Két bíró lemondásra szólította fel a Legfelsőbb Bíróság elnökét

A Legfelsőbb Bíróság szóvivője, Szűcs Péter szerint ez meglehetősen furcsa az utóbbi napok nyilatkozatai, levelezései alapján, mivel - mint mondta - az elmúlt másfél hétben három, a nyugdíjkorhatár csökkentésével kapcsolatos dokumentum is született. Azt mondta: azért is különösen érthetetlen ez a fellépés, mert a Magyar Bírói Egyesület Pesti Központi Kerületi Bíróságának alapszervezete is ugyanazt az aggodalmát fejezte ki a bírói korhatár megváltoztatásával kapcsolatban, mint amit az LB elnöke és a társai fogalmaztak meg korábban nyilvánosságra került leveleikben. A szóvivő szerint nem igaz, hogy az elnök nem próbált meg mindent, hogy a jogalkotót jobb belátásra bírja.

Csak a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül

A hétfőn elfogadott új alkotmányban rögzített szabály szerint a bírák - akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.

Baka András múlt hétfőn levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, vesse latba tekintélyét, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az alaptörvény részeként a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló indítványt, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető javasolt.

Baka András - aki egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is - az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: a javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.

Jogállamokban a legfelsőbb bíróságok elnökei, a bírói igazgatás vezetői napi szakmai munkát látnak el és csak egészen kivételes helyzetben kell szót emelniük a bíróságok és a bírói függetlenség védelmében. "Úgy gondolom, hogy az új Alaptörvény tervezetéhez a napokban benyújtott, a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló frakcióvezetői indítvány Magyarországon ilyen kivételes helyzetet teremt" - írta az LB elnöke Orbán Viktornak.

Korábban, április 7-én "mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke.

Április 14-én pedig bírósági vezetők az ország és az Európai Unió nyilvánosságához fordultak, mert felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartják a kormánypártok azon javaslatát, amely szerint az új alaptörvényben a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét 70-ről 62 évre csökkentenék.

A közleményt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke írta alá. Kiemelték: a kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív, és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel. A közlemény aláírói között nem szerepelt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke.