Címer lehet a magyar zászlón

A Vasárnapi Hírek a honlapján megjelentette (.pdf) azt a koncepciót, amit az alkotmány-előkészítő bizottság készített. A bizottság egyik kormánypárti tagja az Indexnek megerősítette, hogy a dokumentum valódi, bár még lehetnek benne változások.

Szentkorona, címeres zászló

A koncepció alapján egészen biztos említést tesznek majd a szentkoronáról a preambulumban, a koncepció készítői szerint ugyanis ez fejezi ki a jogfolytonosságot, a történelmi alkotmány értékeit és szerepét. Az ország államformája a jövőben is köztársaság lenne, az ország maga pedig demokratikus jogállam.

Szimbolikus változás lehet, hogy a koncepcióban az állami lobogó meghatározása szerint annak fehér sávjában szerepelni fog a címer - a jelenlegi alkotmány szerint a hivatalos állami lobogó a címer nélküli trikolor.

Férfi, nő, magzat

Szintén szimbolikus, de valójában gyakorlati hatású gesztus a házasság és az ezen alapuló család védelmének alkotmányba foglalása, mivel a házasságot "férfi és nő legtermészetesebb közösségeként" definiálja. Vagyis kizárja az azonos neműek házasodási jogát.

Ugyanígy nagy hatása lehet a magzati élet védelmének alkotmányba foglalására is, mivel ezáltal az abortusz engedélyezése az alkotmányba ütközhet. Bár Harrach Péter (KDNP) hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a védelem alkotmányba illesztése nem jelenti majd az abortusz tilalmát.

Erkölcs és alapjogok

Széles értelmezési lehetőséget nyit az a kitétel is, hogy az alapvető jogokat adott esetben "az erkölcsök védelme érdekében a szükséges mértékben" korlátozhatják.

A Magyar Alumínium Zrt. biztosan bánja, hogy tulajdont ugyan az új alkotmány szerint is - kivételesen és közérdekből - ki lehet sajátítani, de csak "teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett".

Az alkotmányozás folyamatában ugyan felvetődött a határon túli álampolgárok szavazati jogának megadása, a koncepció szerint viszont választójog csak egy külön kétharmados törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén illeti meg az állampolgárokat. Vagyis az erről szóló döntést az Országgyűlés kezébe adták.

A jelenlegi alkotmányban szociális jogok nem szerepelnek, azokat csak a preambulumban szereplő kitételből - amely szerint Magyarország szociális piacgazdaság - vezették le. Az új alkotmánynak a koncepció szerint tételesen tartalmaznia kell a szociális jogokat, és azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyek ezen jogok érvényesülését előmozdítják.

A koncepció szerint az új alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza majd a honvédelmi kötelezettséget is - ez persze nem jelenti a sorkötelezettség visszaállítását.

Könnyebb lesz oszolni

A koncepció egyes részei két változatban készültek. Az egyik variáció kétkamarás parlamentté alakítaná át a magyar országgyűlést, a másik viszont megtartaná a mostani egykamarás rendszert. Az alkotmány-előkészítő bizottság egyik kormánypárti tagjától úgy értesültünk, hogy a kétkamarás parlament lehetőségét időközben elvetették.

Az Országgyűlés feloszlását az eddiginél több lehetőséget adna az új alkotmány. Új választást kellene kiírni, ha egy éven belül három bizalmatlansági indítványt veszít el a kormány, vagy ha nem sikerül elfogadni a költségvetési törvényt. Készült egy B-változat is ehhez a részhez, ami szerint a köztársasági elnök alkotmányossági-politikai válság esetén saját hatáskörben is feloszlathatná a parlamentet.

Az Alkotmánybíróságról szóló rész a tervezetben meglehetősen homályos. Nem szerepel ugyanis benne az a kitétel, hogy az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket a bíróság megsemmisítheti, hanem csak annyi, hogy „alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit”.

A kormány terve szerint az új alkotmányt már tavasszal elfogadhatja az Országgyűlés. Addig az alkotmány-előkészítő bizottság pontosabb tervet készít, amit az igazságügyi tárca finomít még. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt szeretné, ha a közjogi méltóságok az új alkotmányt Ópusztaszeren írnák majd alá.