Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
András, Andor
-4 °C
5 °C

A kormánypárti szavazók szerint sem kell új alkotmány

2010.12.21. 18:52
A Medián a HVG számára készített közvélemény-kutatása szerint nem érzékel alkotmányozási kényszert a közvélemény, amely meglehetősen konzervatív, de a többség fontosnak tartaná, hogy a várhatóan jövőre megszülető új alaptörvényt népszavazás erősítse meg.

A HVG kedden juttatta el az MTI-hez a felmérést, amely szerint a lakosság több mint fele szinte egyáltalán nem ismeri Magyarország alkotmányát, és mindössze 7 százalék (még a diplomásoknak is alig több mint az ötöde) olvasta már legalább egy részét. Ehhez viszonyítva sokan gondolják úgy, hogy az országnak új alkotmányra lenne szüksége (27 százalék), bár figyelemre méltó, hogy még a kormánypárti szavazóknak is csak a 41 százaléka vélekedik így. 38 százalék szerint nincs szükség új alkotmányra, elegendő lenne a mostanit módosítani, sőt további 18 százalék szerint még módosításra sem lenne szükség, mert a jelenlegi is megfelel.

A kutatók szerint erősen megosztott a közvélemény abban a kérdésben, hogy a kormányoldal miért is fogott alkotmányozásba. Többségben vannak ugyan azok, akik szerint a Fidesz inkább csak kihasználja a kétharmados parlamenti többségét, hogy a szájízének megfelelő alkotmányt léptessen érvénybe (49 százalék), ezt még a kormánypárti szavazóknak is több mint az ötöde így érzi. Igaz, nem sokkal kisebb azok csoportja, akik inkább úgy látják, a kormány megragadta a lehetőséget, hogy végre megoldja az alkotmánnyal kapcsolatos problémákat.

Bár a kormánypárti politikusok többször is hivatkoztak a választóktól kapott felhatalmazásra, csak a válaszadók négytizede érzi úgy, hogy a Fideszt a kétharmados parlamenti többség felhatalmazza teljesen új alkotmány életbeléptetésére. A lakosság nagyobb része (53 százalék, a Fidesz szavazótáborán kívül minden szavazói csoport egyértelmű többsége) ezzel szemben úgy gondolja, hogy mivel áprilisban még nem volt ismert az új alkotmány tervezete, a választók nem is adhattak rá felhatalmazást.

A felmérés szerint a válaszadók kevesebb mint fele (47 százalék), de még a diplomásoknak is alig a kétharmada van tisztában azzal, hogy Magyarországon jelenleg az új alkotmányt a parlament kétharmados többsége életbe tudja léptetni, tehát hogy a mostani viszonyok között ehhez elegendő a kormánypárti képviselők szavazata. A válaszadók 37 százaléka ezzel szemben úgy tudja, hogy a jelenlegi szabályok szerint az új alkotmányt népszavazással kell megerősíteni.

A válaszadók döntő többsége az új alaptörvényben is biztosítaná többek között az olyan - mostanában gyakran emlegetett - alapjogokat, mint a magántulajdon védelme, a sajtószabadság, a gondolat és véleménynyilvánítás szabadsága, valamint ismét alkotmányba foglalná azt, hogy Magyarország jogállam, illetve köztársaság. Vannak azonban olyan pontok is, amelyek jelenleg nem szerepelnek az alaptörvény szövegében, ám a nagy többség szerint ott lenne a helyük. A válaszadók elsöprő többsége (91 százalék) alkotmányba foglalná például az emberek lakhatáshoz való jogát, de a zöld eszmék is népszerűek (a környezetvédelmet 87 százalék, a jövő nemzedékek egészséges környezethez való jogát 88 százalék illesztené az alaptörvénybe). Igaz, ha a többségi véleményeken múlna, hogy mi kerüljön az új szövegbe és mi maradjon ki belőle, végül igencsak részletes lenne az új alkotmány, de azért több olyan terület is van, amellyel kapcsolatban legalábbis megoszlanak a vélemények.

A legnagyobb nézetkülönbségek abban a kérdésben alakultak ki, hogy tartalmazzon-e az alkotmány hivatkozást a Szent Koronára, illetve a magyarság keresztény gyökereire. Mindkét pont kapcsán többségben voltak a támogatók, ugyanakkor ezeket a tételeket hagynák ki a legtöbben az új alaptörvényből (40-40 százalék). Az összes válaszadó 45 százaléka foglalná alkotmányba mindkét hivatkozást. (Meglepő lehet, de nem csak gyakorló hívők vannak közöttük: közel háromtizedük egyáltalán nem jár templomba.) És bár az alkotmányozás egyik indoka az volt, hogy a jelenlegi alaptörvény az 1949-es évszámot viseli, nem teljesen egyértelmű a lakosság igénye arra, hogy az új szöveg tartalmazzon-e elhatárolódást a szocialista rendszertől (57 százalék szerint kellene ilyen paragrafus, 34 százalék szerint nem).

A kutatás szerint gyakran hangoztatott indok, hogy azért nem a "nép" írja a törvényeket, mert a többségi vélemények alapján egymással összeegyeztethetetlen, más alapjogokat sértő jogszabályok születhetnének. Valóban elgondolkodtató, hogy miközben csaknem az összes válaszadó alkotmányba foglalná az élethez való jogot, a többség (69 százalék) támogatná a halálbüntetés kiszabását egy-egy súlyosabb esetre - még az önmagukat liberálisnak vallók nagyobb része is a halálbüntetés pártján áll.

A válaszadók héttizede szigorítaná a menekültek befogadását, és 54 százalékuk nem adna választójogot a határon túli magyaroknak (egyedül a Fidesz szavazótáborában vannak többségben, akik ezt megadnák). Más kérdésekben ugyanakkor a liberálisabb nézeteket megfogalmazók lennének többen. A megkérdezettek közel hattizede inkább engedélyezné az eutanáziát, és a legtöbben az abortusz szabályozását sem szigorítanák, még a terhességmegszakítást leginkább ellenző csoportban, a 60 éves és idősebb férfiak körében is csak ugyanannyian szigorítanák a szabályozást, mint ahányan változatlanul hagynák.

A kétkamarás parlament kérdésében a legmagasabb a válaszolni nem tudók aránya (19 százalék), és míg a Fidesz szavazótábora megosztott ebben a kérdésben, a többi szavazói csoport inkább elveti az ötletet. A kötelező sorkatonaság visszaállításáról szinte azonos az ellentétes véleményen lévő csoportok nagysága.