Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Brüsszellel is meg kell vívni a pálinka-szabadságharcot

2010.06.23. 11:06
Brüsszel elkaszálhatja az Orbán Viktor által bejelentett pálinkatörvényt, a jövedéki termékek adóztatását ugyanis szigorú szabályok kötik. Mindez nem vette el a kormány kedvét a liberalizációtól, és lehet, hogy sikerül is meggyőzni az uniót, de a szabad főzéshez durva bürokrácia kapcsolódhat. Közben a sörfőzők kedve is megjött a felszabaduláshoz.

„Ha a miniszterelnök úr megígérte, akkor az úgy is lesz” – reagáltak a minisztériumban érdeklődésünkre, vajon hogyan verik majd keresztül az unión a pálinkafőzés liberalizációját. A bérfőzési szeszadó eltörléséhez ugyanis az Európai Bizottság beleegyezése is kell, ám ez kérdéses, mivel a jövedéki termékek adóztatása szigorú rend szerint zajlik, amihez képest a magyar rendszer már most is megengedőbb. Az uniós alapszabály az, hogy az égetett szeszes italok jövedékiadó-köteles termékek, sőt az adó mértékére is vannak előírások.

Csatlakozásukkor Magyarország és Szlovákia 2015-ig kapott haladékot, hogy az adóharmonizáció jegyében megszüntesse a több mint ötven éve zajló kedvezményes pálinkafőzést, mondta el a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékének adjunktusa. Panyik Gáborné szerint bár a magyar rendszernek a direktíváknak megfelelve inkább szigorodnia kellene, nem zárható ki, hogy a kormány mégis keresztül tudja vinni a tervét, kivételek ugyanis mindig vannak. Az osztrákok például még Mária Teréziától kaptak jogot a házi főzésre, és ezt a mai napig megtarthatták. Az adómentes pálinkafőzés azonban ott sem korlátlan és felügyelet nélküli. Csak az főzhet, akinek gyümölcsöse van, és ő is csak ellenőrzött körülmények között, meghatározott mennyiséget.

Soha nem volt adómentes

Magyarország az osztrákokhoz hasonló jogokra az uniós csatlakozáskor azonban nem hivatkozhatott: a pálinka nálunk a tizenkilencedik század közepe óta adózott termék, főzése már a tizenötödik században is földesúri előjog volt, és később is állami monopóliumhoz vagy szigorú engedélyeztetéshez kötötték. A házi pálinkafőzést 1924-ben végleg betiltották, ezután a cefrét már csak a bérfőzdékbe lehetett vinni főzetni. Ennek viszont a második világháború után komoly rendszere épült ki. Így bár a kedvezményes szeszfőzetés Európában nem gyakori, a bérfőzdék intézményét sikerült a csatlakozás után is megtartanunk, azzal a feltétellel, hogy idővel belesimítjuk azt a közösségi jogrendszerbe.

Csak gyümölcsből

A pálinka uniós eredetvédelemmel ellátott magyar termék. Mint ilyet, az uniós jog értelmében kizárólag a Kárpát-medencében termesztett gyümölcsből előállított, Magyarországon palackozott főzetet lehet a pálinkának hívni, illetve ezen a néven forgalomba hozni. A barackpálinkánál négy osztrák tartomány is rendelkezik ezzel a joggal.

Jelenleg az ország hétszáz bérfőzdéjében lehet legálisan párlatot készíttetni, a kereskedelmi forgalomba szánt pálinkák nagyjából ötven főzdéből kerülnek ki. Saját fogyasztásra legfeljebb ötven liter százfokosnak megfelelő pálinka főzethető.

A bérfőzdékben literenként 1380 forint kedvezményes jövedéki adót, áfát és a bérfőzési díjat kell fizetni, amiből az államnak nagyjából nyolcmilliárd forint bevétele van. Bár a nagy adó sokakat elriaszt a legális főzetéstől, az valójában az EU által meghatározott legnagyobb, ötvenszázalékos kedvezményt tartalmazza.

A piacra termelő főzdék leginkább a kereslet visszaesésétől és a minőség romlásától tartanak. Szerintük az otthoni, ellenőrzés nélküli főzésnél bizonytalan a végtermék minősége, a barkácsolt, ellenőrizetlen lepárlókkal készített pálinka  komoly egészség- és környezeti károkat is okozhat.

„Reméljük, hogy a törvény úgy szabályozza majd a házi pálinkafőzést, hogy az sem a főzdéket, sem a pálinka hírnevét nem sérti” – hangsúlyozták a nemzeti pálinkatanács tagjai, miután pénteken a kormánnyal a törvényről egyeztettek.

Olcsóbb alkoholizmus

„Ausztriában és Olaszország egyes részein valóban legális a házi pálinkafőzés, de azt rendkívül szigorú szabályok kötik, a szesz kereskedelmi forgalomba nem hozható, és a falusi turizmus aktív részét képezi” – hangsúlyozta Raskó György agrárközgazdász. Szerinte ezekben az országokban a helyieknek is érdekük, hogy ügyeljenek a minőségre, hiszen a vendégasztalokon kínált házi sajt és pálinka közvetlen megélhetésüket jelenti. Magyarországon viszont komoly korlátokat kellene a rendszerbe építeni, hogy a pár száz forintból kihozható pálinka ne egyszerűen csak az alkoholizmust tegye olcsóbbá.

Nem lesz teljes szabadság

Becslések szerint az országban négy-ötszáz ipari méretű illegális szeszfőzőhely üzemel, emellett harminc-negyvenezer kifejezetten kicsi, házi lepárlásra alkalmas készüléket használhatnak. Ha tehát a kormány mégiscsak el tudná érni, hogy – akárcsak az osztrákok –, mi is főzhessünk otthon, ezeket a készülékeket és üzemeket engedélyeztetni kellene, a főzésről nyilvántartást vezetni, a főzőknek igazolniuk kellene a szakértelmüket. Minden egyes főzést be kellene jelenteni, az alkalmatlannak bizonyuló eszközöket újakra kellene cserélni.

Hogy ilyen feltételek mellett hányan választják majd a legalitást, hányan maradnak a bérfőzdéknél, és hányan folytatják a zugfőzést, nem tudni, minden a törvény részletein múlik. Az azonban sejthető, hogy a „kilencvenéves küzdelem” még korántsem ért véget „a felkelők teljes győzelmével”.

Lázadnak a sörfőzők is

Sőt Orbán Viktor bejelentése után újabb felkelés is indult, mégpedig a sörfronton. A törvény ugyanis a házi sörfőzésről a pálinkafőzéssel közös jogszabályban rendelkezik.

Érdekes szabályozás

A házi sörfőzés szabályozásának bizonyos részei egészen különösek. Így például a „komlóforraló üst birtoklásának tilalma” alapján egy tizenöt literes konyhai fazék birtoklása is büntethető, nem tilos ugyanakkor házi sörkészítéshez maláta- és komlókivonatot, valamint fajélesztőt tartalmazó instant egységcsomagot vásárolni.

A jogszabály szerint az egységcsomag Magyarországon forgalmazható, megvásárolható és összekeverhető, azonban jogkövető magatartás esetén még az erjedés megindulása előtt ki kell önteni.

A liberalizáció hírére így aztán az illegalitásban működő házi sörfőzők is mozgolódni kezdtek, a minisztériumnak írt levélben a pálinkafőzőkkel egyenlő jogokat követelnek.

A megfelelő adóraktári, hitelesítési, adminisztrációs és jövedéki-biztosítéki előírások betartása nélkül ma néhány liter sör sem főzhető. A vonatkozó jogszabály az évi legfeljebb húszezer hektoliter sör előállítását sörfőzdei tevékenységbe sorolja.

Holott a házi sörfőzés Európában nemcsak engedélyezve van, de az Európa Tanács irányelve alapján kifejezetten támogatott tevékenység, több szomszédos országban is versenyeket rendeznek a házi sörfőzők között.

A sör ugyanakkor nem tradicionális ital hazánkban, ahogyan a – sörrel hasonló jogi megítélés alá eső – gyümölcsbor sem. Jásdi István borász elmondta, hogy nem tud a magyar gyümölcsborászok hasonló lobbijáról, de nem is lehetnek túl sokan. „A gyümölcsbor a hatályos törvények értelmében nem számít bornak, nincs is nálunk komoly hagyománya.”