Álruhában húzzák csőbe a korrupt rendőrt

Melyik szórakozóhelyekre jár szabadidejében, kikkel él együtt és mióta, van-e tartozása, gazdasági érdekeltsége, hogyan alakultak az előző évben a jövedelmei  – ezekre a kérdésekre is kötelező válaszolniuk január 1-től azoknak, akik valamelyik fegyveres szerv hivatásos állományába jelentkeznek. A személyes kérdéseket tartalmazó kérdőívvel azt próbálják felmérni, megfelelnek-e a jelentkezők a „kifogástalan életvitel” követelményének. Ezt az év elejétől már nemcsak a rendőrökön kérik számon, hanem a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, a tűzoltóság, a Nemzet Adó-és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjain is.

A kifogástalan életvitel alapfeltétele, hogy az illető nem lehet büntetett előéletű, nem tilthatták el foglalkozásától, nem lehet ellene folyamatban büntetőeljárás (kivéve ha magánvádas), az utóbbi három évben nem kényszergyógykezelhették, nem lehet régi, korábban kirúgott hivatásos. Ezeken a konkrét követelményeken túl a törvény a kifogástalan életvitelt így határozza meg: a hivatásosnak meg kell felelnie a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására „különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára”.

Akik megbukik, végkielégítés nélkül repül

Az önbevallásos kérdőív az ellenőrzés legenyhébb formája. A kérdezősködésnél azonban jóval messzebb mehet a vizsgálódás. Az ellenőrök titokban, "álruhában" környezettanulmányt készíthetnek a jelentkezőkről, és a már dolgozókról a lakhelyükön vagy a munkahelyükön. Adatot kérhetnek ki a bűnügyi nyilvántartásból – nem csak a dolgozóról, hanem a vele élő hozzátartozóiról is.

Legfeljebb évente ellenőrzik az életvitelt, de ha az illető valamiért gyanússá válik, soron kívüli ellenőrzés is elrendelhető. Az érintett nem tud róla, mikor kezdik vizsgálni, csak utólag közlik vele az eredményt. Aki megbukik a titokban végzett ellenőrzésen, úgy rúgják ki, hogy még végkielégítést sem kap.

Január 1-től bevezettek egy másik fajta, titokban végezhető ellenőrzést is, az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot. Ez jóval több embert érint, mint ahányon a kifogástalan életvitelt számon kérik. Ez a vizsgálat nemcsak a hivatásos állományú dolgozókra vonatkozhat, hanem az összes olyan emberre is, akik kormánytisztviselőként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként dolgozik a rendőrségen, a bv-nél, a tűzoltóságnál, a polgári védelemnél, a katasztrófavédelmi szerveknél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, az idegenrendészeti hatóságnál, a menekültügyi hatóságnál vagy a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál. A kör kibővül még azokkal is, akik a fenti hatóságok irányításáért felelős minisztériumi részlegeknél dolgoznak, vagy a hatóságok adatkezelésével, pénzügyi és gazdasági ellátásával, kiképzésével, oktatásával foglalkoznak.

A megalázás tilos

A megbízhatósági vizsgálaton lényegében csapdát állítanak az ellenőrzött embernek. A cél az, hogy kiderüljön: eleget tesz-e hivatali kötelezettségeinek. A kilétüket titkoló ellenőrök olyan élethelyzeteket teremtenek, amelyek miatt a dolgozónak intézkednie kell, és közben azt figyelik, hogyan reagál, mit tesz.

A csőbe húzáshoz az új törvény megengedi az ellenőröknek, hogy bizonyos szabálysértéseket vagy bűncselekményeket kövessenek el. Szabad például a vesztegetés, az adócsalás, a befolyással üzérkedés, a vámorgazdaság, a tűzvédelmi vagy közlekedési szabálysértés, a valótlan bejelentés, a magánlaksértés, a hivatali visszaélés, a hamis vád, a hatóság félrevezetése.

Például az ellenőrök megtehetik, hogy kocsiba ülnek, szabálytalankodnak, és ha a rendőr megállítja őket, kenőpénzt ajánlanak neki, hogy teszteljék, korrupt-e. A megbízhatósági vizsgálatra annyi megkötés vonatkozik, hogy az ellenőr nem alázhatja meg a vizsgált embert, nem sértheti becsületét, jó hírnevét, és nem veszélyeztetheti senki életét, testi épségét.

A Belügyminisztérium „kiemelten fontos társadalmi érdekkel” indokolta a megbízhatósági vizsgálat szükségességét. Ez szerintük „a szolgálattal szemben támasztott magas etikai és közösségi elvárásoknak való megfelelést van hivatva biztosítani”.

A provokálás eddig tilos volt

A rendőröknek nem újdonság, hogy álruhás ellenőrök tesztelik őket. Pintér Sándor már előző belügyminisztersége idején, 2000-ben kiadott egy olyan utasítást, amelynek értelmében a korrupció megelőzése és felderítése céljával ellenőrök „valósnak látszó” körülmények között vizsgálhatják, hogy a rendőr eleget tesz-e intézkedési kötelezettségének, és nem követ-e el jogsértést. Csakhogy ez - az új törvény megjelenésével hatályon kívül helyezett - utasítás még kifejezetten tiltotta, hogy az ellenőrök provokálják a rendőrt, vagy bűncselekményt, szabálysértést kövessenek el.

A megbízhatósági vizsgálatnál nemcsak ez megengedett, hanem a titkos információgyűjtés is, bár az nem korlátlanul. A törvény úgy fogalmaz, hogy titokban információ gyűjthető „a bírói engedélyhez kötött információgyűjtés kivételével”. Házkutatáshoz, lehallgatáshoz, levélfelbontáshoz bírói engedély kell. Az ellenőrök viszont kiállíthatnak fedőokiratot vagy külsős együttműködőt is bevonhatnak a megbízhatósági vizsgálatba. Ugyanazt a dolgozót évente legfeljebb háromszor tesztelhetik, a vizsgálat alkalmanként 15 nap lehet.

A kifogástalan életvitel ellenőrzését és a megbízhatósági vizsgálatot is a januárban felállt új hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) emberei végzik. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának utódszervezeténél rendőrök, kormánytisztviselők és közalkalmazottak dolgoznak. Őket azokban az intézményekben helyezik el, ahol az általuk megfigyelt emberek vannak. A vizsgálatokat az NVSZ vezetője rendeli el, és ezek ügyészi felügyelettel folynak. Az ügyésznek meg kell mutatni a teszt részletes tervét, és ő ez alapján dönt arról, jóváhagyja-e a vizsgálatot.

Az ügyésszel ellentétben az érintettek a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről sem tudnak, csak azután kapnak róla értesítést, hogy már lezajlott. Tiltakozni egyébként sem tudnának, mert az új törvény értelmében csak akkor tarthatják meg az állásukat, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy bármikor ellenőrizhetik őket.

Mindenki írja alá

Mindazoknak a hivatásosoknak, közszolgáknak, akik a korábban felsorolt szerveknél dolgoznak, alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amellyel előzetesen hozzájárulnak az ellenőrzéshez. Az adóhivatal dolgozói februárban már kézbe is kapták az aláírandó papírt. Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke, Michalkó Péter nem tud olyanról, aki ne lenne hajlandó az aláírásra. „Kétkedések voltak, kérdezték, hogy mit tanácsolunk. Azt mondtuk, mindenki írja alá, mert különben nem tudjuk megvédeni az állásaikat” - mondta.

A titkos ellenőrzés az adóhivatali dolgozóknak sem ismeretlen. Michalkó szerint eddig is munkálkodott a tilosban járók lebuktatásán a rendőrség, a titkosszolgálat és a saját belső ellenőrzésük. Az újdonság számukra is az, hogy a korábbiakkal ellentétben most már az ellenőrök provokálhatják is őket bűncselekmény elkövetésére. A szakszervezeti vezető szerint ugyan nagy a kísértés a sokszor nettó hetven-nyolcvan ezer forintokat kereső, milliók sorsáról döntő dolgozók számára, de a korrupció azért nem annyira elterjedt, a korábbi ellenőrzéseken kevesen buktak meg. „A kollégáink többsége nem fél tőle, mert mindenki tisztességesnek érzi magát” – mondta a megbízhatósági vizsgálatról.

„Csodálkozva állunk a dolog előtt” – reagált megkeresésünkre Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint nem ez a legjobb módja a korrupcióellenes küzdelemnek, és korábban nem volt szó róla, hogy „köztisztviselői pályára vigyék a dolgot”.

Bizalmatlanságot kelt

A büntetés-végrehajtásban sincsenek ellenállók, a beleegyező nyilatkozatot mindenki aláírta Fabók Ferenc, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége vezetője szerint. Ők is azt javasolták tagjaiknak, hogy egyezzenek bele az ellenőrzésbe, hiszen különben elveszítenék a munkájukat.

Fabók szerint sokat puhult a jogszabály az eredeti elképzelésekhez képest, részben saját sikerüknek könyvelik el, hogy bekerült a törvénybe az ügyészi felügyelet. Ugyanakkor azt például hiába javasolták, hogy a megbízhatósági vizsgálatot terjesszék ki az országgyűlési képviselőkre is. Fabók egyébként úgy véli, a néhány száz fős NVSZ nem fogja győzni a több tízezer ember ellenőrzését, a jogszabály ugyanakkor bizalmatlanságot kelt a kollégák között, és rossz munkahelyi légkört teremt. Már lezárult vizsgálatról egyik szakszervezeti vezető sem tud.

Nemcsak az érintett szakszervezetek tiltakoznak. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerdai közleményében „képtelen valóságnak” nevezte, hogy a dolgozókat alapvető jogaik „önkéntes” feladására kívánják kényszeríteni. Szerintük a szabályozás „nem csupán alkotmányellenesen korlátozza az állami alkalmazottak alapvető jogait, de olyan fenyegetéssel kizsarolt nyilatkozat alapján teszi ezt, amely a jog szerint érvénytelennek minősül”. Tiltakozott az LMP is, a párt a Nagy Testvér figyeli a közszolgákat címmel adott ki közleményt.