A harc az adaptív tanulás és a személyre szabott oktatás hívei között dúl. Ha összefog az emberi tanár a mesterséges intelligenciával, és félreteszik a személyes adatok miatti aggodalmakat, abból félelmetes dolgok születhetnek.

Hiába fellebbezett a 15 diák, akiknek a sikeres érettségijét utólag úgy semmisítették meg, hogy nem is csaltak. Nem kaptak választ, így elestek a továbbtanulás lehetőségétől.

Tizenöt diák hiába érettségizett sikeresen a Szinyei Merse Pál Gimnázium esti tagozatán, váratlanul megsemmisítették az eredményeiket a bizonyítványosztáson. Nem értik.

Mindenki kapkodja a fejét, mi a cél az új tervezettel. Az iskolaigazgatók helyett egy állami szerv döntene az iskolán kívüli tanulásról. Ez gátat szabhat a hátrányos helyzetű gyerekek kiszorításának, de ellehetetlenítheti a modern, alternatív "lakásiskolákat" is.

2000 magyar gyerek naponta kel át a határon, hogy osztrák iskolákban tanulhasson. A burgenlandi sulik nálunk toboroznak, de hogy lehet külföldre íratni a gyereket, és mi az ára?

Kibékíthetetlenül megmérgeződött a viszony az intézményt fenntartó egyesület és a pedagógusok között. A tanárok felmondtak, a szülőkkel új iskolát nyitnak. Az ügy rávilágít a Waldorf-féle működési modell problémáira is.

Egy zalai iskolában egy tanár meg akart állítani egy verekedő gyereket, aki őt is megrúgta, mire pofon vágta. A szülők feljelentették, az iskolából kirúgták, felettesei nem álltak ki mellette, aztán egy év múlva kiderült: nem követett el a bűncselekményt.

Megkérdeztük a magyar szülőket, mennyire elégedettek a gyerekük iskolájával, illetve, hogy hova vinnék, ha tehetnék. Mutatjuk az eredményeket.

Háromszázezerrel kevesebb gyerek jár általános iskolába, mint huszonöt éve. Drámaian csökkent a számuk a közoktatásban, nyolcszor annyian tanulnak magániskolában. De mi van a számok mögött?