Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Hülyébbek az érettségizők, mint apáik voltak?

2010.07.23. 13:20
Hamis az a régóta élő felfogás, hogy a most érettségiző generáció kevesebb tudással rendelkezik, mint az előzők. Lukács Péter oktatáskutató szerint bár a felsőoktatás színvonalán lenne mit javítani, az érettségi és a felvételi rendszerének tervbe vett változtatásai nem a megfelelő módszerek erre. A felsőoktatási kutatóintézet volt főmunkatársa a diplomások túlképzése miatt aggódókat is nyugalomra inti.

Még csak három éve él a 480 pontos felvételi rendszer, de már lehet tudni, hogy 2012-től megváltozik: 500 pontosra. Az állandóan változó feltételrendszerek azt az érzetet erősítik, hogy a középfokú és a felsőoktatás is válságban van, komoly gond lehet a középiskolákból kikerülők tudásszintjével.

Lukács Péter oktatáskutató elmondta, hogy a tervezett változtatások egyáltalán nem jelentenek garanciát az egyetemre bekerülő diákok tudásszintjének növelésére és azt más tényezők sem úgy befolyásolják, ahogy azt sokan hiszik. Sőt, a kutatások nem támasztják alá azt a percepciót sem, hogy a középiskolák egyre gyatrább tudásszintű végzősöket termelnének.

Idén 13 ezerrel többen jelentkeztek 2 ezerrel több egyetemi és főiskolai helyre. Magyarországon mint szerte a világban egyre többen szeretnének egyetemi vagy főiskolai diplomával nekiindulni a munkahelykeresésnek. Hallani azonban aggódó hangokat akik szerint a túl sok diplomást nem lesz képes felvenni a munkaerőpiac.

Már a hatvanas években is hasonló problémákat vetettek fel sokan – mondta Lukács. Akkor a középfokú oktatás elterjedése miatt aggódtak, és a túl sok érettségizett fiataltól óvták volna a munkaerőpiacot.

Akkor azzal nyugtatták a kétkedőket, hogy a munkaerőpiac átalakulással fog válaszolni a kínálat alakulására. Ez így is történt, és Lukács szerint most is valami hasonló következhet. Bár a szakképzés visszaszorulása miatt aggódóknak is van némi igazuk, a folyamat, hogy egyre több szülő szeretné ha gyermeke diplomás lenne, megfordíthatatlan, és egyáltalán nem káros.

Régen minden jobb volt

A magyar felsőoktatás és úgy általában az oktatás színvonaláért már régóta aggódnak a szülők, a szakemberek, politikusok. Lukács Péter felhívta a figyelmet arra, hogy már az ókori görögök ideje óta általános, hogy az előző generációk hajlamosak az éppen diákéveit töltő fiatalok tudásszintjét alábecsülni, illetve a sajátjukénál rosszabbnak beállítani.

Lukács szerint ez az érzet amiatt alakulhat ki, hogy a követelmények állandóan változnak. Mást jelent az alapvetőnek tekintett tudásanyag, a műveltség kritériumai gyorsan alakulnak. Az első világháború után a görögnyelv-oktatás megszüntetése miatt aggódtak sokan. A második világháborút követően a kötelező latinoktatás megszűnése miatt tartottak attól, hogy a gyerekek a legalapvetőbb kulturális normákkal sem ismerkednek meg. Húsz éve pedig azért aggódtak az Élet és Irodalom hasábjain, hogy mi lesz, ha a gyerekeknek nem kell már fejből ismerniük Arany János balladáit. (Miközben ma már a felvételiztetők sem tudják fejből ezeket a verseket.)

A tudásszintet amúgy sem lehet abszolút számmal mérni. Az érettségieredmények összehasonlítása nem megbízható kiindulópont, hisz a feladatok és színvonaluk, sőt maga a rendszer is évről évre változik. Bár konkrét erre vonatkozó kutatások nincsenek, van olyan mutatószám amiből lehet következtetéseket levonni.

A IEA teszteket már 1960 óta végzik el Európa majd minden országában a diákok tudásszintjének a vizsgálatára. Ezeken a teszteken, amellett, hogy Magyarország általában jól szerepel, kimutatható, hogy a tudásszint bár némileg hullámzó színvonalat mutat, alapvetően nem változik.

Az emelt szint nem magasabb színvonal

Az oktatáspolitika a közeljövőben a felvételi rendszer szigorúbbá tételével, az emeltszintű érettségi szerepének erősítésével, a pontozás átalakításával illetve a minimum ponthatár emelésével próbálja magasabb tudás megszerzésére ösztönözni a felsőoktatásba tartó diákokat.

Lukács szerint az emelt szintű érettségiért kapható magasabb pontszámok, illetve az, hogy a kormány két év múlva előírhatja, hogy bizonyos szakokra csak emelt szintű érettségivel lehet majd bekerülni, nem garantál semmiféle színvonalemelkedést.

Amíg az érettségi nehézsége politikai döntés következménye, illetve az egymást követő kormányok régi és utólag tévesnek bizonyuló hatástanulmányokra hivatkozva ragaszkodnak hozzá, hogy központilag határozzák meg a felsőoktatási szakok keretszámait, addig a magyar felsőoktatás nem tud előbbre lépni.