János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Reformokat is hiányol Brüsszel és az IMF

2010.07.20. 14:54 Módosítva: 2010.07.20. 15:06
Konkrét intézkedéseket is kifogásoltak, egyes terveket pedig hiányoltak az IMF és az EU képviselői a szombaton megszakadt tárgyalásokon. Nem tetszett például a devizahitelesek megsegítésére létrehozni tervezett Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának - részleteiben nyilvánosan nem ismertetett - terve, több konkrétumot vártak volna az állami vállalatok, például a MÁV és Malév átalakításával kapcsolatban, és aggasztónak tartották a költségvetési kiadások felügyeletének átalakítását is.

Az eddigi állásfoglalásaik hangnemétől erősen elütő, a diplomáciai nyelv finomkodásait elhagyó közleményeket adott ki a hétvégén az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások megszakadásáról. (A Bizottság közleménye itt, az IMF-é itt található.) A dokumentumokban meglepő nyíltsággal sorolják azokat a témákat, amelyekben egymásnak feszültek a tárgyalófelek. Ezek az anyagok elég távol esnek attól a képtől, ami a kormányzat részéről egyedüliként nyilatkozó Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozataiból kirajzolódik. (Matolcsy közleményét úgy lehetne összefoglalni, hogy alapvetően megdicsért minket a két szervezet, elismeréssel adózott az új kormány teljesítménye előtt, és csupán Simor András jegybankelnök fizetésének megnyirbálása és a bankadó a két vitás pont.) A bizottság és az IMF közleményeiből sorra vesszük, mit kifogásolnak ezek a szervezetek.

1. A jelenlegi folyamatok és a kormány intézkedései alapján a nemzetközi szervezetek nem látják elérhetőnek az idei, és különösen a jövő évi költségvetésihiány-célt. Az Európai Bizottság elismerte, hogy az új kabinet számos lépést tett az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatok ellensúlyozására, „ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől, és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében.” Az IMF úgy fogalmaz: „Egy olyan környezetben, ahol a piacok kiemelt figyelemmel kísérik az államháztartási hiány és az államadósság alakulását, a korábban bejelentett hiánycélok (2010-ben a GDP 3,8 százalékának megfelelő, 2011-ben pedig a GDP 3 százaléka alatti hiány) a szükséges konszolidációs folyamatnak és az államadósság fenntarthatóságának továbbra is megfelelő horgonyai, amelyekhez ragaszkodni kell, azonban további intézkedések szükségesek a célok eléréséhez.”

2. A két szervezet a bankadó tervezett formáját kifogásolta. Emlékeztetőül: a két nap múlva zárószavazáson áteső adócsomagban a kormány deklarálná, hogy az ideihez hasonlóan a jövő évi bankadóból is 200 milliárd forintot vár, és 2012-ben is lesz valamekkora összegű extraadó a pénzügyi szektorra kivetve.

Brüsszel és Washington két ponton is támadja a bankadót, a hitelezést és növekedést visszafogó hatása, valamint az abba beépíteni tervezett kivétel, a lex-Járai miatt. A bizottság közleménye így szól: „Míg a tervezett, pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettség-vállalások teljesítéséhez, a bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy ez az adó a jelenlegi formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés  érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét.” Az uniós közlemény azon része, amely arról szól, hogy „a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek”, más, a cikk későbbi részében érintett törvényjavaslatok mellett a lex-Járaira utal.

Washington úgy fogalmaz: „Nehéz döntések meghozatalára lesz szükség a bevételi oldalon – ahol a hitelezést és növekedést várhatóan kedvezőtlenül érintő, jelentős méretű, a pénzügyi szektort terhelő különadót átmeneti jelleggel tervezik bevezetni”, valamint azon része is bankadót bírálja, amely úgy szól: „a fenntartható konszolidáció tartós, nem-torzító intézkedéseket igényel.” A bankadó tervezett formája a lex-Járai és a jövő évi 200 milliárdosra kalkulált összeg miatt torzító az IMF szerint. (A Valutaalap egyébként a nem-torzító jellegű intézkedéseket a jövőre nézve is jónak tartaná, nemcsak a bankadónál támaszt ilyen kritériumot.)

3. Uniós jogot sérthet e a kormány már bejelentett, és napokon belül törvényi formát öltő terveinek  több eleme is Brüsszel szerint. „További, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetőek és azok az Európai Uniós joggal is ellentétesek lehetnek” – írja a dokumentum. Brüsszel négy pontot ítélt olyannak, amelyek elképzelhető, hogy ütköznek az EU-joggal. Amint arról lapunk beszámolt, könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet a lex-Járai. Szintén sértheti a közösségi jogot a devizahitelezéssel összefüggő jelzálogjog bejegyzésének tilalma. Apálinkafőzésre bevezetendő jövedékiadó-mentesség is sértheti a csatlakozási szerződésünket. Brüsszel – hasonlóan az Európai Központi Bank minap kiadott véleményéhez – a jegybankelnök fizetésének korlátozását is ellentétesnek tartja az EU alapszerződésével, ezt pedig külön ki is emeli anyagában: „a küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét.”

4. A közlekedési reform leállítását is nehezményezi a két szervezet. A bizottság szerint „a tömegközlekedési szektort érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban, amik a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg, a küldöttség azt tapasztalta, hogy a tervezett intézkedéseket jórészt elhalasztották, kivéve az év eleji áremeléseket. Ez alátámasztja a kitűzött szerkezeti átalakítások fontosságát ebben a szektorban.” Az IMF pedig azt írta: „szükséges továbbá a jelentős, veszteséges állami tulajdonban lévő vállalatok átalakítása, hogy kisebb terhet jelentsenek a költségvetés számára.” Ezen mondatában a Valutaalap nemcsak a MÁV, hanem a BKV és a Malév helyzetének rendezésére, átalakítására is utalt.

5. Az IMF nem értett egyet a devizahitelesek egy részének megsegítésére létrehozandó Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) kormány által forszírozott módjával. „A fiskális konszolidáció ezen összefüggésében fontos, hogy a sebezhető csoportokat továbbra is megóvják a gyenge gazdaság hatásaitól, azonban minden további támogatást célzottan és transzparens módon kell nyújtani.” Washington szerint egy szociális kérdést szociális eszközökkel érdemes kezelni, és erre a NET kabinet által kitalált, nyilvánosan nem ismertetett változata nem alkalmas.

6. Az Európai Bizottság az egészségügyi reform hiányát is szóvá tette. „Míg a szerkezeti átalakítások iránti elkötelezettség más területeken is tetten érhető, ide értve a közlekedési és az egészségügyi szektort, a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani.”

7. Brüsszel hibának gondolja, ahogyan a kormány a kincstárnoki rendszert felváltotta a felügyelői rendszerrel. „némi előrelépés tapasztalható a költségvetési felügyeletben is, de a küldöttség számos aggasztó lépést is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését.” A kincstárnoki rendszer eltörlése és az új rendszer bevezetése között két hónap telik el, ez alatt pedig a kiadások kontrollja nagyban gyengül.

8. Összességében pedig az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap azt szerette volna elérni, hogy a kormány kötelezze el magát az idei és jövő évi államháztartásihiány-célok betartása mellett, azokat pedig hihető intézkedésekkel támassza is alá. A bizottság úgy fogalmaz: „a küldöttség továbbá hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció folytatása, összhangban azokkal a költségvetési hiánycélokkal, amelyekről korábban megállapodás született, alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is.” Az IMF erre utalt az 1. pontban már említett mondatával.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!