Hoffmann kimutatta: mindenki több pénzt akar

2011.05.03. 11:04
A Fidesz hétfői frakcióülésén több polgármester is nehezményezte, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár őket megkerülve „levelez” a fenntartásuk alatt álló iskolák vezetőivel. Hoffmann a múlt héten küldött szét egy rövid kérdéssort az ország 3213 iskolájának, és a kritikák ellenére kedden máris sikeres kutatásként mutatta be az e-mailezést. A kritikusok szerint azonban a kérdések annyira amatőr módon készültek, hogy az abból levont következtetések inkább félrevezetőek, mint hasznosak.

Szinte minden hazai közoktatási intézmény nagyobb szerepvállalást vár az államtól. Ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mutatta ki.

Hoffmann a múlt hét közepén 3213 iskolába küldött e-mailen egy öt kérdésből álló kérdőívet, amelyet az intézményeknek két-három napon belül, péntek délre kellett visszaküldeniük. Az államtitkár kedden az MTI-ben már az összesített eredményeket tette közzé, azt azonban nem jelezte, hogy a Fidesz-frakcióban hétfőn többen is felszólaltak a kérdőívezős akció miatt.

Információink szerint a frakcióban és a frakcióelnökség ülésén is téma volt az iskolaigazgatónak küldött kérdéssor.

Több polgármester szóvá tette: nem érti, hogy az államtitkár miért a fenntartók kihagyásával levelez az iskolákkal, ráadásul olyan hangsúlyokkal megfogalmazott, az iskolafenntartás alapvető ügyeit érintő kérdéseket tesz fel, amelyek alkalmasak a pedagógusok lázítására. A Fideszben többen is úgy vélik, az államtitkár a többszöri sikertelen programalkotás után – amelyek mellett Orbán Viktor miniszterelnök sem ment el szó nélkül – szövetségeseket keres, és olyan eredményeket gyárt, amelyek az ő álláspontját támaszthatják alá.

A kérdőívek miatt egyébként a pedagógus-szakszervezetek már a múlt héten bírálták az államtitkárt, mert előzetes egyeztetés nélkül vágott bele a kérdőívezésbe.

Hoffmann Rózsa a távirati irodának azt mondta, mélységesen meglepődött azon a reakción, hogy bárki megkérdőjelezi a kormánynak, az államnak, a miniszternek, az államtitkárnak azt a lehetőségét, hogy az iskolákhoz forduljon sorsdöntő kérdésekben.

Az államtitkár az intézmények 61 százalékától kapott választ, és a visszaérkezett kérdőívek azt mutatják, hogy 85,8 százalékuk támogatja, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, a pedagógusbérek közvetlen állami finanszírozását pedig 68,3 százalék tartja jó ötletnek.

A kritikusok szerint azonban az államtitkár kérdőíve minden szakmaiságot nélkülöz, és a legalapvetőbb véleménykutatási szabályokat sem tartja be, ezért az eredmények valójában nem tekinthetők komolyan vehető kutatásnak. Nem derül ki, például, hogy ki volt a válaszadó, a testület vagy csupán az igazgató álláspontja olvasható-e ki a válaszokból. Az öt kérdés közül a negyedik kiértékelhetetlen. „Az életpályamodell feltételei mellett egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait?” kérdésnek több értelmezése lehet, így az igen-nem válaszok mögött is különböző vélemények állhatnak.

A válaszoló iskolák többsége támogatja az államosítást

A múlt héten szétküldött kérdőívekre 3213 iskolából 1967 válasz érkezett, az intézmények 61 százaléka válaszolt, közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy az állam vállaljon nagyobb felelősséget a közoktatási intézmények fenntartásában. Erre a kérdésre 85,8 százalék igennel felelt, a nemleges válaszok aránya 11,1 százalék volt. A kérdőívet visszaküldő intézményvezetők 68,3 százaléka támogatja, 23,7 százaléka pedig ellenzi, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait teljes egészében és közvetlenül az állam finanszírozza.

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is igazgatói hatáskörben tartva, 55,6 százalék mondott igent és 33,7 százalék nemet. Azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalék támogatta és 42,2 százalék utasította el. A válaszadók 55,4 százaléka egyetért azzal, hogy a pedagógus kötelező óraszáma a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján differenciálható legyen; ezt 38,2 százalék ellenzi.