Lázár: Kiforgatták a mondataimat, de elnézést kérek

A sajtótájékoztatón az előbb elmondta, hogy a sajtóban megjelent mondatok egy hosszabb testületi ülés szövegéből kiragadott részletek.

Igen, ezek egy hosszabb, nyilvános ülésen hangoztak el 2008. június 5-én. Az üléseket Hódmezővásárhelyen élőben közvetíti a televízió, hang és képfelvétel készül róluk valamint jegyzőkönyv.

A legkínosabb mondat a nyilvánosságra hozott részletekből számomra az volt, hogy "aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér". A testületi ülés jegyzőkönyvéből és a vágatlan hangbejátszásból kiderül, hogy a képviselőtestületben ülő megélhetési politikusokról beszélt. De mit jelent az, hogy ha valaki munkásemberként vagy egyetemi tanárként nem vitte semmire, az semmit sem ér képviselőként?

A vita arról folyt, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok mennyire tükrözik a valóságot, és hogy egy képviselőnek milyen egzisztenciális viszonyai kell hogy legyenek. Aki a saját életében nem tud valamennyire sikeres, független lenni, stabil lábakon állni, az hogyan tud egy közösséget képviselni? Azt gondolom, hogy a hódmezővásárhelyi képviselőtestületben az legyen képviselő, aki képes magáról gondoskodni. Ne a 70 ezer forintos tiszteletdíjért jöjjön oda, ne az legyen a megélhetésének a fő vonala. Ha valaki kétkezi munkásemberként sikeres, ezzel vívja ki azt  megbecsülést, tiszteletet a városban, hogy a helyi képviselőtestület tagja legyen. Mint ahogy ül és ült is ott ilyen ember. Erre vonatkozott az egész beszélgetés.

A képviselőket a választók juttatják be a képviselőtestületbe, és szerintem ez az egyetlen legitimációs szempont, amit vizsgálni lehet. A vagyoni helyzet nem ilyen, ezért furcsán hangzik, amikor ez alapján osztályozza őket.

Ez egy nagyon bölcs megközelítés, de az is fontos, hogy ne azért jöjjenek oda, hogy ez legyen az egzisztenciájuk. Ez a magyar politika egyik rákfenéje, hogy a bejutás a testületbe cél, hogy az embernek jó egzisztenciája legyen, és nem eszköz, hogy segítse a hazáját. Nem a szegény emberekről beszéltem, hanem azokról, akik a képviselőtestületben ülnek. Ha valaki végigrágja magát a 15 oldalas jegyzőkönyvön, láthatja, hogy szóba se kerültek szociális kérdések.

Hogy kell azt érteni, hogy 20 év múlva jó parti lesz majd a fia?

Az egy pikírt megjegyzés volt. Azt gondolom, hogy mindent nyilvánosságra kell hozni, és azt hiszem, ezt azóta az szt-tisztek ügyével is bizonyítottam. 2006-ban a feleségem és a fiam vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra hoztam. A fiaméból kiderült, hogy van a nevén pár ezer dollár meg euró megtakarítás, amit mi raktunk félre a gyereknek. Átszámították forintra, és ezzel piszkáltak. Aki ismer, tudja, hogy sajátos és pikírt a humorom – nem gondoltam 2008. júniusában, hogy 2011-ben ezt majd úgy fordítják le, hogy én a szegények ellen lépek fel és szegényellenes politikát folytatok.

A szegénységről szóló megjegyzései azért is szóltak akkorát, mert két kínos, és kicsit idevágó esete is volt a közelmúltban. Az egyik a közmunkát nem vállalók nyilvánosságra hozott névsora, amit a közvélemény egy része a szegények kipellengérezéseként értelmezett.

Hogy szegények vagy nem szegények, akik nem vállalnak munkát, azt én kicsit árnyaltabban látom. 1100 embert köteleztünk munkavégzésre, 300-an vállalták a munkát, 700-an nem. A felük egészségügyi indokokra hivatkozott, és aki semmivel nem indokolta, annak a nevét hoztuk nyilvánosságra. A közösségnek, azt gondolom, ezt joga van tudnia. Mellé lehetne azt is tenni, hogy holnap a városban 2800 gyerek eszik ingyen, és hogy Hódmezővásárhely az egyetlen olyan település az országban, amelyik képes volt a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében iskolai integrációt és deszegregációt folytatni.

Itt nem csak emberek kipellengérezéséről volt szó, hanem a személyes adataik kezelésének a módjáról is, ami az ombudsman szerint jogsértő volt.

Itt van egy vita, van aki szerint ez gond, van aki szerint nem, lesz egy bírósági ítélet, aminek az eredményét tudomásul fogjuk venni.

A másik az autóügy volt, és az első reakciója – a választók dönthetik el, megéri-e nekik, hogy egy 450 lóerős luxusautóval jár – nem volt túl szerencsés.

Az egy súlyos hiba volt.

Most milyen autóval jár?

A család vett egy Audi A6-ost, azzal.

A sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy vállalja a felelősséget, és elnézést kér. Ha kiforgatták a szavait, miért kér elnézést?

Elnézést kérek mindenkitől, akit ezek a félreérthető mondatok megbánthattak. A felelősséget a szavakért még akkor is vállalni kell, ha 2008-ban, és teljesen más szövegkörnyezetben hangoztak el, mert vannak, akik nem úgy értelmezték, ahogy értettem.