Elfogadják a magánnyugdíjpénztári rendszert javarészt felszámoló nyugdíjtörvényt is. A javaslat erős ösztönzőkkel igyekszik az állami rendszerbe kényszeríteni minden munkavállalót, hiszen aki maradna a magánnyugdíjpénztárnál, az a jövőben nem számíthat állami nyugdíjra a munkáltatója által fizetett járulék után, csupán saját, tíz százalékra emelt járuléka után lenne jogosult nyugdíjra. A törvény alapján a magánnyugdíjpénztári tagok nem számolhatják el munkáséveiket az állami rendszerben, azaz csak az eddig megszerzett jogosultságuk alapján járna nekik állami nyugdíj - csak azoknak, akiknek legalább húsz év munkaviszonya van.

A pénzügyi tárgyú törvények módosítása javarészt jogharmonizációs jellegű, de gyakorlati jelentősége is van. A jövőben az állam az eddigi nyolc helyett tíz évig támogatja évi 72 ezer forinttal a lakás-előtakarékosságot, ezzel 6,5 millió forintról 8 millióra nő a teljes előtakarékossági szerződés végösszege.

A PSZÁF-ről szóló törvény módosításával a felügyelet hatósági jogosítványokat, a PSZÁF vezetője pedig rendeletalkotási jogot kap.

A 2011. évi költségvetést előkészítő törvényekkel a kormány a gyakorlatban is felszámolja a független Költségvetési Tanácsot, melyet már korábban megfosztottak költségvetésétől. A negyven fős szakértői testület szélnek eresztésével nem marad független intézmény az országban, amely képes lenne meghatározni a törvények gazdasági hatásait, költségvetési vonzatait.

Fél év után ismét módosít a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényen a kormány. A bank eszerint nemcsak fejlesztési célú hitelt, hanem működést is finanszírozhat, nem elvárás a nyereséges működés, és változik a banktitok szabályozása is.

Az agrárpiaci rendtartás újraszabályozásával a jövőben a termelőknek nem kell teljesíteniük szerződésben vállalt kötelezettségeiket, ha terményük vis maior miatt semmisült meg.

A büntető törvények javarészt technikai jellegű müdosításai közt meghatározzák azon kábítószerek csekély mennyiségét is, amelyeknél ezt eddig nem tették meg, így a törvény szerint a halálos adagjukból kellett kiindulni. Bizonyos kábítószereknek viszont nincs halálos adagjuk, így eddig a csekély mennyiségüket sem lehetett meghatározni.

A polgármesteri tisztségről, illetve a helyi önkormányzatokról szóló törvények módosításával rendezik az alpolgármesterek jogállását, illetve lehetővé teszik, hogy a nagyvárosok több aljegyzőt nevezhessenek ki.

"Tisztelettel kérdem, miről is van szó?" - kérdezett vissza Németh Zsolt külügyi államtitkár. Mint mondta, az ágazati államtitkárokat az uniós elnökségre tekintettel felhatalmazták a "minister" rang használatára, hiszen ők valóban miniszteri partnereikkel fognak tárgyalni az elnökség idején. Molnár Csaba szerint Németh válaszában elismerte, hogy rossz a kormánystruktúra. A parlament elfogadta Németh válaszát.

Fotók: Huszti István

A szocialista Molnár Csaba egy uniós nagykövettől értesült róla, hogy a külügyminisztériumot immár hivatalosan Ministry of State néven jelölik, amit ő úgy értelmezett, hogy Magyarországon újra lett államminiszter - az angolszász országokban a külügyminisztériumot hol Ministry of Foreig Affairs, hol Ministry (Department) of State néven illetik. Még azt is kifogásolta, hogy több államtitkár angol névjegyén is "minister" megjelölés szerepel - ez konkrétan így helyes, az angolban a minister államtitkárt jelent, amit magyarul miniszternek hívunk, az az angolban "secretary", ami magyarul titkárt jelent.

Cséfalvay Zoltán szerint Európában bevett gyakorlat, hogy politikai nyilatkozatokban szabnak irányt, a részleteket pedig később dolgozzák ki. Mondjuk a nyugdíjpénztári politikai nyilatkozatot megelőzte a konkrét intézkedések kidolgozása, hiszen előbb is szavaznak a nyugdíjtörvényről, mint a nyilatkozatról, amely így aligha szolgálhatja az útmutatást - vagy bármi mást, ha már itt tartunk. Kétpilléres nyugdíjrendszer kialakításáról beszélt, arról nem, hogy akkor miért zárják ki a magánnyugdíjpénztári tagokat az állami pénztárrendszerből. Tukacs nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség és a Jobbik igen.

A szocialista Tukacs István a magánnyugdíjpénztárak államosítása kapcsán kiadott kormányfői politikai nyilatkozat apropóján beszélt a nyugdíjrendszer átalakításáról. Értelmetlennek nevezte, hogy egy felosztó-kirovó rendszerben egyéni számlák bevezetéséről beszélnek, hiszen a számlától függetlenül is csak annyi pénz jár majd a nyugdíjasnak, amennyit az állam megállapít. Azt is visszásnak tartja a nyilatkozatban, hogy adómentessé teszik az infláció feletti hozamot, amit egy összegben felvehetnek a visszatérők. Hiszen a kormány eddig arról beszélt, hogy nem volt hozam, akkor ezek szerint mégis van. A magánnyugdíjpénztári pénzeket meg az államtól kell megvédeni, mondta. Kérdést nem tett fel, de Cséfalvay Zoltán így is válaszol.

A kormány nevében válaszoló Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár szerint erőmű Magyarországon csak a szigorú környezetvédelmi szabályok betartásával épülhet. Vizsgálni fogják azt is, hogy mennyire felel meg a kormány szándékainak, hogy az erőműt egy offshore-cég tulajdonolja. Ivády elfogadta a választ.

Az egy ideje független Ivády Gábor interpellációjában a Mátrában épülő szénerőműről kérdezett, konkrétan azt, hogy hogyan épülhet fel. Mint mondta, a mátraterenyei erőmű első fokon nem kapta meg az építési engedélyt, de ezt a környezetvédelmi és vízügyi hatóság felülírta, így felépülhet a rengeteg vizet, még több szenet felhasználó erőmű, pedig a környéken se víz, se szén, így mindezt közúton kéne szállítani, jelentősen terhelve ezzel is a környezetet. Tervezik-e az erőmű-beruházás leállítását, kérdezte.

A kormány nevében válaszoló Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár szerint "álláspontunk viták során kristályosodik ki", ugyanakkor a belügyminiszter már világossá tette, hogy az állam minden kárt megtérít. A mezőgazdasági rekultivációról majd a területek kármentesítése után kívánnak dönteni, hiszen az is elképzelhető, hogy a földtulajdonosok talán el akarják majd adni a földjeiket. Az élelmiszertermelést azért akarják letiltani a környéken, hogy a piaci versenytársak ne élhessenek vissza a helyzettel azt sugallván, hogy mérgező élelmiszereket termelnek Magyarországon. Ezért gondolkodnak energianövények termesztésében, mely során "messzemenően figyelembe kívánják venni" a helyi gazdák érdekeit. Szabó Rebekát ugyan részben megnyugtatta a válasz, mégsem fogadta azt el. A parlament viszont igen.

Az elempés Szabó Rebeka interpellációjának tárgya a kolontári iszapkatasztrófa utáni mezőgazdasági rekultiváció. Arról beszélt, hogy bár egyelőre nincs adat arról, hogy a szennyezés fenyegetné a megtermelt növényeket, mégis alapvetően talán energianövények termelése lenne a megoldás. A kormány is ezt támogatja, de fatermelésről beszélnek, míg Szabó szerint nem biztos, hogy a gazdálkodóknak lesz ideje kivárni azt a pár évet, amíg a fatelepek termőre fordulnak. Azt javasolta, hogy ehelyett évelő lágyszárú energianövényeket termeljenek, amelyek azonnal termőre fordulnak, és így azonnali hasznot hozhatnak a termelőknek.

A kormány nevében Kontrát Károly válaszolt, megismételve a napirend előtt már elmondott mondatait a rend fontosságáról. Új elem volt, hogy Kontrát szerint sem a pozitív, sem a negatív diszkriminációnak nincs helye, és senki sem helyezheti magát a törvényeken kívülre. Bertha Szilvia nem tudta elfogadni a választ, mert szerinte az intézkedéseknek nem volt hatásuk. A fideszes többséget mindez nem zavarta, elfogadták a választ.

A jobbikos Bertha Szilvia szerint milliók mindennapjait keseríti meg, hogy "a cigány kisebbséghez tartozók" nem tartják be a társadalmi együttélés normáit, és ezért még szankciókkal sem kell számolniuk. Szerinte ennek oka, hogy a hivatali dolgozók kiszolgáltatottak, nincs hatalom, ami megvédené őket "az élősködő elemekkel szemben".

Az alákérdezés tárgya az elmúlt nyolc év kormányzati visszaélései.

A kormány nevében Nyitrai Zsolt nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Szerinte a parlamenti ellenzék "hetet-havat összehordott" médiaügyekben. Kicsit cenzorozta a szocialista képviselőket, akik közül a rendszerváltás előtt többen tényleg ezzel foglalkoztak. Ezután arról beszélt, hogy a közmédiát a pazarlás és a párhuzamosságok jellemezték. Ezután felsorolta a médiatörvény problémamentes pontjait, amit szerinte az MSZP nem támogat. A problémás pontokat elhallgatta, a felügyelet kérdésére egyáltalán nem tért ki. Mandur nem fogadta el a választ, a fideszes többség igen.

A szocialista Mandur László szerint a kormánypártok a kormányváltás óta "elképesztő lendülettel próbálják felszámolni a független médiát". Erre példa az új médiahatóság, aminek kizárólag fideszes tagjait kilenc évre választották meg. Emellett teljes felügyeletet gyakorolnak a közszolgálati média felett, a napilapokat és az elektronikus médiát pedig hatalmas rendbírságokkal igyekeznek kordában tartani. Belefér-e a kormány politikájába, hogy egy párt ellenőrzése alá kerüljenek a médiumok, kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert helyettesítő államtitkárt.

A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszolt, illetve válasz helyett ismertette az aktuális belvízi helyzetet, ami nem jó, hiszen még áradások is nehezítik a mentést, "a gravitációs elvezetésre nincs lehetőség". A tavaszi katasztrófa elhárítása érdekében elkezdték a csatornák kotrását, mondta. Szerinte az nem probléma, hogy a szivattyúkat csak decemberben indították be, hiszen arra csak akkor van szükség, ha a befogadókban már magasabb a vízszint, mint a belvízzel érintett területen.

A fideszes Dankó Béla végül utolsóként kérdezhetett rá, hogy felkészült-e az ország a tavasszal várható katasztrofális belvízhelyzetre, aminek az oka szerinte az, hogy átfolyik a víz az országba Romániából. A másik ok, hogy sok a csapadék. Egy méterrel magasabb a talajvízszint, mint egy éve, télen pedig nincs párolgás, így ez tavasszal is így lesz. Baj még, hogy pénzhiány miatt nem kotorják a csatornákat, a szivattyúkat meg csak az utolsó pillanatban indítják be, így nem jut idő a belvíz átemelése a befogadótározókba. Értékelése szerint most rosszabb a helyzet, mint 2000-ben volt, pedig azután az Orbán-kormány sok csapadéktárolót épített. Reményét fejezte ki, hogy tavaszra eléggé felkészült lesz az ország.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán válaszolt. Tóbiás azzal zárta felszólalását, hogy az az út, amit a kormány választott, járhatatlan. Cséfalvay szerint viszont az az út járhatatlan, amin a szocialisták haladtak, hiszen nőtt az államadósság, részben a magánnyugdíjpénztári befizetések elszámolási szabályai miatt is. Azt állította, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzeket nem folyó kiadásokra fordítják, hanem "az államadósságot fogják törleszteni belőle" - hogy ez miért ne lenne folyó kiadás, azt nem fejtette ki. Elismerte ugyanakkor, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája szokatlan, hiszen nem csökkenti az állami kiadásokat, hanem inkább a gazdaságösztönzésre koncentrál. Igaz, szerinte mindeközben az államháztartást is stabilizálják, vagyis mégis folyó kiadásokra költik a nyugdíjpénzeket.

A szocialista Tóbiás József a hiteles gazdaságpolitikáról beszélt napirend előtti felszólalásában. Arról beszélt, hogy az Európai Bizottság olyan szabályozás meghozására készül, amellyel szankcionálnák, ha valaki a magánnyugdíjpénztári pénzeket folyó kiadások finanszírozására fordítaná. Azaz, szerinte az EU pont azt szankcionálná, amit Magyarországon most megvalósítanak. Szerencsénkre a szabályozás nem lesz visszaható hatályú, így Magyarország megúszhatja a szankciókat. Tóbiás ezután arról beszélt, hogy a magánnyugdíjpénzekből az adórendszer "igazságtalan átalakítását" kívánják finanszírozni. Azzal vádolta a kormányt, hogy hiteltelen gazdaságpolitikája milliárdokba került már az országnak. Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor ugyan a facebookon azt mondta, nem lesz nyugdíjadó, pedig lesz, hiszen úgy szedik be majd a nyugdíjjárulékot, hogy az nem keletkeztet járadékot. Megígérte, hogy ha hatalomra kerülnek, visszaadják a járadékjogosultságot minden magyar munkavállalónak.

"Egy társadalom életében a legfontosabb érték a rend" - válaszolta a kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár. A kormány szerinte a rendőrség megerősítésével igyekszik helyreállítani a rendet. Visszautasította, hogy megfélemlítenék a rendőrséget, amely "alapjaiban rendült meg az elmúlt nyolc évben". 2012 nyaráig 4200 új rendőrt állítanak szolgálatba, jelentette be, ahogy azt is, hogy jövő januárban 800 új rendőr áll szolgálatba. A Nemzeti Védelmi Szolgálat felállítását a korrupció elleni harccal indokolta, aminek jó eszköze a megbízhatósági vizsgálat.

Az elempés Dorosz Dávid szerint a kormány nem hazudott, amikor hatalomra kerülésekor azt ígérte, három héten belül rend lesz. Igaz, a legnagyobb veszélyt ezek szerint "a kiskorú bolti szarkák és a hajléktalanok jelentik", mondta. Ezután rátért az új rendőrségi törvényre, amely alapján kirúgható az a rendőr, akinek "nem megfelelő az életvitele", a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai pedig akár bűncselekményeket elkövetve is tesztelhetik a rendőrségi munkatársakat. Szerinte ez csupán az állomány megosztását szolgálja. Szerinte a kormány nem tartotta be harminc százalékos bérfejlesztési ígéretét sem. Kitért még a terrorelhárítási központra is, amely szerint bárkit bármikor megfigyelhet. "A rendőrség új jelszava az lesz, szolgálunk és félünk. Szolgáljuk a hatalmat és féljük a hatalmat" - mondta. A rendőrséget központosított militarista erőszakszervezetnek nevezte, ami helyett szerinte polgárbarát rendőrséget kéne létrehozni, szolgáltató rendőrséget, amely a problémamegoldásra és az együttműködésre koncentrál.

A kormány nevében Hende Csaba honvédelmi miniszter reagált, aki őszintén osztozik Lukács felháborodásában, amiben szerinte a képviselők túlnyomó többsége is osztozik. Szomorúnak nevezte azt is, ami azóta történt a sortüzek ügyében. Az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők elleni tényleges jogi szankciók elmaradását a rendszerváltás legnagyobb adósságának nevezte.

A kereszténydemokrata Lukács Tamás az 1956-os egri sortűz évfordulójára emlékezett napirend előtti felszólalásában. Emlékeztetett rá, hogy "a barbarizmus ezen korszakát a mai napig nem zártuk le", vagyis a sortüzeket elrendelő parancsnokokat a bíróság nem ítélte el. A múlt lezárását szerinte az akadályozza meg, hogy a volt rezsim haszonélvezői most is politikai szereplők lehetnek.

Bár az előzetes szerint a fideszes Dankó Béla szólalna fel elsőként, mégis a jobbikos Kepli Lajos felszólalásával indult a nap. Kepli kezdeményezte a kolontári iszapkatasztrófa felelőseit felkutató parlamenti bizottság felállítását. Mivel ez a múlt héten megtörtént, Kepli most arról beszél, hogy végre elindulhat az elszámoltatás. Felszólalásában Bakonyi Zoltánra és Árpádra, a Mal Zrt. két tulajdonosára koncentrált, arról beszélt, hogy a magyar alumíniumipar két család, a Bakonyi és a "Gyurcsány-Apró" családok tulajdonában van. Szerinte az alumíniumipar privatizációja "rablóprivatizáció" volt, ami "biztosította a szocialista párt anyagi helyzetét". A kormány nem kívánt reagálni a felszólalásra.