Médiatörvény a pornó vagy a szólásszabadság ellen?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Horror a kutyatelepen, egy állattartástól eltiltott osztrák nőtől mentettek meg 200 állatot - „Őrületes marhaság, amit mondott” – feszült vita a „választási atombombáról”
- Orbán Viktor újabb köztársasági elnököt fogadott Budapesten
- Wizz Air: A MÁV vonatai is sokat késnek, mégsem írnak mindegyik esetről a médiában
- Az új Alaptörvény-módosítás szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Leírhatja-e valaki ezután azt, hogy Orbán Viktor rossz miniszterelnök?
Miért ne írhatná le, ha valakinek ez a véleménye, és a híranyagtól jól elkülöníti.
Most majd csak a kormány intézkedéseiről lehet írni, és nem szabad kritizálni őket?
Nem. Bármiről lehet írni, minden kritika és vélemény megjelenhet. A vélemények szabadságát és sokszínűségét az alkotmány és a mostani törvények is garantálják. Az más kérdés, hogy nem lehet tudni, mely vélemények sértik majd meg a közerkölcsöt vagy valamelyik kisebbséget, sőt furán hangzik, de akár bármely többséget. Így annyi biztos, hogy bármiről lehet írni, az viszont már nem valószínű, hogy ugyanúgy, mint eddig.
Betiltják a meztelen nőket, a pornót és a csúnya beszédet a tévében és a neten?
Nem, csak most pontosabban meghatározzák, mikor és milyen feltételek mellett lehet ilyen tartalmakat megjeleníteni. Az új szabályozás ezen a téren liberálisabb is a réginél, de legalábbis a tévé esetében jobban alkalmazkodik a modern technológiákhoz. Este tíz után például már nem kell kitenni a 12-es és a 16-os karikát, csak a 18-ast, hiszen a fiatalabbak ilyenkor elvileg már nem tévézhetnek.
A neten olyan technikai megoldást kellene alkalmazni, hogy a kiskorúak ne férhessenek hozzá ezekhez a tartalmakhoz. Az persze nem jó megoldás, hogy be kell írni egy születési évszámot, mert ezt bárki megteheti. Ennél biztosabb megoldás azonban csak olyan programokkal lehetséges, amilyeneket Kínában kötelező telepíteni a számítógépekre, de ezt az unióban nem engedik meg.
Miért támadt ránk egész Európa a médiatörvény miatt? Azért, mert az újságírók tele tudták kürtölni a világot a saját bajukkal? Ha a bányászat szabályozásáról lenne szó, azzal biztosan nem foglalkozna ennyit senki.
Itt azért többről van szó, mint egy iparág szabályozásáról. A sajtó szabadsága alkotmányos alapjog. Ahhoz, hogy egy demokratikus ország polgárai felelősen tudjanak dönteni és választani, szükség van az információk és vélemények szabad közzétételére. Ha ennek az érzékeny határait valaki piszkálja, az érzékeny reakciókat szül. A dolog azért is kap most nagyobb figyelmet, mert január 1-től Magyarország az unió soros elnöke.
És akkor mi van?
A külföldi politikusok és lapok most azt a kérdezik, hogy méltó-e az unió vezetésére egy olyan ország, amelyik ilyen korlátokat akar állítani a sajtó elé, és erős állami kontrollt akar gyakorolni a média fölött.
Miért, cenzúrát akarnak bevezetni?
Nem klasszikus cenzúráról van szó, az előzetesen szűri meg, hogy mi jelenhet meg, és mi nem. Az új szabályozás azonban lehetőséget ad arra, hogy egy államilag irányított hatóság pontosabban meg nem határozott szempontok szerint indítson eljárást vagy szabjon ki bírságokat a tévékre, rádiókra, újságokra és internetes lapokra.
Mi ezzel a baj? Azóta megy mindenki lassabban az autópályán is, amióta több százezer forintra is megbüntethetik.
Igen, de ott tiszta a dolog: van egy sebességhatár, amit te valamennyivel túllépsz. A médiatörvény szerint azonban a hatóság olyan homályos és szubjektív fogalmak alapján is eljárást indíthat, mint a kiskorúak erkölcsi fejlődése, a közérdek vagy a kiegyensúlyozottság.
Az a törvény nem jó, ami bizonytalanságot és fenyegetettséget tartalmaz. A kormány erre azt mondja, hogy ezzel a lehetőséggel a hatóság nem fog visszaélni, de ha minden hivatalban mindig bízhatnánk, akkor nem lenne szükség törvényekre, csak pár nagyon bölcs és belátó bíróra.
Akkor az a baj, hogy a pontatlanul megfogalmazott szabályokat a hatóság majd úgy értelmezi, ahogy akarja?
Ez az egyik baj. A másik, hogy a bizonytalanság és a tetemes bírságok fenyegetése öncenzúrára kényszerítheti az újságírókat. A nagy hatalmú hatóság akár egyetlen bírság nélkül is elérheti, hogy a sajtó ezentúl ne merje nyíltan kimondani a véleményét.
A sajtószabadság azt jelenti, hogy mindenki azt írhat, mondhat és mutathat, amit akar?
Nem. Mint más demokratikus jogoknál, itt is vannak korlátok, és ezeket még a legszabadabb országokban is érvényesítik. A sajtó sem sértheti meg az egyén jó hírnevét, nem buzdíthat gyűlöletre más nemzetiségű, vallású emberek ellen, a kiskorúak védelme érdekében csak szigorú feltételek mellett közvetíthet pornót és erőszakot. Ezek uniós elvek, amiket a mi törvényünk is átvesz. A legtöbb helyen szabályozzák azt is, hogy a sajtó ne lehessen egyetlen tulajdonosi kör kezében. Ez tájékoztatási monopóliumhoz vezethet, és elveszhet a médiában megjelenő vélemények sokszínűsége.
Akkor tehát mégiscsak lehet szabályozni a sajtót?
A médiát Európában két okból szabályozzák. Egyrészt, mert az országos tévék és rádiók tulajdonképpen állami tulajdont, frekvenciát használnak, ráadásul abból csak kevés van. Így a kiváltságosoktól cserébe el lehet várni, hogy szigorúbb szabályokat tartsanak be, például, ne sértsenek meg egyetlen kisebbséget se. Másrészt a tömegmédia úgy éri el az embereket, főleg a gyerekeket, hogy azok szinte védtelenek. Képzeld el, mi történne, ha miközben óvatlanul nézed a tévét otthon a gyerekkel, az adó a kedvenc sorozatotok szünetében hirtelen pornót adna a nézettség kedvéért.
Miben különbözik ettől egy újság vagy az internet?
Az internet és a nyomtatott sajtó nem szűkös állami erőforrásokat használ. Mivel véletlenül még senki sem vett újságot, vagy nézett végig egy netes videót, így nem is biztos, hogy egyáltalán kell ide külön szabályozás, már persze a polgári törvénykönyvön kívül.
Ha ezek uniós elvek, akkor miért ne szabályoznák nálunk is a sajtót?
A kérdés csak az, ki és hogyan teszi. Európában alapelv, hogy a sajtó szabad, és csak indokolt esetben lehet korlátozni. A magyar szabályozás viszont abból indul ki, hogy szabályozni muszáj. Az internetet és a nyomtatott sajtót eddig is szabályozták. A sajtótörvény és az elektronikus kereskedelemről szóló törvény megmondta, mely tartalmak sérthetnek másokat, azokért ki a felelős, és a bíróságon bárki érvényt szerezhetett az igazának. Az a kérdés, miért nem elég, hogy ha valakinek valami nem tetszik, a független bíróságokhoz fordul? Miért kell ehhez egy nagy hatalmú hatóság?
És már azért büntettek meg egy rádiót, mert egy repper angolul bazdmegezett, egy tévét meg azért, mert egy véres széklábat mutatott egy gyilkosság helyszínén?
Ezeket a határozatokat még nem az új médiatörvény alapján hozták, és még nem is büntettek, csak eljárást indítottak. A dolog annyiban új, hogy ezeket az eljárásokat már a médiát felügyelő új hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközési Hatóság indította. A rádióval az volt a bajuk, hogy Ice-T szerintük erőszakra buzdító és amúgy még az angolul tudó magyaroknak is nehezen érthető, csúnya szavakat tartalmazó számát nem az esti, 21–05 órai sávban sugározták, és nem adtak le előtte figyelmeztetést. A tévétudósításnál azt kifogásolták, hogy az a tényszerű tájékoztatás helyett a megrázó, meghökkentő részleteket emelte ki, lehangoló volt a helyszín látványa is, ezek a képek pedig „megragadhattak a fiatalkorú nézők tudatában” – bármit jelentsen is ez.
Azonkívül, hogy ez baromság, miért keltett olyan nagy feltűnést?
Kivillanó mellekért, erőszakos vagy obszcén szövegekért korábban is szabott ki büntetést az előző médiahatóság, ebben semmi különös nincs. Ez most azért kaphatott nagyobb figyelmet, mert előre jelezheti, hogyan és milyen ügyekre mozdul rá a médiahatóság.
Most akkor melyik médiatörvény miatt van balhé?
A nagy nemzetközi felháborodás a december 21-én elfogadott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény miatt tört ki. Korábban több másik, médiára vonatkozó szabályozást is módosítottak: több ponton változtattak az alkotmányon, összevonták a közszolgálati médiákat, módosították a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt . Ezek együtt adják az új médiaszabályozást, aminek a nagy része január 1-jén lépett életbe, de a bevezetésére a nyomtatott sajtónál és az internetnél július 1-ig van türelmi idő. Állítólag azért, mert addigra éppen véget ér az uniós elnökségünk.
Bonyolult a téma. Lesz még egyszer ennyi. Tarts ki, és olvass tovább!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
