Szilárda
0 °C
6 °C

Elküldik Kecelről a nem katolikus gyerekeket

2011.06.27. 07:13
Buszokkal viszik más városokba, akik nem akarnak hittanra és misére járni. A katolikusok átvették a város egyetlen iskoláját, a misét megtagadó tanároknak felmondanak. Írásban kell indokolni, hogy mi a baj a katolikus oktatással. A katolikus igazgató az új ötvenes éveket látja eljönni, katolikus kivitelben. Aláírásgyűjtés indult a lelkiismereti szabadságért, de kicsi az esély a győzelemre.

„Ha nem elfogadható a szentmisén való részvétel, akkor nem kell aláírni a szerződést” – mutatott ajtót a keceli általános iskola katolikus egyház által delegált igazgatója egy pedagógusnak. Az iskolát az önkormányzat ugyanis szeptembertől átadja az egyháznak, amely bevezeti a hitoktatást és a kötelező misét is.

Nehéz helyzetbe kerülnek azok a diákok is, akiket szüleik nem katolikusnak szeretnék nevelni, mivel más iskola nincs a városban. Így szeptembertől napi 20-30 kilométer buszozás vár a gyerekre, ha törvényben rögzített jogával élve világnézetileg semleges oktatásban venne részt. Az önkormányzat és a katolikus vezetés bízik abban, hogy ezeket a hátrányokat senki nem vállalja, és így az iskola sikerrel indulhat el.

Írásban kell indokolni a nem katolikusoknak

Kecel egyetlen általános iskolájának átadását már márciusban megkezdték,  de az iskola akkori igazgatója és a helyiek is csak a Petőfi népe egy cikkéből értesültek a tervről. A tudósítás Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozatát idézte, amelyben mellékesen azt is megemlítette, hogy szeptembertől az egyházé a keceli iskola. Hivatalosan csak egy hónappal később jelentették be az önkormányzat szándékát, és májusban szerveztek lakossági fórumokat, amelyeken az önkormányzat a keceliek lelkesedését tapasztalta.

„A felmérések szerint 75-80 százalékban támogatták a javaslatot. Kecel amúgy is 90 százalékban római katolikus település.” – indokolta a döntést a polgármester. Haszilló Ferenc elmondta, hogy a képviselő testület is egységes volt: 6:1 arányban szavazta meg az iskola átadását.

A testület döntésének egységét más megvilágításba helyezi, hogy az egyik képviselő, Berger József rögtön igazgatóhelyettesi posztot is kapott az új iskolában. A lakosság lelkesedéséhez pedig hozzátartozik, hogy a polgármester elmondta: ha egy szülő nem akarja a katolikusokhoz járatni gyerekét, írásban kell megindokolnia a döntését.

Inkább mindenki csöndben marad

Amellett, hogy a világnézeti kérdések kötelező megvallása, névvel, címmel, diktatórikus időket idéz, egy 9000 fős városban más problémát is felvet. „Ez egy kisváros, mindenki ismer mindenkit. Sokan nem merik aláírni még a népszavazási kezdeményezésünket sem – árnyalta a polgármester által festett képet az iskolaátadás ellen indított civil mozgalmat vezető Melkvi Csilla. – A szülők attól tartanak, hogy a gyerekeiken csattan majd az ostor, a pedagógusok az állásukat féltik. Nem mernek beszélni.”

Melkvi elmondta, hiába védekezik az iskola azzal, hogy a környező települések állami iskoláiba ingyen buszt biztosítanak. „A szülők nem akarják kiszakítani megszokott környezetükből a gyerekeiket. Ki akarná a 6-10 éves gyerekét más városba utaztatni? Az utazással sok idő elmegy, és mire visszaérnek, már nem tudnak külön órákon, sporton részt venni, ezekről le kell mondani.”

Az igazgató azzal nyugtatta a zúgolódókat, hogy aki nem akar hittanra járni, az erkölcstan órákon vehet részt. Ehhez képest az aláírandó nyilatkozaton nincs választási lehetőség, csak a hittant lehet választani.

Screen shot 2011-06-21 at 10.02.15 AM.png

„Az a gyerek, amelyik nem jár be hittanra, igazolatlant kap, és ez kirúgáshoz is vezethet” – idézte fel, milyen választ kapott az új igazgatótól, amikor azt tudakolta, lehetséges-e, hogy a gyereke ne vegyen részt a katolikus szellemiségű órákon.

Olcsóbb gáz a katolikus egyháztól

„Sérül a lelkiismereti szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága” – foglalta össze a jogi helyzetet az önkormányzat döntése ellen szavazó MSZP-s képviselő, Borbényi Ilona. „Ügyvédként a jogi alapról próbáltam érvelni a döntés ellen. Megemlítettem, hogy azok a gyerekek és szülők, akik élni akarnak a jog adta lehetőségükkel, és világnézetileg semleges oktatást szeretnének, jelentős érdeksérelmet szenvednek el.”

A polgármester által meghivatkozott lakossági egyeztetések nem voltak reprezentatívak, vélte a képviselő, mert azokon kevesen vettek részt. A közmeghallgatáson pedig az ellenzők voltak túlsúlyban, állította.

Megszavaztatták a tantestületet is, ahol 64 százalékos volt az iskolaátadás támogatottsága. A pedagógusokat meggyőző érvek közt volt, hogy így segíthetnek a városi költségvetésen, szigorúbb lenne a fegyelmezés, több szakkörre lenne pénz.

De az egyház képviselői olcsóbb telefontarifákkal és olcsóbb gázzal is kecsegtették az egyházi dolgozóvá váló tanárokat.

A katolikus hit az új kommunizmus

A tanárok helyzete még a diákokénál is nehezebb, mert a munka és a felmondás közt kell választaniuk. „Semmi baja nem lesz az embernek, ha elmegy a szentmisére” – mondta az új igazgató az egyik, a katolikus hitéletet elutasító tanárának. Solti Kálmán annyi engedményt tett, hogy aki nem katolikus, annak nem kötelező keresztet vetnie, énekelni, és térdre borulni, elég, ha csak ott ül. „Évi háromszor be kell jönnie a templomba, és ott kulturáltan ülni. Ez mindenkinek vállalható, a tanár amúgy is gyakran elmegy olyan eseményre, amire nem szeretne.”

Kérdésünkre, hogy melyek azok az események, amikre a tanárok a világi iskolákban kényszerből mennek el, az új igazgató meglepő választ adott: „Például az előző rendszerben a kötelező felvonulások” - vont párhuzamot az igazgató a kommunizmus és a jelen közt.

Szerződés nincs

Az önkormányzat anyagi okokkal indokolta az iskolaátadást. „Évi 100 millióba került az iskola az önkormányzatnak.” – mondta Haszilló Ferenc. Az átadást ellenző képviselő szerint viszont éppen az önkormányzati vagyon elherdálásáról van szó, hiszen az önkormányzat pár éve százmilliókért újította fel az iskolát.

Ahhoz képest, hogy egy 700 diákot oktató iskoláról van szó, az önkormányzat döntése sietséget tükröz. Már megvan az új igazgató, leváltották a régi helyetteseket, és újakat neveztek ki. Miközben az egyház és az önkormányzat közt még semmilyen szerződés, de még annak tervezete sem íródott. A szerződést július végére ígérte a polgármester. „Nem tudható tehát, mi alapján döntött az átadás mellett az önkormányzat” – összegezte a sajátos helyzetet Borbényi Ilona.

A polgármester szerint nem valószínű, hogy a népszavazási kezdeményezés sikeres lesz. Még ha össze is gyűlik a szükséges számú aláírás (1500 darab), akkor is csak abban az esetben lesz érvényes az eredmény, ha a szavazásra jogosultak fele plusz egy fő megjelenik. Ilyen részvételt azonban még nem mértek Kecelen, mesélte a polgármester.

Országos trend

Az iskolák egyházi működtetésbe adása országos jelenség. Mi a viharokat kavart hatvani és zsombói ügyről számoltunk be.

Egy KDNP-s törvényjavaslat szeptemberi elfogadása után az önkormányzatok ugyanis minden eddiginél könnyebben passzolhatják át iskoláikat az egyháznak. Az oktatási jogok biztosánál az utóbbi hónapokban felgyűlt ügyek mutatják, települések egész sora él ezzel a lehetőséggel. A tendencia nem annak a jele, hogy a magyarok az utóbbi hónapokban csodás vallási élményekben részesültek, és míg eddig a lakosságnak csak 13 százaléka volt valamely keresztény egyház aktív követője, most hirtelen tomboló igény mutatkozott a hitéleti nevelésre.

Racionálisabb alapokon nyugvó ügyről van szó: a sok esetben nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok az átadással ledobhatják magukról egyik anyagi kötelezettségüket.