Mesterházy, Orbán, Vona, Bokros csodálatos húsz éve

Alig telt el egy év, és Bokros Lajos máris otthagyta az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának tiszteletbeli elnöki posztját. A fájdalmas szakításhoz az egészségügyi reform vitája vezetett: Bokros támogatja a több-biztosítós egészségügyi rendszert, a platform elutasítja. Bokros szerint viszont semmiféle párbeszéd, így vita sem volt a platform és közte, egyszerűen csak szétváltak útjaik. A legnagyobb kormánypárttól annyira elhidegült, hogy egy májusi kormányülésen már az SZDSZ szakértőjeként vesz részt. A lex MOL-t (a törvény célja, hogy ne lehessen eladni a MOL-t) azzal támadja, hogy az brutális kísérlet az állam részéről arra, hogy magánérdekeket védjen. Bokros szerint a jogszabály nem a közérdek védelméről szól, hanem pénzügyi oligarchákat véd - az élen Csányi Sándorral és Hernádi Zsolttal -, illetve azokat a politikusokat óvja, akik támogatást kapnak az oligarcháktól.

"Elöljáróban örömmel bevallom, hogy a Mol iránt valóban elfogult vagyok, mégpedig abszolút pozitív irányban. Manapság rendszeresen utazom Romániába, és ha tehetem, mindig Mol-kútnál tankolok! Román és magyar alkalmazottaik már ismerősként köszöntenek, és nemcsak jó minőségű üzemanyaggal kedveskednek, hanem legtöbbször tiszta mellékhelyiséggel is. Ez nagyon fontos része a vállalati kultúrának, és én ezt hallatlanul nagyra értékelem." (Bokros Lajos az Élet és Irodalomban)

Mesterházy Attila csöndben építette bázisát, a 2007-es tisztújító kongresszuson állítólag akár alelnök is lehetett volna. A mozaikos kör azonban – személyesen Hagyó Miklós – megálljt parancsolt, mondván, a fiatalok Ujhelyi Istvánt támogassák inkább. Az év elején Zuschlag Jánost még az MSZP egyik Bács-Kiskun megyei vezetőjévé nevezték ki, majd őrizetbe vették, előzetes letartóztatásba helyezték. Mesterházy Attila eleinte még büszkén nyilatkozta, hogy az ifjúsági politikai államtitkári tevékenysége miatt őt nem hallgatta ki az ügyészség Zuschlag-ügyben, év végére azonban kihallgatta, Mesterházy a vallomását nem hozta nyilvánosságra. Annyit lehet tudni, hogy az ügyészség az alapítványi támogatásoknak az elbírálási rendjéről kérdezte a politikust. Az egyik őszi Kossuth téri tüntetésen egy árpádsávos zászló rúdjával rácsaptak Mesterházy autójára. A riadt politikus Bencze József országos rendőrfőkapitányt hívta, tegyen már rendet a rendőrség. Az újságírók a rendőrségtől azt kérdezték: mit csináljon az a magyar állampolgár, akinek nincs meg Bencze József mobilszáma.

"Kulcsfigura volt viszont Mesterházy Attila, az akkori politikai államtitkár, aki meglehetősen agresszíven vezényelt Ocsovainak, közvetítette számára a mindenkori igényeket. [...] Állandóan szememre vetették, hogy a párthoz közel álló politikusok által képviselt városok és régiók nem kapnak pénzt erre a célra. Mesterházy ezen a területen túllépte az ésszerű és jogos mértéket, és ezt nagyon rossz stílusban tette. Súlyos büntetése, hogy most frakcióvezető-helyettesként azt a miniszterelnököt kell naponta megvédenie, akivel emlékezetem szerint a minisztériumban még nagy csatákat vívott, mert igen eltérő nézeteik voltak. Persze lehet, hogy azóta megkedvelte a főnökét. [...] De azért én is találkoztam nehezen megtagadható kérésekkel. Ilyenek voltak azok az alkalmak, amikor Mesterházy emelt hangnemben számon kért. Emlékszem, a magyar média egyik legbefolyásosabb szereplője, Gyárfás Tamás részére kellett volna négymillió forintot juttatnom. [...] Ebben az időszakban Gyurcsány és Mesterházy között - utóbbi egyértelműen a pártpolitika kiszolgálója volt - konfliktus alakult ki. A helyzet gyorsan megváltozott, Gyurcsány átpozícionálta magát, s már sokkal kevésbé gördített akadályt a politikai igények kielégítése elé a minisztériumban." (Topolánszky Ákos, az ifjúsági és sportminisztérium egykori helyettes államtitkára a HVG-nek.)

Orbán Viktor nem talál fogást Gyurcsányon, legalábbis minden, az elmozdítását célzó kísérlete kudarcba fullad. Képviselőtársaival lebontja a Kossuth tér vont kordont, népszavazást kezdeményez, ami reményei szerint a kormány távozását hozza, és a felcsúti sportklub elnöke lesz.

"A győztesen gondolkodók jelszava úgy hangzik: egy az ország, egy a zászló. Egy az ország, hisz mindannyiunk hazája ez. És egy a zászló, hiszen egymásra vagyunk utalva. Az új többség - mindannyian tapasztalhatjuk - napról-napra nő. S egyre tisztábban látszik, hogy közösen és vállvetve kell majd cselekednünk. Éljen hát az új többség, emeljük magasra a zászlót! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" (Orbán évértékelő beszéde 2007. február 16-án)

Márciusra elkészül a párt Bethlen Gáborról elnevezett programja, benne utalással az önkéntes, területvédelmi alapon szerveződő nemzetőrség felállítására. Vona Gábor bejelenti egy nemzeti őrsereg létrehozását. A Vona Gábor és Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője ötlete nyomán létrejött Magyar Gárda első tagjainak avatására augusztus 27-én kerül sor.

Vona, a szervezet elnöke tagadja, hogy félkatonai pártmilíciáról lenne szó. A militáns külsőségekben bővelkedő, hivatalosan hagyományőrzési célokra létrehozott gárda létszáma gyorsan bővül. A gárda tevékenységei közül a legnagyobb visszhangot a „cigánybűnözés” elleni „rendvédelmi felvonulások” kapják – az elsőre decemberben, Tatárszentgyörgyön kerül sor. A gárda óriási médiafigyelem által kísért tevékenysége, avatásai és vonulásai mentén a jobbikos politikusok az országos média fókuszába kerülnek, Vona rendszeresen megjelenik a kereskedelmi televíziókban.

A Jobbik a Magyar Gárda édesapja. Akarta, hogy megszülessen, jelen volt a kihordásnál, a világra jötténél, óvni, védeni és ápolni fogja a jövőben is, de csak addig, amíg a gyermek nem lesz kellően erős ahhoz, hogy önálló lábra álljon. A Magyar Gárdát egyébiránt nem nekünk kellett volna megalapítanunk, hanem a magyar kormánynak. Hogy miért nem tette meg, szerintem senkinek sem kell magyarázni. (Vona a jobbik.hu-n)

Nézze meg, hogy mi történt főszereplőinkkel 2008-ban.