Pokorni szempontjait is beleírják a felsőoktatási koncepcióba

Szövegszerű emlékeztetőt fogadtak el a felsőoktatási törvényről tartott hétfői egyeztetésen az oktatási kormányzat képviselői és Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke. A felek múlt hétfőn kezdtek egyeztetést az új törvény koncepciójáról, miután Pokorni Zoltán előbb egy konferencián, majd az Indexnek adott interjújában több ponton élesen kritizálta a KDNP-s államtitkárság javaslatát.

Az emlékeztetőt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár és Pokorni Zoltán az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke látta el kézjegyével.

A felek írásban rögzítették, hogy a felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell a minőség javulását, illetve a tanárképzésben vissza kell térni az osztatlan képzéshez.

A felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell: a felsőoktatás minőségének javulását, hogy megfelelő szakembereket biztosítson a gazdaságnak, és európai szinten is versenyképes legyen.

Megállapították azt is, hogy a bolognai rendszer magyarországi bevezetése erőltetetten történtt meg, ezért felül kell vizsgálni a képzési kínálatot. Egyetértésre jutottak ugyanakkor abban, hogy nem térnek el a bolognai típusú képzési rendszertől, amely a legtöbb európai országban jellemző. Rögzítették az alapvetően két fő képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetését. Mint megállapították, a második ciklusba való belépés megköveteli az első, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását.

Az emlékeztető szerint a felsőoktatásban általában kétciklusú képzés valósul meg, kivéve azokat a tudományterületeket, amelyeket jogszabály megnevez. A tanárképzésben vissza kell térni az osztatlan képzéshez, ugyanakkor más képzések esetében is szükséges vizsgálni, hogy a képzés megfelelő szerkezetben történik-e. A képzési rendszert ugyanakkor  úgy kell kialakítani, hogy az abban részvevők hozzávetőlegesen kétharmad egyharmad arányban oszoljanak meg az alap- és a mesterképzések között.

Az emlékeztetőben kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának is a felsőoktatás minőségének megújulását kell szolgálnia. A pusztán hallgatóarányos finanszírozás nem tudta a minőség irányába befolyásolni a rendszert, ezért szükséges a normatív finanszírozást a minőséget támogató elemekkel kiegészíteni.

Leszögezték, hogy sem a hallgatók, sem a felsőoktatási intézmények nem vehetnek igénybe korlátlanul közpénzt és közvagyont, mert ezzel mások pénzét költenék el, mások esélyét korlátoznák. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a közösség pénzén tanuló hallgatók a lehető leghamarabb, a lehető legjobb eredménnyel végezzék el tanulmányaikat.

Ezért meg kell akadályozni olyan oktatásszervezési, adminisztratív szabályok kialakítását, melyek pazarláshoz vezetnének. Ugyanígy a felsőoktatási intézmények sem költhetik korlátlanul a közpénzt, és privatizálhatják a közvagyont.

Megállapították azt is, hogy az elmúlt évek felsőoktatási politikája miatt a vidéki felsőoktatás több intézménye került nehéz helyzetbe. Ezen felsőoktatási intézményekben is versenyképes képzési kínálatot kell kialakítani, és növelni kell regionális szerepüket. Az új felsőoktatási rendszerben biztosítani kell, hogy egyetlen intézmény kínálata se jelentsen zsákutcát, azaz biztosítani kell a megszerzett tudás beszámíthatóságát, de ne legyenek olyan végzettségek sem, amelyek a munkaerőpiacon nem értékesíthetők.

A felsőoktatási törvény koncepciója a további egyeztetésekhez megfelelő kiindulási alapot nyújt - olvasható a dokumentumban. Az MTI információi szerint az egyeztetések szakértői szinten folytatódnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!