvetően egyetértéséről biztosította a Fideszt, de bírálta, amiért gazdasági programjuk kidolgozatlansága, ellentmondásai miatt, például amiért adócsökkentést és kiadásnövelést ígérnek egyszerre. Ez összességében arra utal, hogy a jövendő kormány deficitköltekezésre is hajlandó lenne, összességében pedig nem felel meg a fenntartható fejlődés igényeinek. "Összességében nem látjuk, hogy a kormánynak programja lenne a pénzügyi szektor túlburjánzásának megakadályozására" - mondta.

A kisebbségiek nagy szerepe miatt aggódik Schiffer András.

A kisebbségek parlamenti képviselete régi alkotmányos mulasztás, de több dilemmát is felvet. Egyrészt korporativista elemet visz a parlamentbe, másrészt egy kisebb parlamentben 13 kisebbségi képviselő aránytalanul nagy szerephez juthat, a mérleg nyelve lehet. (Ahol létezik a kisebbségi képviselet, a kisebbségek képviselői szinte automatikusan a kormánypártokhoz szoktak csatlakozni jól belátható érdekeik miatt.)

Fotók: Huszti István

Sok politikus gondban lenne, ha megvalósulna Schiffer víziója, és már a pártlistákat is a választók állítanák össze. Neveket most ne várjanak.

"A parlament létszáma nem költségvetési kérdés" - jelentette ki a kisebb parlament kapcsán Schiffer. Szerinte égetőbb probléma a magyar demokrácia becsületének visszaszerzése. Ennek érdekében nézetegyeztetést, vitasorozatot tartanának indokoltnak, ennek fényében üdvözölték a Fidesz erre vonatkozó javaslatát a választójogi törvény módosításának módjáról. Szerinte abba is beleszólást kéne biztosítani a választóknak, hogy a pártlistákra kik kerüljenek fel - a javaslat az Egyesült Államokban alkalmazott előválasztási rendszerre emlékeztet.

Tényleg, hogyan lehet majd interpellálni Orbán Viktort, ha a tényleges miniszterelnök Navracsics Tibor lesz?

Legkisebb frakcióként az LMP azzal tűnik ki, hogy négy vezérszónoka is reagál a Fidesz javaslatára. Elsőként a 16 fős frakció vezetője, Schiffer András fejtette ki aggályait, melynek lényege, hogy a csúcsminisztériumi rendszerben több terület is miniszteri képviselet nélkül marad, ez pedig a parlament ellenőrzési jogát, a terület illetékes vezetőjének interpellálhatóságát is érintheti. Beszélt a "forgóajtó-effektusról", azaz arról, hogy a hatósági ellenőrző szervek élére gyakran az ellenőrzött területeken vezető pozíciókat betöltők kerülnek, ezt szerinte kerülni kéne. A miniszterelnök-helyettesi pozícióval szemben is az a fő kifogása, hogy korlátozhatja a miniszterelnök interpellálhatóságát.

Szolgálat kérdés üléstermi tudósítónkhoz: András, jól megnézted, Mile Lajos sem nevetett?

A Jobbik másik vezérszónoka, Hegedűs Tamás örül a közigazgatási államtitkári poszt visszaállításának és a politikától független köztisztviselői kar megteremtésének. Viccelődni is próbált: "Ha van szakállamtitkár, akkor miért nincs bajszállamtitkár", de senki sem nevetett.

A pénteki ülés egyik szavazásán az LMP-s Kaufer Virág mellényúlt, most Mile Lajos, aki 1990 és 1994 között MDF-es országgyűlési képviselő volt, mellétapsolt.

Nem csak a jobbikosok tapsoltak Balczónak, igaz, csak egy képviselő, az elempés Mile Lajos csatlakozott hozzájuk. Mile azon elempések közé tartozik, akik a Jobbik-frakció balszélén kénytelenek ülni.

Folytatódik az alkotmányvita. Mellesleg Orbán Viktor a szombati Magyar Nemzetnek adott interjújában már arról beszélt, hogy másfél-két év múlva megszülethet a vadonatúj alkotmány.

Balczó szónoklata második részében kétségbe vonta, hogy Magyarországnak egyáltalán lenne alkotmánya, mert az 1949. évi XX-as törvényt szerinte még egy megszállt ország parlamentje módosította 1989-ben. Előkerült a liszaboni szerződés témája és az európai alapjogi charta ügye is. Bár Gaudi-Nagy Tamás az ülés elején azt kifogásolta, hogy a Fidesz egyáltalán hozzá mer nyúlni az alkotmányhoz, Balczó most teljesen új alkotmány írását javasolta.

Üléstermi tudósítónk tovább tolmácsolja Balczó szavait, egy helyen pedig ki is igazítja, hiszen nem gépíró ő.

Balczó szerint amint állampolgárságot kapnak a határon túliak, kétféle állampolgárság lesz, hiszen a határon túliak nem gyakorolhatják választójogukat. A választójogot nem az állampolgársági, hanem a választójogi törvény rendezi, Balczó tehát téved. Mindenesetre a Jobbik eltörölné választási feltételek közül a lakóhelyet, a határon túliak pedig a kompenzációs listára szavazhatnának, melyet "húsz-harminc" hellyel felduzzasztanának. A jelenlegi - és a Fidesz által tervezett - választási rendszerben a választók egyáltalán nem szavaznak a kompenzációs listára, arra csak úgynevezett töredékszavazatok, más formában (egyéni körzetben, illetve területi listán) nem hasznosult szavazatok érkeznek.

Kapcsoljuk a parlamenti folyosót. Semjén Zsolt dicséretére legyen mondva, hogy megkísértette a lehetetlent. Hogy sikerült-e neki, azt döntsék el!

Nehéz hétköznapi szavakba önteni a nemzeti együttműködésről szóló deklaráció lényegét, számos fideszes be sem vállalta, hogy nekifusson. Semjén Zsolt, a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa szerint két lehetőség van, ha meg akarjuk fogni a lényeget. 1. vagy azt mondjuk, hogy az, ami benne van a nyilatkozat szövegében, 2. vagy beszélünk róla másfél órát, és éreztetjük, hogy ez minden, "Goethe és a világegyetem".

Tudták önök Balczó Zoltánról, hogy 1998 és 2002 között már volt parlamenti képviselő, méghozzá a MIÉP színeiben. Nem tudták? Na, most már tudják.

Balczó szerint a látlelethez tartozik az is, hogy "egy program nélküli civil szervezet országos listát tudott állítani". Egyértelműen az LMP-re utalt, mint a rendszer válságának egyik tünetére. Ezután kifejtette a Jobbik javaslatát, a kétkamarás parlamentet, ahol a második kamarában meg lehetett volna valósítani a kisebbségek, a határon túli magyarok és a civil szervezetek képviseletét. Sajnálja, hogy a beterjesztett javaslat ennél kisebb célt tűz ki, ennek ellenére mérlegelik elfogadását. Ennek két feltétele van, az arányosság, illetve a határon túli magyarok választójogának biztosítása. Ostorozta az egyéni választási rendszert, ami szerinte az aránytalanság oka.

A folyosón találtunk rá az ország három vesztes fideszeséből az egyikre.

Semmi meglepő nincs abban, hogy nem a Fidesz frakciójába űlt be Spaller Endre. A képviselő szerint legalábbis ez eleve lejátszott meccs volt a Fidesz és KDNP között. Vannak ugyanis hagyományosan kereszténydemokrata kvótán lévő választókörzetek Budapesten. KDNP-övezet a XIII. kerület is, Spaller számára így nem volt kérdés, hogy bejutása esetén melyik frakcióba fog ülni. A bejutás azonban a tervezettnél nehezen ment, miután a XIII. kerület angyalföldi része volt az egyetlen hely az országban, ahol az első és a második fordulóban is az MSZP jelöltje tudott győzni.

Térjünk vissza az ülésterembe, megadjuk a szót Balczó Zoltánnak, tessék:

A Jobbik is két részletben mondja el véleményét a javaslatokról, elsőként Balczó Zoltán, a párt házelnök-helyettese beszél, a szocialistákhoz hasonlóan az elnöki pulpitusról. Szerinte azzal, hogy az alkotmánymódosítást majd csak egy külön törvény lépteti életbe, jelzi azt is, hogy a helyes sorrend a választójogi törvény módosítása, majd az alkotmánymódosítás lenne. A Fidesz siettségét ezek szerint csakis választási ígéreteik mihamarabbi teljesítése indokolja. A kisebb parlament "népóhaj", ami "a politikai osztály hitelvesztése" miatt alakult ki.

Parlamenti tudósítónk kekeckedik, nyugalom, rászóltam.

Nem túl meglepő módon a kereszténydemokraták frakciója támogatásáról biztosította a Fidesz törvényjavaslatait.

Száguldó riporterünk a folyosón futott össze Farkas Flóriánnal, aki nem tart attól, hogy a Fideszben ne lenne számára hely, ha minden kisebbségnek lesz majd automatikus parlamenti képviselete.

A Lungo Drom a nemzetiségi képviselői kvóta bevezetése után is a Fidesszel kötött szövetségben képzeli el a jövőjét - tisztázta az Indexnek cikluson átívelő stratégiáját Farkas Flórián. A roma szervezet vezetője elmondta, ő személy szerint részt vett a kisebb létszámú parlamenthez kapcsolódó tervezet kidolgozásában, amely egy régi elképzelést megvalósítva 13 képviselői helyet adna a magyarországi regisztrált nemzeti kisebbségeknek. Farkas az Indexnek elmondta, hogy a mostani tervezet megfogalmazása előtt nem volt össznemzetiségi egyeztetés, és egyelőre a nemzetiségenkénti választás módja sincs tisztázva. Az biztos azonban, hogy a rendszer bevezetése nem fogja kizárni, hogy a nemzetiségeknek, köztük a romák a későbbiekben a pártokban is legyen képviselőjük.

Mondom.

"Hallom, látom, mindenki tudhatja, a magyaroknak elegük lett a kudarcokból, a tétovázásból, a rossz kompromisszumokból, a toporgásból. Győzelmeket várnak, azt várják, hogy legyőzzük a leváltott rendszer hagyatékát, hát le fogjuk győzni" - OV, 2010.

Történelemtanárunk felgyorsult.

"Megõrizzük mindazt a múltból, ami jó, de most hozzá kell fognunk a jövõ építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásának, belsõ feszültségeinek megszüntetését várja tõlünk" - Antall, 1990.

Kapcsoljuk a kékfényes Szabó Lászlót. Laci, tied a szó:

Előzetes letartóztatásba helyezte a BKV-ügyben meggyanúsított Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn.

(MTI)

Melyik a jobb, a hosszú vagy a rövid? Erről szól Salamon László, aki nem rokona a nagy nevettető Salamon Bélának.

A kereszténydemokraták másik vezérszónoka elsősorban arról beszélt, hogy az előző kormány gyakran többszázoldalas törvényjavaslatokat nyújtott be napokkal a tárgyalási időpont előtt, most mégis az ő rövid javaslatukat bírálják, pedig ezek csak a kormányalakításhoz legszükségesebbeket tartalmazzák. Amiért a törvényjavaslat elfogadása halaszthatatlan, az a közigazgatási államtitkárok státusának újbóli megteremtése, illetve az önkormányzatok központi törvényességi felügyeletének helyreállítása. A közigazgatási államtitkár újbóli bevezetésének lényege a köztisztviselői kar politikasemlegessé tétele, hiszen a jövőben a Fidesz tervei szerint a köztisztviselőket nem érintenék a kormányváltások - azaz a köztisztviselőket függetlenítenék a politikai vezetéstől.

Ördögünk van.

"Olyan küzdelemre vállalkozom, amely során nagy erőkkel fogom szembetalálni magam, de, akik kicsit is ismernek tudják, hogy engem az akadályok és a gáncsok nem térítenek el. Bármilyen erő jöjjön is szembe tehát, véghez fogom vinni mindazt, amivel a magyar emberek megbíztak. Márpedig az emberek gyökeres és alapvető változásokat akarnak az élet minden fontos területén. Erre kaptam megbízást és felhatalmazást, ezt fogom megvalósítani. De nem csak én kaptam erre megbízást és felhatalmazást, hanem mindannyian, akik ma itt vagyunk" - Orbán Viktor, 2010. május 14.

Fogadjunk, hogy a Történelmi óra II/2. egy 2010-es Orbán-felszólalás lesz.

"Éreznünk kell azt, hogy vannak más erõk is, éreznünk kell azt hogy nem mindenki kívánja a mi sikereinket - sem a haza határain kívül, sem a haza határain belül. Éppen ezért azoknak, akik egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak valóban, egymással politikában versengve, de az alapkérdésekben együttmûködve, kell kormányzatként és ellenzékként elõre haladnunk" - Antall József, 1990, a parlament második ülése.

Tudósítónknak végre volt egy szusszanásnyi ideje körbenézni az ülésteremben. Tapasztalatait emígyen foglalja össze:

Ötven százalékosra csökkent az ülésteremben jelenlévő elempés és jobbikos képviselők aránya is. A padsorokban maradt elempések olvasgatnak, egyikük 168 órát, másikuk Népszabadságot, egy harmadik pedig Napi Gazdaságot. A jobbikosok többnyire meredten néznek maguk elé, Vona Gábor jegyzetel. Időközben Rétvári Bence is befejezte felszólalását.

Miskolcról jelentjük, az ügyvezető miniszterelnök vészhelyzetet hirdetett.

Veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindazon térségére, amelyet árvíz sújt, jelentette ki Bajnai Gordon Miskolcon hétfőn.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ilyen esetben gyorsabban jutnak anyagi segítséghez a védekezők. A megyében jelenleg több mint hatvan településen védekeznek az ár ellen.

(MTI)

Hány hasonlóságot fedeznek fel Antall 1990-es és Orbán 2010-es felszólalása között? Pirospontért, az első jelentkező válaszolhat.

"Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar ember, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák a saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit" - Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszeréről, 2010. május 14.

A megyerendszer nem része az orbáni forradalomnak, pedig a HVG-ben 1992 óta minden évben van egy olyan cím, hogy Megy-e a megye?

A kereszténydemokraták első vezérszónoka, Rétvári Bence a választói felhatalmazással indokolta, hogy azonnal nekikezdtek államigazgatási reformelképzeléseik megvalósításának. Hangsúlyozta, hogy szerinte a kormány tisztességesen jár el, hiszen az ellenzéknek parlamenti részarányánál nagyobb arányt biztosít a választójogi reform kidolgozásában a paritásos albizottságban. A megyei alapú törvényességi ellenőrzési rendszer mellett azzal érvelt, hogy a regionális rendszer még nem bizonyított, míg a megyerendszernek történelmi hagyományai vannak.