Elosztják a pénzünket

Elhangzott az utolsó interpelláció, a képviselők szétspricceltek. Dr. Hoffmann Rózsa is elhagyta helyét. Lanczendorfer Erzsébet maradt. Vagy fordítva. A viszontlátásra, a viszonthallásra.

Réthelyi Miklós humánerőforrás-miniszter válaszában elmagyarázta Kissnek, hogy a patikaliberalizáció nem azt jelenti, hogy már nem zárt a gyógyszerellátás rendszere. Tehát a patikákban nem lehet hamis gyógyszert kapni. A jövőben még szigorítják is a rendszert, megoldható lesz a patikákban, interneten árusított gyógyszerek származásának nyomon követése. A kormány amúgy más veszélyes szerekre, például az étrendkiegészítőkre is nagy figyelmet fordít. Kiss teljesen egyetért Réthelyivel, de felháborítja, hogy a kommandósok a ruhahamisításhoz vonulnak ki, a gyógyszerhamisítókat viszont megkímélik, legalábbis szerinte. Ezért nem is fogadta el a választ, de a parlament igen.

Dr. Hoffmann Rózsának van valami a fülében, de hogy mi, azt nem látjuk. Hogy is láthatnánk, ha egyébként Lanczendorfer Erzsébettől sem nagyon tudjuk megkülönböztetni őt? Azt feltételezzük, hogy nem mp3-lejátszó-, hanem telefontartozékról van szó, bár beszélni éppen nem beszél.

A másik jobbikos, Kiss Sándor nem lepődött meg, hogy ő következik. Interpellációjában a hamis gyógyszerek veszélyeire hívta fel a figyelmet. Szerinte ezt a veszélyt a patikaliberalizáció is növeli - bár a hamis gyógyszert nem patikában, hanem piacon, interneten vesz az ember. Ezután arról beszél, hogy veszélyes, ha egy gyógyszer hatóanyagával, a gyógyszert alkotó molekulákkal babrálnak, "meg is lehet halni, például Afrikában" - mondta. Mit tesz a kormány, miért nem fogadták el a Jobbik indítványát, hogy a gyógyszerhamisítás bűncselekmény legyen?" - kérdezte.

Dr. Hoffmann Rózsa csak 2006 óta parlamenti képviselő, második ciklusát kezdte kereszténydemokrata színekben. Már az első négy évben pörgött, mint a veszedelem: 58 önálló és 365 nem önálló indítványa volt, továbbá 133-szor szólalt fel. Ebben a ciklusban az indítványok száma csekély (1+4), a felszólalásoké viszont nem, máris 27-nél tart.

"Én?" nézett ki a jobbikos Bertha Szilvia rémülten Balczó Zoltánra, amikor megtudta, hogy ő interpellálna. Kérdését visszavonta.

A kormány részéről Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Mint mondta, a szocialisták úgy írták ki a pályázatokat, hogy azok kifizetését már a következő kormányra hagyták. Szerinte ez nem volt túl ízléses, de a lényeg, hogy nem volt fedezet a támogatásokra. Az Orbán-kormány viszont új programot indít, amire már nem csak a panelosok pályázhatnak. A panelprogram nyerteseinek kifizetésére szerepel a jövő évi költségvetésben hárommilliárd forint, az elnyert állami támogatásokat minden ellenézrésük ellenére kifizetik. Kovács szerint Czombát félretájékoztatták, a panelprogram pénzei szerepeltek a 2010-es költségvetésben és van a fedezetük a jövőben is. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Vajon megvárja-e Dr. Hoffmann Rózsa – és Lanczendorfer Erzsébet – a MINISZTERELNÖK ÚR költségvetéses beszédét, amelyre az előzetes tervek szerint kb. 4 órakor kerül sor?

A szocialista Kovács Tibor az iránt érdeklődik, hogy mikor fizeti ki a kormány a 2008-ban kiírt panelprogram pályázati nyerteseinek a támogatásokat. Kovács szerint az önkormányzatok állták vállalásukat, az állami támogatásokra viszont hiába várnak.

Úgy lefagyott a laptopom, hogy a lába sem érte a földet. Dr. Hoffmann Rózsa és Lanczendorfer Erzsébet mindeközben a helyükön maradtak, szorgalmasan fogadják elfele az interpellációkra adott kormányzati válaszokat.

Fónagy János fejlesztési államtitkár szerint "semmiben nem vagyunk lemaradva". Megerősítette, hogy a kormány támogatja a lézerprogramot, stb. A románok például nem is aggódnak, mondta. Pedig "a projekt anyagi vonzata bizonytalan, fenntartása az államra hárulhat" - tette hozzá. Éppen ezért került bele a lézerközpont is a felülvizsgált uniós projektek körébe, ahol megvizsgálják, hogy egyáltalán vállalható-e az ország gazdasági helyzetében egy ilyen beruházás.

"A lézerközpont mellett számtalan érv szól" - mondta a projektről, amit a kormány a korábban elmondottak szerint támogat. Vagy mégsem, hiszen rengetegbe kerül, ezért majd csak a jövőben döntenek róla, hogy kell-e vagy sem. Botka László nem fogadta el a választ. A fideszesek viszont igen.

Botka László, Szeged szocialista polgármestere nem gondolta volna, hogy július után újra interpellálnia kelljen a szegedi lézerközpont ügyében. Az államnak csak egy támogatási garanciaszerződést kéne aláírnia. A lézerközpont cseh-magyar-román együttműködésben jönne létre, azaz, ha a magyar része nem valósul meg, akkor a csehek és a románok is pórul járnak. A lézerközpont presztizst jelentene, munkahelyeket teremtene és az oktatásban, innovációban is segítene Botka szerint. Már ha megvalósul a projekt, amihez viszont szükség van a támogatási szerződésre, hiszen ennek hiányában nem indulhat el az előkészítő munka a végleges pályázati anyag beadásához. Pedig októberben - az önkormányzati választások előtt - Orbán Viktor Szegeden még azt mondta, hogy a kormány támogatja a lézerközpontot.

Gondolták volna vagy sem, de Réthelyi humánerőforrás-miniszter szerint a fogyatékkal élők rossz körülményeiről is Gyurcsány tehet, mivel alatta rohadtak szét a nagy intézmények épületei. Hogy ezeket miért kell felújítani felszámolás előtt, az nem derült ki. Ezután ismertette, hogy 2011-ben kiírják a pályázatokat a kis intézmények és a családi elhelyezések támogatására.

"Meglepetésre elfogadom a választ" - közölte Szabó Tímea (LMP) valóban mindenki meglepetésére.

Az elempés Szabó Tímea a fogyatékosok életlehetőségeiről kérdezte volna a miniszterelnököt, aki helyett Réthelyi humánerőforrás-miniszter válaszol majd. Szabó szerint, miközben a fejlett gyakorlat alapján a fogyatékkal élőket inkább családias körülmények között kéne elhelyezni, ehhez képest nagy zárt intézeteket működtetnek az országban, ahol előfordul, hogy autista betegeket kikötöznek, vagy akár szexuálisan is zaklatnak. Bár a cselekvési programok a nagy intézetek felszámolásáról szólnak, valójában ezek felújítására fordítják az uniós forrásokat. Az erre fordított összegekből pedig támogathatnák az ápoltak emberi elhelyezését családoknál.

Kovács Tamás szerint a rendszerváltás idején sokat gondolkoztak, hogy hogyan lehetne jogállami keretek között megtorolni a kommunista rendszerek bűneit. Az Alkotmánybíróság két ítélete is kimondja, hogy a jogállamiság fontos követelmény, így az elévült ügyeket nem lehet feléleszteni. Hogy az ügyészség ezek között a keretek között is mindent megtett, azt szerinte a sortűzperek bizonyítják. A Biszku-ügyben pedig a feljelentő még panasszal élhet.

Szilágyi nem fogadta el a választ, és arra biztatta a többieket, hogy a többiek se fogadják el, ha azt akarják, hogy a kommunisták bűneit végre megtorolják. Aprózott is egy kicsit Gyurcsányra mutogatva. (Gyurcsány Ferenc néhai apósa Apró Antal.) Az érzelemkeltés sikertelen volt, a fideszes többség elfogadta a legfőbb ügyész válaszát.

"Magyarország kivonhatja magát a büntetőjog nemzetközileg elfogadott normái alól?" - kérdezi interpellációjában a legfőbb ügyésztől a jobbikos Szilágyi György. Interpellációját az 1956-os forradalom értékelésével, majd az ezt követő megtorlások történetével kezdte. "Nyugodtan kimondhatjuk, kommunista diktatúra volt az országban" - mondta. Kiderült, hogy a Jobbik az elszámoltatást úgy értelmezi, hogy "akár hatvan évre visszamenőleg is". Mint kiderült, a Biszku Béla elleni nyomozás elutasítása miatt fordult Kovács Tamás legfőbb ügyészhez, érdeklődve, hogy miért nem vonták még felelősségre az emberiség elleni bűnök elkövetőit. Felszólalásából kiderült, hogy Biszku ellen emberölés miatt is feljelentést tettek.

Dr. Hoffmann Rózsa és Lanczendorfer Erzsébet az előttük ülő Rétvári Bencével beszélget. Na ebben a bejegyzésben biztosan nincs tévedés.

Egy kopasz férfi egy kupac dokumentumot tett Dr. Hoffmann Rózsa elé, aki egykettőre aláírta valamennyit. Lanczendorfer Erzsébetnek feltehetően kevesebb aláírni valója akad mostanában.

Laptop azonban nincs, csak telefon. Plusz narancssárga sálkendő, vagy mi. Már ha nem tévedünk, ugye.

Kovács Tamás legfőbb ügyész a Gyurcsánnyal kapcsolatos felvetésre azért nem reagálhat, mert folyamatban lévő nyomozást nem kommentálhat, a másik felvetésre meg azért nem, mert az országgyűlési képviselők ellen törvényhozási munkájuk ügyében nem indítható büntetőeljárás. Molnár szerint ha a törvényalkotással nem foglalkozhat az ügyészség, akkor a kormány jogalkotásnak minősülő rendeletalkotásával kapcsolatban (Gyurcsány ügyében) miért nyomoznak? Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Egyre valószínűbb, hogy Dr. Hoffmann Rózsa érkezett meg az imént.

"Egyenlő mércével mér az ügyészség?" - interpellálta a legfőbb ügyészt Molnár Csaba (MSZP) volt kancelláriaminiszter. Molnár legfőbb politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc érdekében kérdezte, hogy miért nem döntött még az ügyészség arról a beadványról, ami a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtését indítványozta. Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, erről az jutott eszébe, hogy az ügyészségnek nyomoznia kéne az alkotmányellenesnek talált, a végkielégítések különadójáról szóló törvény beterjesztői és elfogadói ellen, hiszen annak elfogadása kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. "Tervez-e mindezek alapján büntetőeljárást indítani" - kérdezte. Felszólalása után a jobbikos Novák Előd azt kiabálta be, hogy "fordulj inkább Zoltai Gusztávhoz". (Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.)

Dr. Hoffmann Rózsa férjezett, két gyermek édesanyja, családjában két unokának örvend. Különböző közéleti tevékenységeket látott el. 1993 és 2006 között az Országos Köznevelési Tanácsban, 2000 és 2006 között az Országos Érettségi Vizsgabizottságban tevékenykedett. 1990-től a Független Pedagógus Fórum, 2009-től a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógusképző Albizottságának elnöke. 1991-től a Németh László Társaság elnökségi tagja. 2009-től a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési albizottság elnökségi tagja. Kitüntetései, díjai: 1992. Kiváló Pedagógus, 1995. Apáczai Csere János-díj, 1996. Budapestért díj, 2001. Trefort Ágoston-díj, 2001. Széchenyi ösztöndíj, 2009. Francia Köztársaság Becsületrend lovagi fokozat.

Vagy Dr. Hoffmann Rózsa. És telefonál, közben emelgeti a kezét szavazásból kifolyólag.

Dr. Hoffmann Rózsa későn kezdte. 2006. július óta a Kereszténydemokrata Néppárt tagja. 2003. május 10-től a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség tagja volt, 2009. november 21-től a kulturális tagozat országos elnöke. A kormányváltás óta oktatási államtitkár.

"Nahát, milyen gyorsan vége a napirend előtti felszólalásoknak – gondolta Dr. Hoffmann Rózsa –, ha a miniszterelnök semmit sem mond, és a kormánypárti megnyilvánulásokra sem reagál senki."

A kereszténydemokrata Harrach Péter "a népakarat érvényesítése" című felszólalását a magánnyugdíjpénztárak melletti tüntetések inspirálták. Mármint azok a tüntetések, amik szerinte a magánnyugdíjpénztárak mellett szóltak, aztán mindenféle tüntetésekről beszélt, a kétmilliós Kossuth tériről, ami talán egy- vagy másfélmilliós volt, talán csak nyolcszázezres, mindegy is, azoknak legalább volt súlya. A mostaniaknak meg talán nem, nem tudjuk. Harrach már arról beszél, hogy más országokban is van nyugdíjrendszer, ezek közül a chilei összeomlott. "Gondoljunk arra is, hogy mi történhet a magánnyugdíjpénztári befektetésekkel egy tartós válság idején" - mondta minden átmenet nélkül. Hogy mit akar a nép, az nem derült ki.

Fotók: Huszti István

Dr. Hoffmann Rózsa nemcsak tanult, menet közben kilépett a nagybetűs életbe is. 1972 és 1981 között a Művelődési Minisztériumban főelőadó. 1981 és 1986 között a budapesti Kaffka Margit Gimnáziumban igazgatóhelyettesként dolgozott. 1986 és 1997 között a Németh László Gimnázium igazgatója volt. 1995-től folyamatosan tevékenykedik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézetnél: tanár, intézetvezető egyetemi docens, folyóirat-főszerkesztő. 1999-2000-ig az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont igazgatója volt.