Schmitt Pál aláírta az új alkotmányt

Mindenki számára érthető egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, olyan, amelyre a magyarok nemzedékekkel későbbb is büszkék lehetnek, mondta az aláírás után Schmitt Pál. Az államfő szerint az alkotmány álta teremtett keretet a sarkalatos törvényekkel lehet majd megtölteni tartalommal. A köztársasági elnök bízik abban, hogy "amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért". A köztársasági elnök hangsúlyozta: hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, "ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk". Schmitt Pál beszédét Szent István intelmeire utalva fejezte be, óvott a gőgösségtől és az alázat fontosságát emelte ki.

Délután a Magyar Közlöny 43. számában nyomtatásban is megjelent a Magyarország Alaptörvénye címet viselő dokumentum.

Az új alkotmányt április 18-án fogadta el az országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.

Az alkotmányozás folyamata tavaly kezdődött el. A koncepció kidolgozására nemzeti konzultáció indult, amelyben szervezetek és magánszemélyek is elmondhatták javaslataikat az alkotmányelőkészítő-bizottságnak.

Az MSZP és az LMP nem akart részt venni az alkotmányozásban. Úgy látták, túl rövid az idő egy megfontolt és konszenzusos javaslat kidolgozására, hiányolták a szélesebb társadalmi egyeztetést. Azt is javasolták, hogy a nagyobb társadalmi felhatalmazás érdekében tartsanak népszavazást az alkotmányról, négyötödös országgyűlési többséggel fogadják el az alkotmányt, és azt a következő, új összetételű országgyűlés is szentesítse a hatályba lépés előtt.

Népszavazás helyett a kormány 12 kérdéses kérdőíveket küldött ki a 8 millió választópolgárnak. Ezt közel 1 millióan küldték vissza. A Fidesz-KDNP a kérdőívekre kapott válaszokra hivatkozva lépett vissza például a gyermekek után járó plusz szavazati jogtól.

A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP által benyújtott javaslat parlamenti vitája március 22-én kezdődött. A kormánypárti alkotmányjavaslathoz a vita alatt több mint 150 módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője.

A Fidesz-KDNP által megalkotott alaptörvény ellen számos tüntetést tartottak civil szervezetek, pártok és szakszervezetek. Az új alkotmány szövegét szakemberek, emberjogi szervezetek is éles kritikával illették. Sólyom László volt köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjúban azt mondta: Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is. Az alkotmányt a Nemzeti Színház épületéhez hasonlította, amelynek semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át, de ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező.

Az államfő 14 órakor Horváth Gergely Domonkossal, a Magyar Posta igazgatóságának elnökével ünnepélyes keretek között első napi bélyegzővel látja el a posta, új alaptörvény aláírása alkalmából kibocsátott ünnepi bélyegblokkját.

Este 19 órakor Budapesten a Művészetek Palotájában és nyolc vidéki városban, valamint Kolozsváron is gálaesteket tartanak az új alkotmány tiszteletére. A Művészetek Palotájából a Magyar Televízió, a Kolozsvári Magyar Operaházból pedig a Duna TV közvetíti élőben a gálákat, a szünetben pedig bemutatják a Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Szombathelyen, Győrben, valamint Békéscsabán és Kecskeméten zajló eseményeket is.

Az egy időben kezdődő rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indítják műsorukat a zenekarok és énekkarok, míg az estek második része helyszínenként eltérő lesz. A kormány összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el az új alaptörvény megünneplésére, illetve az egyéb kommunikációs feladatok ellátására. A tíz rendezvény közül a fővárosi gálaest költsége a legmagasabb, 24 millió forint, a többi kilenc helyszínre tervezett ünnepi hangversenyre átlagosan 7 millió forintot költenek, amit a központi költségvetés forrásaiból fedeznek.

Az új alaptörvény szövegét itt olvashatja (pdf-ben)>>>