A vártnál többen szavaztak

Az előzetesen vártnál többen mentek el szavazni vasárnap, a parlamenti választások első fordulójban. Az utolsó, fél hatkor készített összesítés szerint országosan már a választásra jogosult nagyjából nyolcmillió embernek több mint hatvan százaléka leadta a szavazatát. Ezzel némileg elmarad ugyan a négy évvel ezelőttitől (61,72 százalék), és jócskán elmarad a 2002-estől (65,56 százalék), ám több, mint amit a közvéleménykutatók többsége egész napra előre jelzett.

A választások előtt közölt utolsó közvéleménykutatási adatokban a Gallup 59 százalékos, a Medián 56 százalékos, míg a Tárki 58-64 százalékos szavazási hajlandóságot jósolt vasárnapra. Utolsó felmérésében, március végi, április elsejei mintavétel alapján, 60 százalékos választási részvételre számított a Nézőpont Intézet, míg a Szonda Ipsos utolsó felmérése csak 53 százalékos részvételt jósolt.

A 17.30-as részvételi adatokból – a korábbi évek részvételi statisztikái alapján – arra lehet következtetni, hogy este hétig, az urnazárásig várhatóan 65-66 százalékosra nő a részvétel (négy éve csaknem 68, nyolc éve több mint 70 százaléknyian mentek el szavazni).

Korábban több elemzés foglalkozott azzal, hogy a választási részvétel milyen hatással lehet az eredménnyel. A Forsense pénteken közzétett előrejelzése szerint a magasabb választási részvétel a szocialistáknak lenne kedvező.

Úgy számoltak, hogy a 152 területi listás mandátum kiosztása szempontjából a Fidesznek az 50 százalék körüli, míg az MSZP-nek a 70 százalékos részvétel lenne kedvezőbb. (Mindez azzal magyarázható, hogy – mint azt több más közvéleménykutató is kimutatta – a Fidesz-szavazók körében volt a legmagasabb a szavazási hajlandóság, így az, ha a bizonytalanok mégis elmentek szavazni, elvileg az ellenfeleiket erősíthette). Jelentős különbséget azonban ez nemigen okozhat: a Forsense azt mondta, hogy a Fidesz 50 százalékos részvételnél 52,5 százalékot, 70 százalékosnál 49,7 százalékot kapna listán.

Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy a részvételi adatok területi elemzéséből az derül ki: a választási részvétel 2006-hoz képest általában az MSZP fellegvárainak számító területeken esett vissza jelentősen. Bár idén is Budapesten a legmagasabb a választási részvétel – fél hatkor 63,02 százalékos volt –, ez 4,35 százalékponttal marad el a négy évvel ezelőttitől. Komárom-Esztergom megyében csaknem 5, Baranyában több mint 6 százalékos a visszaesés a 2006-oshoz képest.

A másik végletet három olyan megye jelenti, ahol kevesebb, mint 1 százalékos a visszaesés. Ezek közül Bács-Kiskun megyében már 2006-ban is kilenc egyéni mandátumot szerzett a Fidesz a tízből – itt 0,88 százalékkal kisebb a részvétel, mint négy éve volt –, de Jász-Nagykun-Szolnok (0,57 százalékos visszaesés) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,72 százalék) több választást figyelembe véve szintén nem számít szocialista fellegvárnak. Mindebből tehát az is következhet, hogy a korábbi előrejelzésekkel szemben nem járnak jobban a szocialisták a magasabb részvétellel.

Elemzők szerint a Jobbik veszíthet viszont azzal, ha sokan szavaznak, miután a radikális párt szavazói között volt a legnagyobb a választási hajlandóság. Erre utal az is, hogy a 2009-es EP-választásokon is ott szerepelt a legjobban a Jobbik, ahol a legalacsonyabb volt a részvétel.