Kormányzati központ lehet a pécsi magasház
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
A 21 éve lakatlan magasházban kaphat helyet az első hazai egykapus intézményrendszer, vagyis ha a terv megvalósul, a pécsiek minden hivatalos önkormányzati és állami ügyüket itt intézhetnék, írja a Népszabadság.
A 25 emeletes pécsi tornyot 1976-ban adták át, s akkor ez a 82 méteres épület volt Közép-Európa legmagasabb lakóháza. Az épület azonban 1989-re életveszélyessé vált, mivel megrozsdásodtak és szakadoztak a feszített vasbeton technológiával emelt ház acélbetétjei.
A torony 500 bérlőjét elköltöztették, a város pedig eladta a házat egy grazi befektetőnek. Az osztrák tulajdonos később továbbadta az épületet egy hazai cégnek, de mivel ez utóbbi vállalkozás sem tett semmit az épülettel, a pécsi önkormányzat perben visszaszerezte az ingatlant, majd 2002-ben 350 millióból erősítette meg a tornyot, hogy az ne veszélyeztesse környezetét.
Az önkormányzat később 410 millióért eladta a továbbra is funkció nélküli tornyot egy valenciai székhelyű ingatlanbefektető cégnek, a Grupo Miltonnak, ám ők sem tudták kitalálni, hogyan lehetne kihasználni a magasház 17 ezer négyzetméterét. Most viszont a Komlós János tulajdonában lévő Öresund cégcsoport érdeklődik a ház iránt.
Korábban a pécsi önkormányzat és az Öresund közös céget hozott létre. A Szigeti Garázs Kft.-ben a város 52 százalékos tulajdonos, és a vállalkozás 750 férőhelyes mélygarázst épít a toronyház szomszédságában. A 3,5 milliárd forintos munkát az Öresund finanszírozza, a város pedig 20 év alatt fizeti ki a beruházás költségeit üzlettársának.
A mélygarázs megépítése a város számára viszont csak akkor térül meg, ha a fölébe magasodó torony újra életre kel. Ezért az elképzelés az, hogy a magasházat felújítanák, és odaköltözne valamennyi olyan önkormányzati hivatal, ami a város polgáraival napi kapcsolatot tart.
Az önkormányzat most átvilágítja hivatalait abból a szempontból, hogy a jelenlegi, szétszórt helyszíneken mennyibe kerül az irodaépületek fenntartása, és ha a hivatalok bekerülnének a magasházba, akkor a felszabaduló ingatlanok mennyiért adhatók el.
A cél az, hogy ne csak a város, hanem a kormány decentralizált, pécsi hivatalai is a magasházba költözzenek, s így ott kialakuljon egy olyan egykapus intézményrendszer, amely a pécsiek és a térségben élők számára lehetővé tenné, hogy minden hivatalos ügyüket egy helyen intézhessék, de erről csak azt követően kezdődik egyeztetés, ha beigazolódik, hogy Pécsnek megéri a felújított toronyházba költöztetni hivatalait.
Ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy az üzlet nyereséges lehet, akkor az önkormányzat és az Öresund létrehoz egy projektcéget a ház nagyából 6-7 milliárd forintos felújítására, melyhez szintén az Öresund biztosítaná a pénzt, a város pedig 30 év alatt fizetné ki a partnerét.
A tervben még sok a bizonytalanság, s az építészek véleménye alapján az sem kizárható, hogy a magasház nem alkalmas korszerű irodák befogadására. Ebben az esetben fontolóra vehetik a bontást is, aminek költségei meghaladnák a félmilliárd forintot.