Hoffmann kimutatta: mindenki több pénzt akar
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Szinte minden hazai közoktatási intézmény nagyobb szerepvállalást vár az államtól. Ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mutatta ki.
Hoffmann a múlt hét közepén 3213 iskolába küldött e-mailen egy öt kérdésből álló kérdőívet, amelyet az intézményeknek két-három napon belül, péntek délre kellett visszaküldeniük. Az államtitkár kedden az MTI-ben már az összesített eredményeket tette közzé, azt azonban nem jelezte, hogy a Fidesz-frakcióban hétfőn többen is felszólaltak a kérdőívezős akció miatt.
Információink szerint a frakcióban és a frakcióelnökség ülésén is téma volt az iskolaigazgatónak küldött kérdéssor.
Több polgármester szóvá tette: nem érti, hogy az államtitkár miért a fenntartók kihagyásával levelez az iskolákkal, ráadásul olyan hangsúlyokkal megfogalmazott, az iskolafenntartás alapvető ügyeit érintő kérdéseket tesz fel, amelyek alkalmasak a pedagógusok lázítására. A Fideszben többen is úgy vélik, az államtitkár a többszöri sikertelen programalkotás után – amelyek mellett Orbán Viktor miniszterelnök sem ment el szó nélkül – szövetségeseket keres, és olyan eredményeket gyárt, amelyek az ő álláspontját támaszthatják alá.
A kérdőívek miatt egyébként a pedagógus-szakszervezetek már a múlt héten bírálták az államtitkárt, mert előzetes egyeztetés nélkül vágott bele a kérdőívezésbe.
Hoffmann Rózsa a távirati irodának azt mondta, mélységesen meglepődött azon a reakción, hogy bárki megkérdőjelezi a kormánynak, az államnak, a miniszternek, az államtitkárnak azt a lehetőségét, hogy az iskolákhoz forduljon sorsdöntő kérdésekben.
Az államtitkár az intézmények 61 százalékától kapott választ, és a visszaérkezett kérdőívek azt mutatják, hogy 85,8 százalékuk támogatja, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, a pedagógusbérek közvetlen állami finanszírozását pedig 68,3 százalék tartja jó ötletnek.
A kritikusok szerint azonban az államtitkár kérdőíve minden szakmaiságot nélkülöz, és a legalapvetőbb véleménykutatási szabályokat sem tartja be, ezért az eredmények valójában nem tekinthetők komolyan vehető kutatásnak. Nem derül ki, például, hogy ki volt a válaszadó, a testület vagy csupán az igazgató álláspontja olvasható-e ki a válaszokból. Az öt kérdés közül a negyedik kiértékelhetetlen. „Az életpályamodell feltételei mellett egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait?” kérdésnek több értelmezése lehet, így az igen-nem válaszok mögött is különböző vélemények állhatnak.
A válaszoló iskolák többsége támogatja az államosítást
A múlt héten szétküldött kérdőívekre 3213 iskolából 1967 válasz érkezett, az intézmények 61 százaléka válaszolt, közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy az állam vállaljon nagyobb felelősséget a közoktatási intézmények fenntartásában. Erre a kérdésre 85,8 százalék igennel felelt, a nemleges válaszok aránya 11,1 százalék volt. A kérdőívet visszaküldő intézményvezetők 68,3 százaléka támogatja, 23,7 százaléka pedig ellenzi, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait teljes egészében és közvetlenül az állam finanszírozza.
Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is igazgatói hatáskörben tartva, 55,6 százalék mondott igent és 33,7 százalék nemet. Azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalék támogatta és 42,2 százalék utasította el. A válaszadók 55,4 százaléka egyetért azzal, hogy a pedagógus kötelező óraszáma a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján differenciálható legyen; ezt 38,2 százalék ellenzi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
