Legalább huszonötezer jelölt nem felel meg a törvénynek

Még a jelöltállítás időszakában kereste meg az Indexet E. Péter, aki maga is indul az önkormányzati választásokon. Mint írta, a jelölteknek a törvényi feltételek szerint adatkezelőként nyilvántartásba kell venniük magukat, hiszen az ajánlószelvények személyes adatokat is tartalmaznak. "Azt látom, hogy barátomon és magamon kívül senki nem tett eleget ennek" - írta. Törvényes jelöltnek tekinthető-e az, aki a jogszabályokban foglaltakat figyelmen kívül hagyja, tette fel a minket is érdeklő kérdést.

Vizsgálniuk kellene

Az adatvédelmi törvény (Avtv) előírásai szerint az ajánlószelvények gyűjtése adatkezelésnek minősül, ehhez pedig adatkezelőként nyilvántartásba kell vétetnie magát a jelölteknek. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve) 55. paragrafus (2) bekezdése szerint a választási bizottságoknak minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelöltet és jelölő szervezetet nyilvántartásba vesznek. Mivel a törvény megfogalmazásában a "törvényes feltétel", és nem az "e törvény feltételeinek" kitétel szerepel, ezért elméletileg a jelöltek nyilvántartásba vételéről döntő helyi választási bizottságoknak ezt is vizsgálniuk kellene.

Ehhez képest az adatkezelői nyilvántartást kezelő adatvédelmi biztos hivatalának tájékoztatása szerint a jelöltállítás végén csak 8650 adatkezelő vette nyilvántartásba magát, miközben a választáson összesen 68 509 jelölt indul. Igaz, a biztos hivatalának tájékoztatása szerint egyénileg csak a független jelölteknek kell regisztrálniuk, a párt vagy jelölő szervezet támogatásával indulók esetén elég, ha csak a párt vagy a jelölő szervezet szerepel a nyilvántartásban. Független jelöltből összesen 35 831 indul a választásokon, így túlzás nélkül állíthatjuk, hogy legalább 75 százalékuk nem teljesítette az Avtv előírásait.

Nem szankcionálják

Hogy mégis jelöltek lehetnek, az több sajátos jogi megoldás következménye. "Az adatvédelmi nyilvántartás deklaratív (ismertető, bemutató) jellegű, nem konstitutív, tehát jogot, kötelezettséget nem keletkeztet a regiszterben való szereplés, illetve annak elmulasztása" - írta megkeresésünkre az adatvédelmi biztos hivatala. "Az Avtv nem ad lehetőséget a tényleges, klasszikus értelembe vett szankcionálásra" - fordította le kérésünkre hétköznapira a szakszöveget Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelemmel foglalkozó referense.

Az adatvédelem helyzete amúgy is sajátos Magyarországon. A törvény nem biztosít szankcionálási jogot, az adatvédelmi biztos "legnagyobb fegyvere a nyilvánosság", azaz, ha nem tetszik neki valami, állásfoglalásokban hívhatja fel a közvélemény figyelmét a visszásságokra, magyarázta Hüttl. Ajánlása azonban nem kötelező erejű, azaz a már nyilvántartásba vett jelöltet nem zárhatják ki csak azért, mert nem felel meg az Avtv-ben előírt feltételeknek.

A törvénysértőket tehát a jelölti nyilvántartásba vétel előtt lehetne megfogni. A közigazgatási és igazságügyi minisztérium mellett működő választási információs szolgálat tájékoztatása szerint ugyanakkor a helyi választási bizottságok nem is vizsgálják, hogy a jelöltek adatkezelők-e. Saját jogértelmezésük szerint a bizottságoknak csak a választójogi jogszabályok előírásait kell figyelembe venniük. A szolgálatnak nincs tudomása róla, hogy valaha bárkit kizártak volna a jelölésből az adatkezelői nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!