Kilakoltatás Budafokon tömegjelenetekkel

Sneider Tamás, az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának jobbikos elnöke elmondta, hogy egy négygyermekes családot lakoltattak ki a XXII. kerületi, Csengő utcában lévő házukból a jogerős bírósági végzés birtokában, mert huszonsegymillió forintos tartozást halmoztak fel.

A rendezvény elején Sneider Tamás mellett jelen volt még Baráth Zsolt, Vágó Sebestyén és Staudt Gábor, akik szintén a Jobbik országgyűlési képviselői.

A képviselők polgári engedetlenségre hivatkozva elállták a kiérkező hatvan készenléti rendőr útját, ezért igazoltatták őket, és felírták adataikat. A képviselők nem álltak ellen, és mint kérdésre elmondták, tisztában vannak tettük következményével.

Vágó Sebestyén azt mondta, hogy ha szabálysértési ügy lesz tettükből, akkor önként lemondanak a mentelmi jogukról és vállalják a következményeket.

Az elárverezett házat negyven szimpatizáns szállta meg, akik nem akarták beengedni a bírósági végrehajtót. A kaput lehegesztették, és egy ideig megakadályozták a bejutásban az új tulajdonost, aki árverésen jutott hozzá az ingatlanhoz.

Ezért a rendőrök, akik egyébként teljes védőfelszerelésben jelentek meg a helyszínen, betörtek a kertbe, ahonnan kiterelték a szimpatizánsokat.
A rendőrség nem alkalmazott erőszakot, és a civilek sem álltak ellen erőszakosan, a házban élő egyik családtaghoz, egy idős nőhöz viszont mentőt kellett hívni, mert rosszul lett.

Szabó Gábor jobbikos képviselő kedden az Országgyűlésben ügyrendi felszólalásában bejelentette, hogy azok a jobbikos parlamenti képviselők, akik nem szólalnak fel kedden a parlamentben, elhagyják az üléstermet, csatlakoznak társaikhoz, és akár polgári engedetlenség útján is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kilakoltatást megakadályozzák.

Időközben Lenhardt Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője egy közleményt is kiadott, amely emlékeztetett arra, hogy a Jobbik már a választási programjában is megígérte, hogy a kilakoltatásokat megakadályozza, és a nehéz helyzetbe került embereknek, családoknak minden tőle telhető segítséget megad.

A kilakoltatási procedúra végére már összesen 20 jobbikos országgyűlési képviselő volt a helyszínen, de a kilakoltatást nem tudták megakadályozni. A tiltakozás szervezője ezt követően be is jelentette a rendezvény végét.

A helyszínen felmerült, hogy jogtalan a kilakoltatás, mert jelenleg moratórium van érvényben.

A kilakoltatási moratóriumot a Bajnai-kormány rendelte el a téli időszakra. Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án bemutatott, 29 pontos akciótervében már szerepelt ennek az időszaknak a 2010 év végéig történő meghosszabbítása, majd a kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában megjelent) rendelete ezt a moratóriumot be is vezette. A kihirdetésével egyidejűleg hatályba lépő rendelet megfogalmazása szerint "a kötelezett által lakott lakóingatlan (...) 2010. december 31-éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé".

Budapesten korábban Demszky Gábor főpolgármester 2009 októberében hirdetett kilakoltatási moratóriumot a téli időszakra, amely 2010. április 15-én járt le.

Hivatalos álláspont: jogszerű volt a kilakoltatás

A keddi budafoki kilakoltatás nem tartozott a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló kormányrendelet hatálya alá - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációs Államtitkársága kedden.

Mint írták, a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kapott információk alapján "a kiürített lakás használója korábban egy bank adósa volt, fizetésképtelensége miatt a moratórium hatályba lépése előtt a pénzintézet az ingatlant értékesítette egy magánszemély számára". A mai intézkedés csupán a tulajdonos jogos birtokba kerülését szolgálta, olvasható a közleményben.

Mint hozzátették: a kormány célja a moratórium meghosszabbításával éppen az volt, hogy ilyen helyzetbe más magyar állampolgárnak ne kelljen kerülnie.