Hiába védett a magzat, nem szigorodik az abortusz

"A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg" – a várakozásoknak megfelelően bekerült ez a kitétel a Fidesz-KDNP szerdán nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetébe. Bár ez elvi lehetőséget teremthetne az abortusz szigorítására, Orbán Viktor miniszterelnök a héten kijelentette, hogy marad a jelenlegi szabályozása. Orbán hétfőn azt mondta, már megállapodtak arról, és a KDNP is elfogadta, hogy az abortuszt nem szigorítják.

A siófoki frakcióülésen dőlt el, hogy nem lesz az eddiginél szigorúbb abortuszkorlátozás az alkotmány megszövegezése után, a Fidesz-KDNP képviselői megszavazták, hogy az alkotmányozási folyamat se okozzon változást a magzatvédelmi törvényben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már januárban politikai hisztériakeltésnek nevezte, hogy bírálóik a nők önrendelkezési jogának korlátozásaként értelmezik a kezdeményezésüket a magzat védelméről.

Prófétai jel

Semjén azzal érvelt: abból, hogy az emberi élet szentségét kimondják a humánum és az emberi méltóság védelmében, nem következik az, hogy ennek szükségszerűen gyakorlati törvénymódosítás legyen a következménye. "Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el. Nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy prófétai jel módjára meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről" – fogalmazott az MTI-nek nyilatkozva.

Az alkotmány-előkészítő bizottság szintén KDNP-s elnöke, Salamon László hasonlóan beszélt januárban: ha bekerül az új alaptörvénybe az a rendelkezés, amely szerint minden ember életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg, akkor a magzati élet feletti döntés a továbbiakban megszűnne puszta önrendelkezési kérdés lenni, de mindez nem járna az abortusz teljes tilalmával.

A tavalyi év végén elfogadott 2011-es költségvetés számai okot adtak a feltételezésre, hogy a kormány változtatni tervez az abortusz szabályozásán, ugyanis drasztikusan csökkent a terhességmegszakításra szánt pénzmennyiség. Az erre a célra tervezett központi költségvetési hozzájárulás 400 millió forint, miközben az előző évben ennek négyszerese, 1,6 milliárd forint volt, és utoljára 2000-ben volt egymilliárd alatt.

43 ezer abortusz

Magyarországon évente 43-44 ezer terhességet szakítanak meg. 2007-ig hosszú időn át folyamatosan csökkent az abortuszok száma, azóta stagnál. A legfrissebb elérhető KSH-adatok szerint 2009-ben 43 181 abortusz történt, 100 megszületett gyermekre 44,8 elvetetett magzat jutott. A terhességük megszakítása mellett döntött nők között körülbelül ugyanannyian vannak a gyermektelenek, illetve az egy-, illetve kétgyermekes anyák. Többségben vannak azok az asszonyok, akik csupán nyolc általánost végeztek, de 2009-ben 4136 felsőfokú végzettségű nő is abortuszra ment.

Az abortuszért ma Magyarországon alapesetben körülbelül 30 ezer forintot kell fizetnie a nőnek. Szociális körülményektől függően a térítési díj az eredeti összeg 30, illetve 50 százalékára csökkenhet. Az abortusz ingyenes, ha a nő szociális intézményben vagy nagyon rossz szociális körülmények között él, állami gondozott, kiskorú. A beavatkozás költségeit az egészségbiztosítási alap fizeti akkor is, ha az abortuszra egészségügy ok miatt van szükség.

Az abortuszra szánt központi költségvetési hozzájárulás csökkentését elvben magyarázhatná az, hogy a kormány esetleg azzal számol: a korábbinál többen fizetik majd meg maguk az egyéni térítési díjat (vagy azért, mert országosan javul a szociális helyzet, vagy azért, mert esetleg szigorítanák az ingyenesség illetve a kedvezmény feltételeit). Ez azonban nem valószínű. A költségvetésben szerepel az is, mekkora bevételre számít az állam az egyéni térítési díjakból. 2011-re 670 millió forintot terveztek be: ez alig kevesebb, mint a 2010-es költségvetésben szereplő 685 millió, és több annál a 657,5 milliós összegnél, amennyi 2009-ben ténylegesen befolyt az állami kasszába.

Börtön fenyeget illegális magzatelhajtásért

A jelenleg hatályos, 1992-es törvény kimondja: „a terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén”, bizonyos feltételekkel szakítható meg. A magzatelhajtást egyébként a büntető törvénykönyv ma is bünteti. Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az, aki más magzatát hajtja el bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A legális abortusz feltételeit rögzítő törvény szerint a terhesség alapvetően a 12. hétig szakítható meg a következő négy indokkal: a nő életét veszélyeztető egészségügyi ok, a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved, a terhesség bűncselekmény következménye (például a nőt megerőszakolták), az állapotos nő súlyos válsághelyzete. Ez utóbbit a törvény úgy definiálja: súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.

Kivételes esetekben engedélyezett a terhességmegszakítás a 12. hét után is. 18 hétre tolódik ki a határidő, ha a nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvésképtelen, ha a terhességét neki nem felróható egészségi ok vagy orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban vagy hatósági mulasztás miatt fut ki az időből. Ha a nő élete van veszélyben, vagy a magzatnál “a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen” rendellenességet találnak, az abortuszt a terhesség bármelyi időszakában el lehet végezni.

Örökbeadásról beszélnek a megerőszakoltaknak is

Ha az abortusznak nincs egészségi indoka, a nőnek igazolást kell szereznie a terhességéről szülész-nőgyógyásztól, és ezzel az igazolással el kell mennie a Családvédelmi Szolgálathoz. Az ott dolgozó munkatársnak kötelessége tájékoztatni őt arról, milyen anyagi, természeti és erkölcsi támogatást kaphat az államtól és különféle szervezetektől, ha megtartja a babát, az örökbeadás lehetőségéről, a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról. Mindezt a törvény szerint lehetőleg a magzat apja jelenlétében kell elmondani a nőnek, tiszteletben tartva érzéseit és méltóságát.

Ha a nőt nem győzi meg a beszélgetés, és továbbra is meg akarja szakítani a terhességét, legalább három nap várakozási idő újra el kell mennie családvédelmi tanácsadásra. A második alkalommal beszélnek csak neki az abortusz jogi feltételeiről, a műtétről és az azt elvégző egészségügyi intézményekről. A részletes tanácsadás, a második találkozás és a háromnapos várakozási idő alól csak azok a nők kapnak felmentést, akiknek a terhessége bűncselekmény következménye, de az örökbeadás lehetőségéről őket is kötelező tájékoztatni.

A Magyarországon abortusz mellett döntő nők elsöprő többsége átesik mindkét tanácsadáson, mivel az abortusz oka az esetek több mint 95 százalékában a nő válsághelyzete. Az abortuszok 1-2 százalékát végzik el a nő egészségének védelmében, a magzat betegsége az esetek valamivel több, mint 1 százalékában ok, és évente mindössze pár tucat olyan nő van, aki bűncselekmény áldozataként esett teherbe, és ezért akarja elvetetni a magzatot.

Szlovák klinika magyarul hirdet

A hatályos magyar abortusztörvény egyáltalán nem tartozik a szigorúak közé Európában, de így is van olyan szomszédos ország, ahol enyhébb a szabályozás. Egy szlovákiai klinika magyar nyelven hirdeti a honlapján, hogy „Magyarországtól eltérően Szlovákiában nincsenek jelentősebb adminisztratív akadályai a művi terhesség-megszakításnak. Egyedüli korlátozás az, hogy a művi terhesség-megszakítást csak a terhesség 12 hetéig lehet elvégezni.” A beavatkozáshoz Szlovákiában nem kérnek orvosi beutalót, hatósági engedélyt, igazolást. Az abortuszok száma ennek ellenére jóval alacsonyabb Szlovákiában mint Magyarországon, évente 10-15 ezer közötti terhességet szakítanak meg.

A híresen liberális Hollandiában ennél annyiban szigorúbb a törvény, hogy előír kötelező várakozási időt: öt napnak kell eltelnie az orvossal való első találkozás és a beavatkozás elvégzése között.

Valamivel hosszabb, hétnapos várakozási időt ír elő az olasz törvény, de – bár katolikus országról van szó – Olaszországban az abortusz az egészségügyi mellett gazdasági vagy szociális okokból is kérvényezhető.

Tízezrek tiltakozását váltotta ugyan ki, de a tüntetések ellenére Spanyolország is liberalizálta tavaly az abortusztörvényét. Korábban a nő kérelmére nem, csak egészségügyi ok vagy bűncselekmény miatt lehetett a terhességet megszakítani Spanyolországban, de a 2010 júliusában hatályba lépett módosítás értelmében már a nőé a döntés joga.

Ahol az életveszély sem elég ok

Válsághelyzet, szociális ok miatt ma sem engedélyezik az abortuszt sem Lengyelországban, sem Írországban. Lengyelországban akkor végzik el a műtétet, ha az anya vagy a magzat egészségi állapota indokolja vagy a terhesség bűncselekmény következménye. Írországban csak egyetlen esetben legális az abortusz: ha a nő élete forog veszélyben a terhesség miatt.

Európa legszigorúbb abortusztörvénye Máltáé. Az abortusz még akkor is tiltott a katolikus Máltán, ha a terhesség folytatódása a nő életét sodorja veszélybe. Ha egy máltai orvos mégis vállalkozik abortusz elvégzésére, azt kockáztatja, hogy eltiltják foglalkozásától, de akár négy évre rács mögé is kerülhet. A Times of Malta cikke szerint a gyakorlatban azért nem kényszerítik a súlyosan beteg állapotos nőket életüket feláldozására, az orvosok úgy tudnak dolgozni a törvényen belül, hogy vagy koraszülést idéznek elő, vagy megadják a nőnek a szükséges kezelést, tekintet nélkül arra, milyen hatással van ez a magzatra.

Nem tiltással, hanem lelki nyomásgyakorlással próbálja csökkenteni az abortuszok számát a jogalkotó az Egyesült Államok több államában. Oklahomában 2010 óta törvény kötelezi arra az orvosokat, hogy mutassák meg az abortuszt kérő nőknek magzatuk ultrahangos képét a monitoron, és részletesen magyarázzák el nekik, mit látnak: a magzat szívét, szerveit.