Nagy spórolásra kötelezne az új alkotmány

Szerda délután hozta nyilvánosságra a Fidesz-KDNP, hogy milyen alkotmányt akarnak Magyarországnak. A mostani szövegen még a frakciók, utána pedig a parlament is módosíthat, de a fő irányokban aligha lesz komoly változás.

Kötelező spórolni

A legnagyobb hatású változást valószínűleg azok a részek jelentik, ahol az új alkotmány beleszól a gazdaságpolitikába. Ezt a területet a mostani alkotmány egyáltalán nem szabályozta. Ugyanakkor az eljárás nem példa nélküli, és kifejezetten divatos mostanában. Több EU-tagállam alkotmánya is meghatározza, hogy mennyire adósodhat el, és Németország éppen idén februárban követelte, hogy ilyen szabályozás minden eurót használó ország alkotmányába bekerüljön.

Az új szabályozás egyik fontos eleme, hogy csak olyan költségvetése lehet az országnak, amely nem növeli az államadósságot. A másik szabály szerint az államadósság nem haladhatja meg az előző évi GDP ötven százalékát. Ez nagyon szigorú vállalás annak fényében, hogy most az államadósság mértéke a GDP 80 százaléka körül jár.

Az állami hitelek felvételénél is figyelembe kell venni a fenti szabályokat. Az új alkotmányba bekerült a Költségvetési Tanács intézménye, amelyet szervezetileg ugyan meggyengített a mostani kormány az apparátusának elvételével, viszont közjogi szempontból az alkotmány megerősíti a szervezetet. Az alkotmány ugyanis adósságügyben vétójogot biztosít a szervezetnek a költségvetések megszavazásakor.

Korrupció-ellenes szabályok

Fontos változás, hogy az alkotmányba került: a közpénzekről szóló adatok közérdekűek. Ez eddig is benne volt a magyar törvényekben, a szabály alkotmányos szintre emelésével azonban nehezebben találhatnak talán kibúvót állami szervezetek és cégek, amikor el akarják titkolni költéseiket.

Ugyanígy az állami pénzek elköltésének tisztulását hozhatja, hogy az alkotmány nem engedné, hogy nem átlátható tulajdonosi szerkezetű cég állami megbízást kapjon. Ez gyakorlatilag kizárja az offshore cégeket az állami megrendelésekből.

Nem lesz egy évben két nagy választás

Az új alkotmány szerint az önkormányzati választásokat ötévente tartanák. A parlamenti ciklus maradna négyéves. Ezzel (várhatóan 2018-tól) megszűnik az a rendszer, hogy választási évben tavasszal parlamenti, ősszel önkormányzati választás is van.

A választójog változhat

A parlament egykamarás marad.

A tervezet nem írja elő, de lehetőséget ad arra, hogy a kiskorú gyerekek után az anyák még egy extra szavazathoz jussanak. A szöveg szerint ennek bevezetése "nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének".

A határon túli magyarok választójogát inkább akadályozza mint támogatja a szöveg. "Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti" - olvasható benne. Vagyis lehetőséget ad a parlamentnek, hogy kizárja a határon túli magyarokat a választójogból, de ez is csak lehetőség marad.

Az alkotmány előírja a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét, de megválasztásuk módját nem rögzíti.

Kicsit változik a parlament feloszlatásának szabályozása. Kikerült az a lehetőség, hogy ha egy éven belül négyszer megvonják a képviselők a bizalmat a kormánytól, akkor új választást kell kiírni. Bekerült viszont az, hogyha március 31-ig nincs azévi költségvetés, akkor új választást kell tartani.

Újdonság, hogy egy parlamenti képviselő elveszti hivatalát, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. (Ilyen hosszú, betegség miatti hiányzásra több példa is volt az előző ciklusban.)

Az új alkotmányba beemelték a kormányhivatalokat, mint az önkormányzatok felügyeleti szerveit. A hivatalok már január óta működnek.

Az Alkotmánybíróság helye

A mostani szövegben benne maradt, hogy költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság csak korlátozottan, minősített esetekben járhat el. A válságadók kivetésekor alkotmányba foglalt korlátozás nagy szakmai vitát váltott ki tavaly.

Az Alkotmánybíróság ezen túl is gyengülni látszik. Megszűnik ugyanis az a lehetőség, hogy bárki bármilyen törvényt megtámadhatott a testületnél. A tervezett alkotmány szerint csak érintettek fordulhatnak majd a testülethez. Vagyis egyes törvények vagy bírósági ítéletek érintettjei egy konkrét probléma alapján vethetik fel alkotmányos aggályaikat.

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság előzetes normakontrolljával már nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés és a kormány is élhet a tervezet szerint. Ráadásul előzetes normakontroll esetében az Alkotmánybíróságnak harminc napon belül döntenie kell, eddig csak a soron kívüliség volt előírva. Ha egy törvényt módosítás után, másodszorra is Alkotmánybírósághoz küldenek kihirdetés előtt, akkor már csak tíz napja lesz az Alkotmánybíróságnak a határozathozatalra.

Több ember kell a népszavazásokhoz

Módosul a népszavazások eredményességét meghatározó szabály. A NATO-csatlakozásról szóló népszavazás előtt a Horn-kormány vezette be, hogy az eredményességhez az is elég, ha az összes választásra jogosult legalább negyede (25 százalék) egyformán szavazott. A mostani változatban már 50 százalék plusz egy szavazat kell az eredményességhez.

Emberi jogok

Alapvetően hasonló maradt az emberjogi kérdések kezelése a mostani alkotmányhoz.

Feltűnő változás, hogy a házasság intézményét kifejezetten "a férfi és nő között" létrejövő kapcsolatként értelmezi, vagyis indirekt módon kizárja a melegeket a házasodás jogából.

Elvi lehetőséget ad az abortusz tilalmára az a kitétel, hogy "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg", ugyanakkor az abortusz-kérdést konkrétan nem szabályozza.

A vallásszabadsággal kapcsolatos részek nagyjából változatlanok maradtak, ahogy az állam és egyház szétválasztása sem változott, bár bekerült egy új kitétel, miszerint "az állam a közösségi célok érdekében az egyházakkal együttműködik". A mostani alkotmány a társadalmi szervezetekkel kapcsolatban említ hasonló együttműködést.

A "szólás szabadsága" kikerült a szövegből, csak a véleménynyilvánítás maradt. Korábbi vitákból az derült ki, hogy a Fidesz szerint ez nem jelent tartalmi változást.

A sajtószabadság védelme benne maradt a szövegben, de a sajtó "sokszínűségének" védelme kimaradt.

Szociális Jogok

Itt egészen jelentős változások vannak, amelyek részben kiterjesztik, részben viszont korlátozzák az állami gondoskodást.

Bekerült a szövegbe egy kitétel, ami az egyén felelősségét hangsúlyozza: "Képességeinek megfelelően mindenki felelős önmagáért...". Ehhez mérten az állami segítséget több helyen is csökkenti a mostani szöveg.

Apróságnak tűnik, de komoly következménye lehet, hogy míg a még hatályos alkotmány a rokkantaknak, özvegyeknek, árváknak és az önhibájukon kívül munkanélkülieknek "megélhetésükhöz szükséges" ellátást ír elő, addig az új változat csak "törvényben meghatározott" támogatásra biztosít jogosultságot. Vagyis nem írja elő az új alkotmány, hogy a segélyekből meg is lehessen élni.

Újdonság viszont, hogy az alkotmány védelmet ígér a nőknek, időseknek és fogyatékossággal élőknek. A siketek és némák jelnyelvét külön védendő értékként nevesíti.

Szintén új elem, hogy nem csupán a szülőknek írja elő az alkotmány, hogy gondoskodniuk kell kisorú gyerekeikről, hanem a nagykorú gyerekeknek is előírja, hogy gondoskodniuk kell rászoruló szüleikről.

Új elem a fiatalok és szülők munkahelyeinek alkotmányos védelme.

Nyugdíjról a mostani alkotmányban egy szó sincs, az újban viszont igen, mint az időskori megélhetés biztosításának elősegítője. A gyermeket nevelőknek adókedvezmányt ír elő az új alkotmány, amennyiben "a közös szükséglethez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyereknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani".

Nincs szó OIT-ról

Az új alkotmányban már nics szó arról, hogy az igazságszolgáltatás irányító testülete az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a szervezetet egyáltalán nem is említi a szöveg.

Kevesebb ombudsman

Az alkotmány csak egy ombudmsani hivatalt említ, akit "alapvető jogok biztosa" néven nevez. Alá rendeli a mostani jövő nemzedéke ombudsman és etnikai ombudsman területeit, de a szöveg nem említi a most még szintén működő oktatási vagy adatvédelmi ombudsman hatásköreit.

Hosszú megbízás

A Magyar Nemzeti Bank elnökét a mostani hat helyett kilenc évre neveznék ki. Az Állami Számvevőszék elnöke pedig tizenkét évig maradhat hivatalában (ezt eddig nem az alkotmány szabályozta).

Vármegye, Kúria

Látványos változás, hogy átneveznek bizonyos intézményeket. A megyéket az alkotmány vármegyéknek nevezi. A Legfelsőbb Bíróságot pedig Kúriának.

Szimbólumok még

Az alkotmány élén egy Nemzeti Hitvallás vagy Nemzeti Nyilatkozat (nincs eldöntve) című bevezető van. Itt felsorolja az alkotmány, hogy a magyarok mire büszkék (például arra, hogy Szent István hazánkat a keresztény Európa részévé tette), mit ismerünk el (pl. a kereszténység nemzetmegtartó erejét), mit vallunk (pl. hogy összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet), mit tartunk tiszteletben (pl. a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát).

A szöveg tagadja a nácizmust és a kommunizmust, és elveti a mostani alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt. A mostani szabadságot az 1956-os forradalomból vezeti le, míg a magyar önrendelkezés visszaszerzését 1990 május 2-hoz, az első szabadon választott parlament megalakulásához köti.

Újdonság a magyar nyelv védelme és a sportolás lehetőségének biztosítása is.

Az ország neve Magyarország lesz Magyar Köztársaság helyett.

A nemzeti szimbólumok (címer, himnusz, zászló) maradnak, és az is maradt az alkotmányban, hogy Magyarország fővárosa Budapest.

Nincs MNHH

Nagy vita volt abból nemrég, hogy az igazságügyi tárca ellenkezése ellenére a kormánypárti képviselők megszavazták, hogy az alkotmányba bekerüljön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A mostani tervezetben viszont nyoma sincs a Szalai Annamária vezette szervezetnek.

Érthetőbb lett

A tervezet sok helyen szó szerint megegyezik a mostanival. Ugyanakor szerkesztettebb benyomást tesz, a szöveg könnyebben olvasható, rövidebb mondatokból áll.

A "Magyar Köztársaság biztosítja" helyett "mindenkinek joga van" kitétel került több helyre például, ami felfogásban az egyén erősödését jelzi az állam kegyéből nyert lehetőségekkel szemben.

Ugyanakkor a szövegben több helyen nyitott lehetőségek maradtak, például az abortusz, a határon túliak választójoga, vagy az anyák plusz egy szavazata esetében.