Az MSZP máris bekóstolja Schmittet
A párt pénteki közleménye úgy fogalmaz: a törvényjavaslat vitája során számos hazai és nemzetközi szervezet fejtette ki fenntartásait illetve alkotmányossági aggályait. Az MSZP álláspontja ezzel egyezően az, hogy a közszolgálati médiumok tervezett új szabályozása ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek, és veszélyezteti a közszolgálati televíziók és rádió kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatását, politikai függetlenségét.
Mint írják, az Alkotmánybíróság döntései szerint a közszolgálati médiumok nem függhetnek sem a kormánytól, sem egyik vagy másik politikai erőtől, sőt a parlament egészétől sem. Ennek a döntésnek megfelelően született meg a korábbi médiatörvény, amely egyrészt a kuratóriumi elnökségekben biztosítja a politikai oldalak paritását, másrészt a kuratóriumok egészében a parlamenten kívüli szervezetek többségét hozza létre a parlament által választott tagokhoz képest.
Véleményük szerint a korábbi médiatörvény az eddigi tapasztalatok alapján valóban átgondolásra, módosításra szorul, de a módosítások nem csorbíthatják az alkotmányos elveket, és összhangban kell lenniük az Alkotmánybíróság általános érvényű döntéseivel, a jelenlegi törvény pedig nem felel meg ezeknek a feltételeknek.
Megszünteti például a paritást a kuratóriumi elnökségekben, a kuratóriumban és a médiatanácsban többséget biztosít a kormányoldalhoz tartozóknak. Az új szabályok kilenc évre betonozzák be a jelenlegi parlamenti arányokat tükröző egyoldalú politikai befolyást. A politikai befolyás lehetőségét növeli a közszolgálati médiumok gazdasági önállóságának megnyirbálása, vagyonuk egy részének államosítása is.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke pénteken, a törvény szerint rendelkezésre álló 15 napos időszak utolsó napján írta alá és küldte át az államfőnek a parlament július 22-ei ülésén elfogadott törvényeket. Ebben közrejátszhatott az a szempont, hogy Sólyom László esetleg politikai vagy alkotmányos vétót emelt volna ellenük.
A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján fogadták el a többi között a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, valamint a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását is.