Elemi hiányosságokat tárt fel a Fővárosi Bíróság működéséről szóló vizsgálat

Legutóbbi ülésén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elfogadta a Fővárosi Bíróság működéséről szóló vizsgálati jelentést. A dokumentum több ponton is szokatlanul kemény kritikát fogalmaz meg a  korábbi vezetés munkájáról.

Váltás előtti nagytakarítás

A vizsgálatot januárban rendelte el az OIT, miután az év végén távozott tisztéből Gatter László, a FB korábbi elnöke. Lemondásának októberi bejelentésekor Gatter – mivel ez az FB munkáját nem érintette, némileg érthetetlen módon – az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítésére hivatkozott. Sajtóértesülések szerint azért távozott, mert nem sikerült jó munkaviszonyt kialakítania Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökével, ám ezt azóta az Indexnek több helyről is cáfolták.

A FB átvilágítása a 2002–2010 közötti időszakra vonatkozott, és elsősorban az indokolta, hogy az OIT még Gatter utódának megválasztása előtt tiszta képet alkothasson az ország legnagyobb, egyben legtöbbet kritizált bíróságának működéséről. A vizsgálatra annál is inkább szükség volt, mert – mint az február közepén kiderült – a FB elnöki székére pályázók közül ketten is magas igazgatási pozíciót töltenek be a szervezetnél.

A vizsgálat lényegében azt állapította meg, hogy a Fővárosi Bíróság munkaterhe nem kirívó, vagyis a működési aránytalanságokat és zavarokat (elsősorban az ügyhátralékot és a határidők rendszeres elmulasztását) a rossz vezetés idézte elő. Következetlen igazgatási munka folyt, ami egyértelműen felveti az érintett vezetők felelősségét.

Súlyos vezetési hibák

Bár vizsgálatokat az előző OIT-elnök, Lomnici Zoltán idején is folytattak, hivatalos jelentés ennyire keményen megyei bíróság munkájáról még soha nem fogalmazott. A tanácsban ugyanis a megyei bírósági vezetőknek volt döntő súlyuk, akik érthetően nem voltak érdekeltek abban, hogy túl kritikus jelentések szülessenek a többé-kevésbé valamennyi megyei bíróságra jellemző állapotokról. Forrásaink szerint az OIT-ban igen befolyásos Gatter László el tudta érni, hogy a FB működési zavarait mindig a pénz- és státushiányra fogják.

Lépéskényszer

Baka András elnöki programjában szerepelt ugyan a bíróságok működésének átvizsgálása és racionalizálása, a megyei bírók túlhatalmával szemben azonban nem lett volna esélye mindezt végre is hajtani az OIT-ban. Csakhogy az Országgyűlés decemberben egy törvénymódosítással csökkentette a testületben a megyei bírók arányát, tag lett a nemzetgazdasági miniszter, és a hatáskörök átcsoportosításával a kormánytöbbség egyértelműen megüzente: elégedetlen a bíróságok munkájával. Ez pedig lépéskényszerbe hozta az OIT-ot, hogy bizonyítsa, igenis képes a megújulásra.

"Ezek a problémák régiek, gyakran leírtuk őket" – mondta az Indexnek Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE docense, aki kicsit megkésettnek tartja az átvilágítást. "Ami újdonság, az az, hogy bár az OIT tudott a problémákról, ilyen nyílt kritikát soha nem fogalmazott meg."

Túl késő

Fleck szerint korábban nem volt ténylegesen működő felelősségi viszony az OIT és a megyei vezetők között. A tanács azonban, mint mondta, jelentős változásokon megy át, és a jelentés elsősorban annak a jele, hogy már képes számon kérni a megyei vezetők teljesítményét."

"Egy ilyen jelentés két-három éve fontos precedenst jelentett volna, ma azonban már megkésettnek tűnik" – utalt Fleck Balsai István minapi nyilatkozatára és az azóta nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetre (amelyben említés sincs az OIT-ról). Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy a koalíció tervei szerint megszűnik a bíróságok önigazgatása, az irányításuk visszakerül az igazságügyi tárca alá. Az átalakításhoz további muníciót szolgáltathat a FB vezetési hibáit feltáró vizsgálat.

Pályázati jelöltek

Az igazgatás valószínű átalakítása mellett a Fővárosi Bíróság átvizsgálásának másik érdekes aspektusa az épp zajló vezetői pályázat. Legutóbbi ülésén az OIT nem foglalkozott a pályázattal, amire hárman jelentkeztek: Fazekas Sándor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke és Szemán Felicitász, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese.

Az OIT-jelentés által feltárt hiányosságokban felvetődik Fazekas és Szemán felelőssége, és ez csökkenti esélyeiket. A FB és a kerületi bíróságok februári összbírói értekezletén Fazekas kapta a legtöbb támogatói szavazatot, ez azonban a pozícióról döntő OIT-ot nem köti.

Handó Tünde sokkal kisebb súlyú bírósági vezető, és az Index értesülései szerint akár esélyesnek is tekinthető az FB elnöki posztjára, de sajátos helyzetben van: a bíróságokat a róluk szóló sarkalatos törvény megalkotásig bizonytalan helyzetbe hozó alkotmány előkészítésében kulcsszerepet vállaló Szájer József fideszes politikus felesége.

Baka dönthet, de kérdés, ő marad-e

Ha a pályázatról áprilisi ülésén dönt az OIT, az FB új elnöke hármójuk közül kerül ki. Ha új pályázatot írnak ki, más is jelentkezhet, de arra a körre már a decemberben elfogadott törvénymódosítás időközben hatályba lépő rendelkezései lesznek érvényesek, és az OIT elnökeként Baka András egyedül dönt majd a kinevezésről.

A 2009-ben főbíróvá választott Baka azonban maga sem lehet nyugodt a jövőjével kapcsolatban. Könnyen lehet, hogy a bíróságokról meghozandó törvény keretében a koalíció jogi megoldást keres rá, hogy mandátuma kitöltése előtt új embert találjon a helyére.