Mucsi Viktor

Az ukrán hatóságok arra figyelmeztettek, hogy Belarusz ismét Oroszország újabb támadásainak kiindulópontjává válhat, ahogyan az 2022-ben is történt. Moszkva és Minszk egyre szorosabb katonai együttműködése növekvő aggodalmat kelt Ukrajna szövetségeseiben. Az AP szerint a belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka minden lehetséges módon segíti Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban, és Belarusz szerepe jóval jelentősebb, mint azt sokan gondolják.

Az AP emlékeztetett arra, hogy 2022-ben éppen Belarusz területéről indultak meg az orosz harckocsik Kijev felé. Miután azonban a „Kijev három nap alatt” forgatókönyv kudarcot vallott, Moszkva gyors tűzszünetről próbált tárgyalni. Az első orosz–ukrán tárgyalásoknak szintén Belarusz adott otthont.

Ahogy a konfliktus felőrlő háborúvá alakult, Belarusz kulcsszerepet játszott Moszkva hadműveleteinek támogatásában. Belorusz gyárak mikrochipeket és egyéb elektronikai alkatrészeket, optikai célzórendszereket, tüzérségi lőszereket, valamint az orosz ballisztikus rakéták szállítására alkalmas teherautókat gyártottak

– írta a lap. Vladiszlav Vlasiuk, az ukrán elnök szankciós politikáért felelős megbízottja szerint a május 24-én Ukrajna ellen bevetett „Oresnyik” ballisztikus rakéta roncsai között belorusz gyártású mikrochipeket találtak.

Minszk emellett gyakorlótereket biztosított az orosz hadsereg kiképzéséhez, közös hadgyakorlatokat tartott az orosz fegyveres erőkkel, valamint kórházaiban kezelte a sebesült orosz katonákat. A BelPOL nevű, Lukasenkát ellenző volt katonákból és rendőrökből álló csoport szerint a belorusz ipar szorosan beépült az orosz hadiipari rendszerbe. A szervezet adatai alapján több mint 500 belorusz vállalat vesz részt fegyverek és lőszerek gyártásában, haditechnikai eszközök javításában, illetve logisztikai támogatás nyújtásában.

„A Lukasenka-rezsim nagyon komolyan részt vesz a háborúban. Lukasenka minden lehetséges módon támogatja Oroszországot” – mondta a lapnak Vladimir Zsigar. Hozzátette, hogy például az Ukrajnával határos Gomeli területen hatalmas katonai gyakorlóteret és laktanyákat építenek nagy létszámú haderő számára. Emiatt Ukrajna kénytelen jelentős erőket állomásoztatni a belorusz határ mentén.

„Belarusznak nincs katonai szuverenitása, és amint Moszkva szükségesnek látja, az országot ugródeszkaként használhatja egy újabb ukrajnai invázióhoz vagy akár egy NATO-országok elleni fegyveres konfliktushoz” – vélekedett Zsigar, hangsúlyozva, hogy Belorusz „rendkívül kedvező kiindulópontot” jelentene egy ilyen művelethez.

Mennyire harcképes a belorusz hadsereg?

A hivatalos adatok szerint a belorusz fegyveres erők létszáma körülbelül 48 600 fő, ami eltörpül az orosz hadsereg mintegy 1,5 milliós állományához képest. Háború esetén Belarusz akár 290 ezer embert is mozgósíthatna, de ehhez fegyverekre és kiképzésre lenne szükség. Alexander Alesin minszki katonai elemző szerint „a belorusz hadsereg nem alkalmas támadó hadműveletekre. Egy Belarusz felől indított támadáshoz akár 500 ezer katonát kellene mozgósítani.”

Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az ország gazdaságából tömegesen vonnák ki a munkaerőt, miközben a katonák felszereléséről és kiképzéséről is gondoskodni kellene.

Ezt a forgatókönyvet rendkívül valószínűtlennek tartom

– mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna erős védelmi vonalakat épített ki a belorusz határ mentén, és kiterjedt aknamezőket telepített, amelyek könnyen meghiúsíthatnának bármilyen támadási kísérletet. „Még viszonylag kis erőkkel is képesek lennének az ukránok megvédeni magukat, és súlyos veszteségeket okozni a belorusz hadseregnek. Katonai szempontból lehetetlen lenne támadást indítani belorusz területről jelentős veszteségek nélkül” – mondta.

Alesin szerint Lukasenkának megfelel Belarusz  jelenlegi szerepe, mint Oroszország egyik legfontosabb hadiipari beszállítója, és határozottan ellenzi az ország közvetlen részvételét a háborúban. „Lukasenka a legkevésbé sem akar háborúzni. Mindenáron ragaszkodni fog jelenlegi pozíciójához, hogy elkerülje a közvetlen harcokat, miközben jelentős hasznot húz a háborúból” – fogalmazott az elemző.

Május 31-ére virradó éjszaka ukrán drónok csapást mértek a szaratovi olajfinomítóra (NPZ), aminek következtében a létesítmény területén kiterjedt tűz ütött ki. Megfigyelő Telegram-csatornák szerint a városban hajnali három óra körül robbanások hallatszottak. A helyi lakosok olyan fényképeket és videókat tettek közzé, amelyeken több tűzfészek és sűrű füst látható az olajfinomító fölött – számolt be a Unian.

A beszámolók szerint a szaratovi olajfinomító az orosz Rosznyefty olajvállalat struktúrájához tartozik, és a Volga menti régió egyik legrégebbi kőolaj-feldolgozó üzeme. A forrás szerint üzemanyaggal látja el az orosz csapatokat. Emellett érkeztek jelentések egy olajtároló elleni találatról is a Rosztovi területen található Matvejev Kurgan településen. A régió kormányzója, Jurij Szljusar közölte, hogy egy magánvállalat üzemanyag-tárolója gyulladt ki a „drónok roncsainak lehullása” miatt.

Matvejevo-Kurgan településen a dróntámadás következtében megrongálódott egy gyógyszertár, két üzlet és egy gépkocsi. Sérült a tetőszerkezet, az üvegezés és egy gázvezeték. A gázszolgáltatást elzárták. Sérültek nincsenek

– pontosította az orosz kormányzó.

Mihail Hodorkovszkij orosz üzletember szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan továbbra is népszerű Oroszországban, de támogatottsága hónapok óta csökken, ami aggaszthatja a Kremlt.

Az egykori oligarcha úgy véli, az orosz elnök még 2026-ban tűzszünetet köthet Ukrajnában, és ezt a Kreml propagandája győzelemként fogja bemutatni. Állítása szerint már most léteznek olyan belső dokumentumok, amelyek részletesen felvázolják, miként kommunikálják majd a háború eredményét úgy, mint a „kollektív Nyugat” felett aratott sikert – írja a 444.

Az emigrációban – Londonban – élő ellenzéki üzletember úgy látja, hogy Oroszországban a hatalom legfontosabb egyensúlya a polgári bürokrácia és a biztonsági szolgálatok között húzódik. Szerinte az FSZB nem egységes szervezet, hanem egymással versengő hatalmi csoportok összessége, amelyek folyamatosan küzdenek a Kreml kegyeiért és az erőforrásokért. Hodorkovszkij szerint Putyin hatalma nagyrészt azon alapul, hogy képes fenntartani ezt az egyensúlyt,

A Putyin utáni időszakról szólva Hodorkovszkij azt mondta, váratlan hatalmi vákuum esetén az alkotmány szerint a miniszterelnök venné át ideiglenesen az ország vezetését, de az igazi hatalmi harc csak ezt követően kezdődne.

Hosszabb távon egy politikailag heterogén, többközpontú Oroszország kialakulását tartja valószínűnek, ahol különböző régiók eltérő politikai modellek szerint működhetnek.

Ukrajna kapcsán úgy véli, hogy a megszállt kelet-ukrajnai területek visszaadása az orosz társadalom számára elfogadhatóbb lenne, a Krím státuszának rendezését azonban rendkívül nehéznek tartja, noha személyes álláspontja szerint a félsziget nemzetközi jog alapján Ukrajnához tartozik.