A patakot nem védi a világrekorder gigagát

Három nap alatt elkészült az a 600 méter hosszú, átlagosan 2,7 méter magas földgát Kolontáron, amelyet szombaton a lakosság kitelepítése után kezdték építeni a falu közepén.

Ahhoz, hogy a gát valóban védelmet nyújtson, kilenc, a múlt hétfői ömlésben megrongálódott házat le kell dózerolni a faluban. Az építéséhez 40 ezer köbméter földet és dolomitot használnak fel. Az elvégzett földmunkák nagysága az autópálya-építéséhez hasonlítható.

A gát az alapjánál 30 méter, a tetején 8 méter széles, bizonyos helyeken 4 méter magas. Az alaphoz fél méter mélyen gyalulták le a talajt, amelyre nagy vízáteresztő képességű, kitűnő szilárdanyag-visszatartó tulajdonságú geotextíliát fektettek.

A Kolontáron épített földgát (balra), a Mal Zrt. által épített hármas védvonal és a gátszakadás helye nagyobb térképen való megjelenítése

A gát nagyrészt agyagból és földből készült, mondta az Index kérdésére Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség egyik szóvivője. A hozzá szükséges agyagot több helyről szállították a helyszínre, köztük a devecseri agyagbányából. A gát alapját és az ahhoz felhasznált anyagot előzetesen mentesítették az esetleges vörösiszap-szennyezettségtől, hangsúlyozta Petróczi Tímea.

Később az agyagból emelt gátra kőborítás is kerül, hogy stabilizálja a szerkezetet és megakadályozza az eróziót. A kolontári lakosok Orbán Viktor szerdai bejelentése alapján pénteken költözhetnek vissza. A védmű egy idő után beépül a település környezetébe, a gátra később bicikliutat is építenek, mondta Petróczi .

Ezzel a negyedik védelmi vonal jön létre, mivel a tragédia után a timföldgyárat üzemeltető Mal Zrt. már kiépített egy hármas védelmi vonalat a tározó köré. A Mal Zrt. közleménye szerint az első védelmi vonal a sérült tározónál a csapadék- és csurgalékvizet megtartó 470 méter hosszú, 3 méter magas körgát, amelyhez a tározótól délre erőművi salakból 395 méter hosszan pernyegát épül. A második védelmi vonal becsült hossza 600 méter, magassága 2 méter. A harmadik védelmi vonal 450 méter hosszan már el is készült, ennek magassága 2,5 méter. A védelmi vonalra több ponton lúgot semlegesítő berendezéseket is elhelyeztek.

A Mal Zrt. védelmi vonaláról Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár  a hétvégén úgy nyilatkozott: ha kidől a megsérült tározó északi fala, a Mal gátjai nem tudják megfogni a kiömlő iszaplavinát, ezeknek ugyanis nem megfelelő az alapozása, szemben a Kolontáron épített védművel.

Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján azonban már nem kell számítani a múlt hétfőihez hasonló tragédiára. Akkor nagyrészt erősen lúgos, vörösiszapos víz árasztotta el a falut, a haláleseteket és a károk jelentős részét a feltartóztathatatlanul áradó víz ereje okozta, illetve annak erősen lúgos kémhatása. A tározóban mostanra már csak nagyrészt sűrű iszap maradt. A múlt héten helikpterekről leengedett műszerekkel végzett vizsgálatok azt mutatták, a sűrű anyag lassan áramolna ki egy újabb gátszakadásnál, igaz, a domborzati viszonyok miatt ugyanarra haladna, mint a múlt hétfői lúgos víz.

Az előzetes számítások szerint az újabb kiömlés legfeljebb 500-1000 méterre juthat el a tározótól. Az Index számításai szerint a tározó leomlott északnyugati sarkától a település első, a hétfői katasztrófa által leginkább elpusztított házai légvonalban körülbelül 700-800 méterre vannak. Az új gátat ehhez képest a tározótól 1000-1300 méter távolságra építették meg.

A gigagát elhelyezkedése ráadásul olyan, hogy az október 4-én erősen szennyezett Torna patakot nem védi meg egy újabb szennyezéstől. Október 4-én a Torna patakba került lúg jutott el a Marcalba is, ahol szinte a teljes élővilágot kipusztította.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vasárnap azt mondta: legrövidebb idő alatt egy ilyen, 600 méter hosszú gát felépítésére volt lehetőség, amely elsődlegesen a települést védi. Mint mondta: ezúttal nem kockáztathatnak, mindenáron meg akarják védeni a falut, mert “most itt van a haza”. Illés ezenkívül többször elmondta, hogy ilyen gyorsan még nem építettek gátat, így ha ez elkészül, világszám lesz.

Farkas József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem geotechnikai tanszékének tanára szerint indokolt volt a kolontári gát gyors megépítése. Bár a tározóban lévő iszap most sűrű, és valóban nem folyna messzire, ha jönne egy nagyobb eső, az a lúgos kémhatást okozó nátrium-hidroxidot kimosná belőle, amely ismét a falura zúdulhat.

Itt szó sincs túlbiztosításról, gátat azért kellett építeni, hogy minden eshetőséggel számoljunk, hangsúlyozta Farkas József. Ugyan a jelen helyzetben kicsi a valószínűsége annak, hogy a tározó megrepedezett északi fala leomlik, később jöhet egy kisebb földmozgás, amitől viszont ezt megtörténhet. Ebben az esetben nem is a megsérült X-es tározó, hanem a mellette lévő IX-es viselkedése jelentene veszélyt. Farkas szerint ez a gát nemcsak Kolontárt, hanem Devecsert is védi.

A kolontári gát építésének költségeiről az OKF nem tudott felvilágosítást adni. Petróczi Tímea elmondta: a munkálatokhoz az ajkai timföldgyárat üzemeltető Mal Zrt. rendelte ki a munkagépeket, a gát építésében részt vevő vízügyi szakemberek állami közalkamazottak. Egyelőre még nem tudni, mi lesz a technikája a számlák kifizetésének, de annyi bizonyos, mondta az OKF szóvivője, hogy a végszámlát a Mal Zrt. fizeti. Elképzelhető olyan megoldás, hogy a munkálatok egy részét most először az állam állja, és ezt majd továbbszámlázza a cégnek.