A pofátlan milliók nyolc éve nem okoztak erkölcsi gondot

2002-ben Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter 4,5 millióval, Gál András Levente egykori (és jelenlegi) közigazgatási államtitkár 14,6 millió forinttal (az összegbe beleszámították a napidíjakat és a 13. havi fizetést is) távozott a hatalomból, írja honlapján a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ).

A Vasárnapi Hírektől átvett cikk szerint a Fidesz politikusai hónapok óta beszélnek a „pofátlan” módon kifizetett, többmilliós végkielégítésekről. A fideszes vezetők között azonban több olyan is akad, aki 2002-ben maga is több millió forintot vett fel, amikor kormányzati megbízatása megszűnt.

A közszolgálatban dolgozók pénzeiért fellépő szakszervezet idézi a miniszterelnök szóvivőjét, Szijjártó Pétert is, aki a héten tartott sajtótájékoztatóján a Bajnai-kormány távozó minisztereit említette negatív példaként. Szijjártó szerint az ellenzéki pártok közül az MSZP tiltakozik a leghangosabban a tervezet ellen, nyilván azért, mert Gráf József, Herczog László, Kiss Péter és Szekeres Imre 6,6 millió, Balázs Péter, Hónig Péter, Juhász Gábor, Molnár Csaba, Oszkó Péter, Szabó Imre, Székely Tamás, Varga István és Varga Zoltán 3,3 millió forint juttatást kapott tárcavezetői pályafutásának végén.

A miniszterelnök szóvivője azonban megfeledkezett annak közléséről, hogy nyolc éve az első fideszes kabinet tagjai is hasonló nagyságrendű pénzeket tehettek zsebre. Varga Mihály egykori pénzügyminiszter 3,6 millió, Pintér Sándor belügyminiszter 2,5 millió forinthoz jutott. A honlapon közölt lista szerint a lelépési összeg nagyságát tekintve nem is Gál András Levente volt a csúcstartó, hanem Bába Iván külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár: ő 15,2 millió forintot kapott. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára 10,4 millió forintot vihetett haza.

Talán nem véletlen, hogy az MSZP-s Tóbiás József az újra beterjesztett 98 százalékos különadótörvényhez benyújtott módosító indítványában azt javasolja, hogy az igazságosság jegyében a különadót 2002. május 27-ig visszamenőleg, azaz az első Orbán-kormány felváltásának időpontjáig  vessék ki.

A Fidesz-kommunikáció az Alkotmánybíróság elleni fellépés ürügyéül szolgáló 98 százalékos különadóval kapcsolatban azt sem hangoztatja, hogy a rendelkezés a botrányokat és nagy sajtóvisszhangot kiváltó végkielégítéseket nem érinti.

A törvénybe foglalt elvonástól nem kell tartania a BKV volt humánpolitikai igazgatójának, Szalainé Szilágyi Eleonórának, akinek a közel százmilliója a botrányos végkielégítések szimbólumává vált. A volt igazgató ellen a visszafoglalkoztatás miatt rendőrségi vizsgálat folyik. A BKV-s menedzserek és a közlekedési vállalat drága szakítási ügyei zömében 2007 és 2009 között zajlottak, így a különadó visszamenő hatálya ellenére sem sújtaná őket.

Nem kell nyugtalankodniuk a MÁV egykori vezetőinek sem. A csőd szélén álló cégnél tavaly kerültek nyilvánosságra többek között két régi cégvezető ügyei. Szamos Alfonz pályavasúti főigazgatónak és Csontos Endre forgalmi igazgatónak – kétségtelenül hosszú szolgálati viszony után, de dupla pénzt érő trükközéssel – 87, illetve 60 milliós végkielégítést folyósítottak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!