A Fidesz alkalmasnak tartja az MSZP államfőjelöltjét

Nem pártkatonának, nem "dzsungelharcosnak", hanem független, baloldali értelmiséginek tartja magát Balogh András az MSZP államfőjelöltje, akit a Fidesz és a KDNP frakció hívott meg kedden délutáni ülésére (Semjén Zsolt, a KDNP elnöke utalt arra, hogy amikor ellenzékben voltak, a szocialisták is megtették azt a gesztust, hogy meghallgatták Mádl Ferencet). A történész és diplomata, jelenlegi bangkoki nagykövet azt mondta: a magyar nemzet tagja az, aki magyarnak tartja magát. A jelölt nek a "vidám és mosolygós Magyarország" az eszményképe, és egy köztársasági elnök dolga, hogy ennek megteremtése elől elhárítsa az akadályokat - mondta.

Az MSZP államfőjelöltje kijelentette: aláírná a kettős állampolgárságról szóló törvényt, de köztársasági elnökként felhívná a figyelmet a következményekre. Mint mondta: a magyar politika soha nem mondhat le arról, hogy felelősséget kell vállalni a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet gyámkodást. Kijelentette, a határok megváltoztathatatlanságának doktrínáját nem lehet kétségbe vonni.

Barátkoztak

A találkozó után Lázár János Fidesz-frakcióvezető azt mondta: az MSZP alkalmas jelöltet állított a köztársaságielnök-jelölés "versenyében". Lendvai Ildikónak külön megköszönte, hogy lehetővé tette a találkozást, és azt is, hogy "először, de remélhetőleg nem utoljára, kitüntette a Fidesz-frakciót" részvételével, és szót válthattak "közös ügyeinkről".

Semjén Zsolt azt emelte ki, hogy a jelölt nagyon pontosan említette beszédében a nemzet egységének megteremtését, ami a magyar alkotmány szellemiségéből és szövegéből is következik. Balogh Andrást Lendvai Ildikó MSZP-elnök, Baja Ferenc szocialista politikus, a szocialisták államfőjelöltjének segítője kísérte el a találkozóra. Lendvai azt mondta: nem ellenséges táborba jöttek, hanem beszélgetni a magyar demokrácia jövőjéről, a köztársasági elnöki poszt funkciójáról és nagy örömmel tapasztalták, a "másképp gondolkozók" is alkalmasnak tartják jelöltjüket a posztra. Az MTI szerint várhatóan az MSZP is meghívja a Fidesz államfőjelöltjét.

Az MSZP korábban kinyilvánította: bár tudja, hogy kevés az esély jelöltje megválasztására, olyan embert javasolnak, aki a Magyar Köztársaság, modern polgári Magyarország eszméjét képviseli. Balogh András a hetvenes évektől az ELTE egyetemi docensként, majd tanszékvezetőként dolgozott. Egyetemi tanári kinevezését 1987-ben vette át. Az ELTE-n kívül más magyar, illetve külföldi egyetemeken oktatott.

Balogh András 1976-1983 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának külpolitikai konzultánsa is volt. 1988-ban kinevezték Magyarország újdelhi nagykövetévé, emellett akkreditálták Bangladesbe, Srí Lankára, Nepálba, Afganisztánba, Mianmarba és a Maldív-szigetekre is. 1992-ben hívták haza. Ekkora a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének lett főmunkatársa. 1994-ben a külügyminiszter főtanácsadója volt, majd a Magyar Külügyi Intézet főigazgatójává nevezték ki. Itt 1999-ig dolgozott. 2005-ben Magyarország bangkoki nagykövete lett, emellett akkreditálták ismét Mianmarba.

Kétségek Schmitt személye körül

Továbbra sem végleges, ki lesz a Fidesz-KDNP államfőjelöltje. A jelölt személyére Orbán Viktor szerdán levélben tesz javaslatot frakcióknak. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a párt múlt keddi elnökségi ülése után azt mondta: hatnál is több személy jöhet szóba államfőjelöltnek, de továbbra is Schmitt Pál a legesélyesebb (az államfői posztra a párton belül emlegették korábban Vizi E. Szilveszter volt akadémiai elnököt, de felmerült már Pálinkás József volt oktatási miniszter, az MTA jelenlegi elnökének neve is.)

Többekben kétségeket ébreszt ugyanakkor, hogy Schmitt Pál 1983 és 1986 között az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban. Ebben az időben Magyarország politikai okokból bojkottálta az 1984-es los angelesi olimpiai játékokat, de az erről szóló döntésen Schmitt nem vett részt, mert egy szófiai konferencián volt.

Hétfőn lesz végső döntés

A Fidesz-frakció csütörtökön rendkívüli frakcióülésen dönt Orbán javaslatáról. Péntek délig a frakció megteszi a hivatalos jelölést, majd június 28-án, hétfőn délelőtt "végső döntés születik arról, hogy a Fidesz-frakció a kereszténydemokratákkal szövetségben kit fog támogatni a június 29-i elnökválasztáson".

Az államfőválasztáson szót kapnak majd a jelöltek. A Fidesz kezdeményezése szerint Balogh András és azok, akik a házbizottság döntése alapján jelöltekké válnak, hasonló időkeretben kapnak felszólalási lehetőséget.

Az államfőt az országgyűlési képviselők titkos szavazással választják meg öt évre. A titkos választás első fordulója akkor eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada támogatja valamelyik jelöltet. Ha eredménytelen, akkor megismételhető a szavazás. Ha a második forduló is eredménytelen, akkor a harmadik szavazáson már elegendő a képviselők többségének (50 százalék + 1 fő) támogatása.

Mivel az önálló államfőjelölt állításához ötven képviselő aláírása szükséges, sem a Jobbik, sem az LMP nem állíthat jelöltet. Az LMP korábban Sólyom László támogatására szólította fel a Fidesz-KDNP-t.

Sólyom László köztársasági elnök mandátuma augusztus 5-én jár le. A mandátum lejárta előtt legalább harminc nappal, tehát július 6-ig kell az Országgyűlésnek új elnököt választania. A választások után Pokorni Zoltán egy tévés nyilatkozatban arra utalt, nem jelölik újra Sólyom Lászlót. Pokorni nyilatkozatát párton belül sem tartották szerencsésnek, de egyértelművé vált, hogy nem őt jelölik. Sólyom újraválasztására civil mozgalom is indult. A honlapon jelenleg 5079 aláírás található.