Salamon
7 °C
14 °C

Új korszak kezdődik az Alkotmánybíróságon

2011.07.04. 13:32 Módosítva: 2011-07-04 17:27:20
A bővítés után kevésbé lesz jellemző a konszenzuskeresés – mondta meghallgatásán Paczolay Péter. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke mandátumának meghosszabbítását.

Az Ab elnökét eddig a testület tagjai választották maguk közül, mostantól azonban az Országgyűlés dönt, miután az Ab kibővítése mellett egy pár héttel ezelőtti alkotmánymódosítás keretében ezt a jogkört a Parlamenthez helyezték.

Mivel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője korábban bejelentette, hogy a kormánypártok támogatják Paczolay újraválasztását, a jelölt bizottsági meghallgatásának kimenetele borítékolható volt. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti tagjai az lmp-s Schiffer Andrással ezzel együtt megszavazták azt az ügyrendi javaslatot, hogy a jelöltnek konkrét Ab-döntésekkel, ügyekkel kapcsolatos kérdést ne lehessen feltenni.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság újrajelölt elnöke (b) és Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke megérkezik a bizottság ülésére
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság újrajelölt elnöke (b) és Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnöke megérkezik a bizottság ülésére

Schiffer András ezzel kapcsolatban később kifejtette, hogy az Ab-t nem szabad a politikai viták részesévé tenni, és ezért nem szerencsés politikai vitát generálni egy alkotmánybíróval. A bizottság szocialista tagjainak kérdéseiből azonban kiderült, hogy Paczolayt alkalmasnak tartják, az Ab-t viszont a politikai vita részesének tekintik, igaz, nem a döntései, hanem a határozatok időzítése miatt.

A költségvetési szempontból messze legnagyobb jelentőségű ügy, a magánnyugdíjpénztári befizetések államosításáról szóló törvény Ab-kontrollja őszre csúszott: bárhogy is dönt majd a testület, a közel 3000 milliárdos vagyonnal kapcsolatban visszafordíthatatlan helyzet alakult ki. A szocialista képviselők emellett a 98 százalékos különadó, az indoklás nélkül felmenthető köztisztviselőkről szóló jogszabály, a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása és a semmisségi törvény normakontrolljának időzítésére is rákérdeztek.

Mivel a határozatok napirendre tűzése formailag az Ab-elnök hatásköre, a kormánypártok pedig támogatják Paczolayt, a bizottsági ülés történéseinek egyik olvasata az, hogy a szocialisták összefüggést vélnek látni Paczolay elnöki jelölése és egyes fontos határozatoknak a koalíció számára kedvező időzítése között. Bár nem merült fel az ülésen, – a hallgatóság sorai közt részt vevő – Lázár János pár hónapja szokatlan látogatást tett Paczolaynál, ami már akkor találgatásokra adott okot.

Paczolay a válaszában felhívta rá a figyelmet, hogy bár az Ab elnöke tűzi ki a testület napirendjét, valójában nincs igazgatási befolyása, hogy kikényszerítse az üggyel megbízott alkotmánybíróktól a határozat előkészítésének befejezését. Éppen ezért kért a bizottságon keresztül – az Ab működéséről szóló új sarkalatos törvény meghozatalakor – olyan változást, hogy Ab eljárásai időhatárokhoz kötöttek legyenek.

Paczolay elmondta, hogy optimista az alkotmányosság jövőjét illetően, ellenkező esetben nem is vállalta volna a jelölést. Azzal kapcsolatban, hogy az új Alaptörvény normaszövegébe bekerült egy utalás a történelmi alkotmány vívmányaira és a preambulumban (Nemzeti Hitvallásban) foglaltakra, kifejtette, hogy annál nagyobb hatalmat, minthogy az Alaptörvény a normaszövegből kimutató lehetőséget tartalmaz, alkotmánybíró nem kaphat. A két utalást mindazonáltal szokatlannak nevezte.

A lehetőséget, mint mondta, a testület az alkotmány zárószabálya alapján fogja értelmezni, mindenekelőtt azt szem előtt tartva, hogy Magyarország köztársaság. Paczolay szerint a bővüléssel új időszak kezdődhet az Alkotmánybíróság munkájában.

Míg eddig a fontosabb döntések konszenzusközeliek voltak, 15 taggal nehezebb lesz a konszenzuskeresés: az alkotmánybíráskodás szakmai színvonalából nem szabad engedményt tenni, ezért nem biztos, hogy mindig konszenzusra kell törekedni. Paczolay e mondatát nem lehet elválasztani egyes, politikailag nem pártatlan új alkotmánybírók minapi megválasztásától.

Fotók: Illyés Tibor
Fotók: Illyés Tibor

Ha név szerint nem is, de félreérthetetlenül utalt Paczolay Pokol Bélára, amikor egy olyan új alkotmánybíróról beszélt, akinek a jogfilozófiai felfogását sokan extrémnek tartják, és akinek az Ab szerepéről alkotott nézete merőben ellentétes az övével. Az öt új tag közül Paczolay Péter egyedül Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság büntetőbíróját nem ismerte korábban.

Az elnökjelölt felvetette, hogy szükség lesz az alkotmányjogi panaszok valamiféle előzetes szűrésére, ellenkező esetben az ügyvédek az Ab-t a legmagasabb jogorvoslati fórumnak tekintik majd, és az ügyteher ellehetetleníti a testületet. Megoldás lehet szerinte, ha csak olyan esetekben lenne mód ilyen panaszt benyújtani, ahol az alapjogi kérdés már az alapügyben is megjelent.

A kormánypártok és az LMP képviselői támogatták Paczolay megválasztását, Steiner Pál MSZP-s képviselő nemmel szavazott, a többi szocialista képviselő tartózkodott.

Az Országgyűlés délután titkos szavazással döntött, 6 érvénytelen szavazat volt, 276 igen, 76 nem, vagyis Paczolay Pétert megválasztották az Alkotmánybíróság elnökének.