Előd
7 °C
16 °C

Magyarországon nem vezetik be a királyságot

2011.02.21. 07:56
Bőven marad a most hatályos szövegből is a tavaszra tevezett új alkotmányban. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint – mivel pártja királyság és prezidenciális rendszer bevezetését sem tervezi – az államszervezetre vonatkozó részekből kis átpofozással sok minden átmenthető. A többi viszont az összes javaslat figylembe vételével az ő és Szájer József fogalmazásában nyeri el a végső formáját.

Hány alkotmányon kell átrágnia magát most, hogy a Fidesz a kompromisszumkészségét bizonyítandó mindenkit felbiztatott saját szövegtervezet gyártására?

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A végén biztosan csak egy maradhat. Tavaly júniusban jött létre az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, azzal a feladattal, hogy koncepciótervezetet dolgozzon ki. Ezt a tervezetet kell megtárgyalnia az Országgyűlésnek. Tekintve, hogy az MSZP és az LMP az alkotmányozással nem összefüggő, külső politikai okból – az AB jogkörkorlátozása után – kiszállt a folyamatból, a siófoki frakcióülésen az a döntés született, hogy próbáljuk meg nyitottá tenni a munkát, és teret nyitni az ellenzéki javaslatoknak. Ennek az a feltétele, hogy a koncepciót, amivel ugyan nagy vonalakban az ellenzék többsége is egyetértett, de bizonyos részeivel szemben kritikákat fogalmazott meg, ne tekintsük kizárólagosan irányadónak, és tegyük lehetővé, hogy minden frakció benyújthassa a saját szövegtervezetét. Ezek kidolgozásához az igazságügyi minisztérium segítségét is igénybe vehetik.

A parlamentből négyet kapnak. További civil tervezetek befogadására felkészült a Fidesz?  Mi lesz, ha a szociális népszavazáshoz hasonlóan az eredetileg nem túl populáris téma népszerűsítése oda vezet, hogy boldog-boldogtalan szövegekkel fogja bombázni a politikusokat?

Egyelőre úgy tűnik, az ellenzéki pártok egyike sem kíván élni a lehetőséggel. A civil alkotmánytervezetekből néhányat már most is ismerünk. Én két színvonalasnak mondható munkát láttam. Az egyik a Jakab András-féle tervezet, amelynek vannak olyan elegáns jogi megoldásokat tartalmazó részei, amelyek a végső alkotmányszövegben is biztosan meg fognak jelenni. Színvonalas alkotás a Fidesz iránti politikai szimpátiával nem vádolható volt közjogi főosztályvezető, Tordai Csaba és két másik jogász kolléga által jegyzett tervezet eddig ismert több fejezete is, amelyből szintén meríthet a végleges verzió.

Én a népszavazási ügy és az alkotmányozás közé nem tennék egyenlőségjelet. A sör ingyenességének bevezetésére irányuló kérdés például nyilvánvalóan komolytalan volt, amit azzal a szándékkal adtak be, hogy lejárassák a népszavazás intézményét. Már a Kálmán László-féle kérdések sem azért születtek, hogy a népakaratot szondázzák, hanem azért, hogy megakadályozzák a Fidesz népszavazási kezdeményezését. Itt viszont pozitív a folyamat, ha valakinek véleménye van az alkotmányozásról, azt nyugodtan mondja el, írja le, vagy akár indítson blogot. Mi is ezt tettük Szájer Józseffel, már hónapokkal ezelőtt. Az a kormányoldal felelőssége, hogy ezekből a véleményekből az alkotmányozás folyamatába azt csatornázzuk be, ami valóban használható. Nyilván lesz sok használhatatlan javaslat is, hiszen úgy tűnik, nemcsak a focihoz, az alkotmányhoz is ért mindenki.

A Fidesz gesztusokat tett az ellenzéknek annak érdekében, hogy ne maradjon egyedül az alkotmányozásban. Hány támogatóra tippel a végszavazáson?

Egyelőre csak 263 képviselőre mernék fogadni. Azt hiszem, ez így el is dőlt, mert amikor az alkotmányozás ügyében érdemi politikai kompromisszumokról beszélünk, akkor annak a Jobbik nem tud részévé válni. Ők koncepcionálisan egy teljesen különböző alkotmányban gondolkodnak. Az MSZP-ről és az LMP-ről hiába gondolnánk azt, hogy olyan értelmes javaslatokkal, mint a fenntartható fejlődés, zöldgondolat, javíthatnák az alkotmányt, világosan eldöntötték, extra fizetett szabadságra mennek abban az egy hónapban, amikor a munkahelyükön folyni fog a munka.

g03

Hiábavaló volt a taktikai okokból vállalt ütközés a KDNP-vel Siófokon?

Nem biztos, hogy hiábavaló volt. A kérdés itt nemcsak az, hogy mindenki részt vesz-e az alkotmányozásban, hanem az is, hogy nyilvánvalóvá válik-e, valaki miért marad távol. Úgy gondolom, ha nincs a siófoki döntés, az ellenzéki pártok sokkal könnyebben tudták volna egyébként valótlan állításaikat alátámasztani. Így azonban látszik, hogy az eredeti szándék sem az volt, hogy Magyarország alkotmányát javítsák, hanem hogy hisztériát tudjanak kelteni hazai és külföldi szintéren egyaránt.

Most, hogy okafogyottá vált a kereszténydemokrata alaptételek kiejtése a szövegtervezetből, visszakerülhetnek? Hiszen Salamon László fel is háborodott a siófoki ülésen, amikor megtudta, hogy Fidesz beáldozta őket a kompromisszum érdekében.

Amit eddig vállaltunk, azt meg is tartjuk. Olyan rendelkezés nem kerülhet az alkotmányba, ami a magzatvédelmi törvény módosítását szükségessé tenné. Eddig az volt az érzésem, hogy egy dogmatikai vitából próbálnak politikai vitát csinálni. Az mindenkinek érdeke, hogy minél kevesebb abortusz legyen, az azonban már vitatott, hogy ezt törvényi korlátokkal el lehet-e érni. Az én álláspontom korábban is az volt, hogy nem lehet. Abortuszügyben nem az abszolút törvényi tiltás a hatékony eszköz. Ezt a KDNP frakcióvezetője is megerősítette.

Ez azt jelenti, hogy KDNP letett a dogmatikai követeléseiről?

Az eredeti koncepciót nem dobtuk ki, hanem alternatív lehetőséggé tettük. De ha abból indulok ki, hogy Harrach Péter másfél hónappal ezelőtt is azt mondta, pártja sem akar abortusztilalmat, akkor számukra sem lehet a Fidesz álláspontja teljesen elfogadhatatlan. A házasság ügyében még egyértelműbb a helyzet, ott ugyanis van egy alkotmánybírósági döntés, ami kimondja, házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Ennek egyébként – bár nem ez a döntő érv – a magyar társadalomban is 90 százalékos támogatottsága van. A lényeg, hogy ez az alkotmányos helyzet, és csak azt kell eldönteni, hogy ezt szövegszerűen is rögzítsük-e az alkotmányban, vagy azt mondjuk, elegendő az Ab-határozat. Szerintem az alkotmányban kell rögzíteni, de a végleges döntést majd a parlament hozza meg.

Az alternatív lehetőség a korábbi koncepció esetében mit jelent? Salamon László mellett abban nyilván Szájer József munkája is benne volt.

A koncepció az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájának eredménye, amelynek Szájer József nem volt tagja. A tervezet szerintem a fő irányokat remekül kijelölte, figyelembe fogjuk venni, amikor a konkrét törvényszöveget készítjük. De az tény, hogy ennek voltak részei, amelyekkel soha nem értettem egyet. Ilyen volt az államfői jogkör kiterjesztése, ami arra irányult, hogy súlyos bizalomvesztés miatt előállt politikai válság esetén a köztársasági elnök legyen jogosult a parlament feloszlatására. Vagy ilyen volt, hogy az új alkotmányt csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados többségével lehessen módosítani.

g02

A közjogi berendezkedésről szóló rész állítólag változatlan marad. Ezt hogyan kell érteni? Szövegszerű változtatások nélkül emelik át a mostani alaptörvényből?

Az, hogy az államszervezeti rész marad, azt jelenti, hogy a jelenlegi intézmények legfeljebb kisebb változtatásokkal megmaradnak. Ilyen kisebb változás lesz a bírósági szerkezetben, ahol a jelenlegi bírósági szervezeten belül létrejön az elkülönült közigazgatási bíráskodás, amihez jó eséllyel tartozni fognak olyan alkotmánybírósági jogkörök, amelyeket az Ab sem kívánt magának megtartani. Ilyen az önkormányzati rendeletek alkotmányosságának vizsgálata vagy a választási bíráskodás egésze, beleértve a népszavazásokkal kapcsolatosan hozott OVB-döntések felülvizsgálatát is. Át kell tekinteni az ombudsmani intézményrendszert is. Az általános biztos mellett valamennyi ombudsman kiemelt fontosságú szakterületet lát el, de tény, hogy Európa országainak többségében egy biztos van. Az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása több hatósági jogkörrel lényegesen hatékonyabb lenne, ezzel a jelenlegi adatvédelmi biztos és hivatali elődje is egyetért. Egy ezzel kapcsolatos módosítás esetén az információs biztosnak érdemi bírságolási jogosítványa is lehetne. A szövegszerűséggel kapcsolatosan azért megjegyzem, hogy a jelenlegi alkotmányban helyesírási hibák is vannak. Az alkotmánybíróság tagjait például egy mostani módosításig „a párt” tagságától tiltották el, a jelen lévő mindenhol egybe van írva. Nem egy egységes, színvonalas szöveg, remélem, az új méltóbb lesz az alaptörvény súlyához és kiemelt jelentőségéhez.

Az államszervezet fontosabb egységeit ezek szerint nem érinti az ország újjászervezése. A szabályozás egy-egy mondatának újrafogalmazásából azonban sok minden következhet.

Következhetne, de nem fog következni.

Ezt Siófokon is tisztázta a két párt?

A frakciók nem, de természetesen voltak róla egyezetések, és a Fidesz elnöksége is tárgyalt róla. Más államforma bevezetése és az elnöki rendszer sincs napirenden.

Az elnöki rendszer ügyében azért régóta tartja magát a feltételezés, hogy Orbán Viktor azért kérte fel Schmitt Pált a köztársasági elnöki poszt betöltésre, mert a szerepe eleve rövidebb időre korlátozódik.

Az államfőt öt évre választotta az Országgyűlés. Amikor mi azt mondjuk, hogy nincs komoly vita ezekben a kérdésekben az ellenzékkel, akkor ezt azért is mondjuk, mert ezek a vádak és feltételezések mindig teljesen alaptalanok voltak. Mondom: nem lesz királyság, marad a mostani felállás.

A kétkamarás parlament terve miért bukott meg?

A szakirodalom álláspontja szerint a szövetségi államok kivételével nem lehet megmondani, melyik a jobb: az egy-, vagy a kétkamarás parlament. Most, hogy a Fidesz a közvélemény évtizedes nyomásának eleget téve 200 fősre csökkentette a következő parlament létszámát, egyszerűen elfogadhatatlan lenne, hogy egy hátsó kapun száz másik képviselőt visszahozzunk. Ez volt a döntő érv. Valamint az, hogy nehezítené a törvényhozás hatékony működését. Az nem cél, hogy az országot a jövőben bármikor kormányozhatatlanná tevő ellensúlyokkal egészítsük ki a rendszert.

Az országgyűlés létszáma benne lesz az alaptörvényben?

Valószínűleg nem, de ezt a kétharmados választási törvénynek tartalmaznia kell.

g04

A kisebbségek által delegált 13 képviselő beleértendő a kétszázas létszámba?

A jelenlegi álláspont szerint nem értendő bele, de lehet, hogy a végső szabályozás szerint beleszámít majd. A jelenleg az alkotmányba iktatott szöveg viszont egyértelmű, a 200-at növelhetik a kisebbségi képviselők.

A kétharmados választási győzelem előtt még a preambulum elkészítése volt az elsődleges cél. Mostanában kikerült a reflektorfényből az alkotmány bevezető része, pedig ott egy-egy szó kihagyása vagy belefogalmazása is érzékenységeket sérthet.

Ha a jobboldalnak vannak felróható mulasztásai, az egyik biztosan az, hogy a nemzet fogalmát nem tudta befogadóvá tenni. Ebben a baloldal sem volt a segítségünkre, ez kétségtelen, de el kell ismerni, hogy sokan érezhették úgy, hogy amikor jobboldal beszél a nemzetről, akkor ők ebből ki vannak rekesztve. Erre rátettek az ellenzékiek, de az biztos, hogy a preambulumnál úgy kell kereszténységet, Szent Koronát és minden történelmi értékeinket tükröző fogalmat kodifikálni, hogy az alkotmány előszava a józan ész határain belül semmilyen kirekesztéssel ne legyen vádolható. Istent a Himnuszban még talán egy ateista is magáénak érzi, a kereszténységnél sincs arról vita, hogy milyen szerepet játszott az ország fennmaradásában. Nem hitbeli kategóriaként kell a keresztyénséget meghatározni, mert az nyilván megint végeláthatatlan politikai csatározásokba fulladna.

Vannak már kész preambulumtervezetek?

Újak nincsenek. De van például egy, a 1994-98 között működött alkotmány-előkészítő bizottság által megfogalmazott koncepció, amit a Horn-kormány alatt elfogadott a Ház. A bevezető egyértelművé teszi a Szent Koronát, a kereszténységet, a magyar nemzet szabadságvágyát, talán az 1956-ra való hivatkozás maradt csak ki belőle.

Hogyan állt össze az alkotmánnyal kapcsolatos nemzeti konzultáció 12 kérdése, amit szétküldenek a választóknak?

Mindenki hozzátette a saját ötletét. Ez még emészthető mennyiségű kérdés.

Hárommillió példányt postáznak valamikor, nyilván több tíz- vagy százezer kitöltött kérdőív előbb-utóbb vissza is érkezik. Az azokban szereplő vélemények hogyan kerülhetnek bele az alkotmányba ilyen rövid időhatárok között?

A leveleket körülbelül tíz nap múlva kiküldjük, két héten belül visszakapjuk. Újabb egy hét, tíz nap múlva ismerni fogjuk a feldolgozott eredményeket. Ami ebből az alkotmányra vonatkozik, azt akkor még módosító indítvánnyal is be lehet vinni a parlament elé.

Mi történik akkor, ha például a gyerekes szülőknek nagyon megtetszik a családi plusz szavazat, és a kérdőívek alapján elsöprő többség támogatja az ötletet. Biztosan bekerül az alkotmányba? Kötelező jellege van a nemzeti konzultáció eredményeinek?

A nemzeti konzultáció nem helyettesíti a népszavazást, a válaszokból leszűrt vélemények nem kötelező erejűek. Bizonyos értelemben kevesebb is, mint egy népszavazás, mert nem hivatalos aktus, de több is, mert nem csupán igen-nem válaszra van lehetőség.

A gyerekek után járó szavazat kérdését egyszer már egy fideszes felvetés után sikeresen elfeledte a Fidesz maga is, főként a kivitelezéssel kapcsolatos tanácstalanság miatt. Most, hogy újra előkerült, van hozzá használati utasítás is?

Ebben a kérdésben társadalmi vitát akartunk elindítani. Az ötlet elsőre lehet riasztó, de minél többet gondolkodik valaki róla, annál több jogos érvet fedez fel mellette. A választójog története a folyamatos bővülés felé mutat, a cenzustól a nők általános választójogáig. Mára az egyetlen nagy kirekesztett társadalmi csoportot a gyerekek alkotják. Nem arról lenne szó, hogy a gyerekek szavaznának, hanem helyettük a szüleik gyakorolhatnák a választójogot. Csak megjegyzem, hogy a jogi nyilatkozatokat ma is valamelyik szülőnek kell megtennie a gyermek helyett, nyilván annak, aki a felügyeleti joggal rendelkezik. Az általános választójogból ma is ez következne, de azt gondolom, Európában elsőként kompromisszum nélkül ezt igen nehéz lenne bevezetni. Hozzáteszem, Németországban a Bundestag 2003-ban kötelezte a kormányt, hogy a „családi szavazati joggal” – ahogy ott nevezik – kapcsolatos jogi szabályozást készítse el. Ezt ott a törvényhozás összes pártjának képviselője támogatta. Akkor komoly politikai, akadémiai, szövetségi és tartományi szintű vita folyt erről. Nyilvánvalónak tartom, hogy az EU-ban máshol is fel fog merülni a kérdés, mert reprodukcióval, demográfiával kapcsolatos ügy, ami Európa egyik legnagyobb fogyatékossága. De nem hiszem, hogy ezt most akár erőszakkal le kéne nyomni az ellenzék torkán.

g05

Más téren nem akar úttörő jellegű, új generációs tételeket bevenni a szövegbe a Fidesz? Vannak például olyan elgondolások, amely szerint a törvényeknek is lenne szavatossági idejük, ha lejár, felül kellene vizsgálni őket.

Ezek egyelőre nem támogatott javaslatok. Nem úttörő jellegű, de magyarországi viszonylatban teljesen új lesz a közpénzügyi fejezet.

Meg lehet becsülni, hogy az újítások ellenére a régi alkotmány szövegéből – akár kissé átpofozva – mennyi kerülhet át az új szövegbe?

Nem tudok százalékos arányt mondani, de az államszervezeti résznél jelentős lesz a hasonlóság. A fejezetek sorrendje azonban ott változni fog. Az alapvető jogok szabályozása a tizenkettedik fejezet helyett az elejére kell kerüljön. Itt az elmúl két évtized magyar gyakorlatára is figyelemmel az uniós alapjogi chartát szeretnénk átültetni, ami a legmodernebb XXI. századi emberi jogi dokumentum.

Az alkotmány megerősítésének kérdése is vitatott ügy. A népszavazás lehetőségét a héten már Lázár János sem zárta ki teljesen.

Az alkotmány elfogadásának szabályai 1998 óta megvannak. Köszönettel tartozunk az MSZP-nek és az azóta jobblétre szenderült SZDSZ-nek, hogy az alkotmányozás eljárási szabályai változatlanok. Így például azért nem szükséges népszavazás, mert a szocialisták akkor kivették az új népszavazási törvényből, hogy az alkotmányt népszavazáson meg kell erősíteni. Tizenhárom éve változatlan szabályok mellett most régi feltételek teljesítését számon kérni abszurd dolog.

Ezen a téren nem tehetne újabb gesztust a Fidesz?

A gesztus oda vezetne, hogy nem lenne alkotmány. Hiszen most már négyötödös támogatásról beszélnek, és két egymást követő Országgyűlés megerősítéséről. Ezek a szabályok 1998 óta nincsenek. Akkor nekünk miért kellene most alkalmaznunk őket?