Orsolya
7 °C
17 °C

Külföldi rendszámmal nehezebb lesz

2011.07.04. 23:55
Emelkedik az E85-ös bioüzemanyag jövedéki adója, literenként 40 forint lesz az eredetileg tervezett 12 forint helyett, hat hónapra nőhet a próbaidő, emléknap lesz a nándorfehérvári diadal évfordulója, az OÉT helyett jön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, döntött a parlament.

Búcsú az OÉT-től, itt az új tanács

A parlament elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényt, az új szervezet a rendszerváltás idején létrejött Országos Érdekegyeztető Tanács helyébe lép, az új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani. A törvény értelmében az eddigi háromoldalú testületet – kormány, munkáltatók, munkavállalók – egy olyan váltja, amelyben a munkaadók, munkavállalók, kamarák, civilek és egyházak szerepelnek, a kormány viszont csak meghívottként képviselteti magát az ülésein. A háromoldalú egyeztetés megszűnése önmagában nem szokatlan – ezzel az európai gyakorlathoz közelítünk –, ám a változással tovább romlik a munkavállalók béralku-pozíciója. Az NGTT semmilyen döntésre nem lesz jogosult, csak javaslattételi jogot kap, ám ajánlásait a kormánynak nem kell figyelembe vennie.

Így mostantól a minimálbérről és a bérminimumról – a legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörökben fizetendő minimális bérről –, az éves bruttó béremelés mértékéről és a Munka Törvénykönyvének módosításáról önállóan dönthet a kormány. Ez a kormányzati törekvés nem meglepő annak fényében, hogy az szja-törvény módosítása miatt károsult 800-900 ezer munkavállalón már most úgy akar segíteni a kabinet, hogy a még a kormányhoz közelállónak számító Demján Sándor nevéhez fűződő VOSZ által is kritizált bérkommandós ötlet után egyszerűen törvényben kötelezné extra béremelésre a cégeket.

Rugalmasabb foglalkoztatást ígérnek

Szintén hétfőn fogadták el a Munka törvénykönyvét módosító munkaügyi törvénycsomagot, ami némileg szintén módosítja a foglalkoztatási viszonyokat. A jogszabály egyik célja – hogy a foglalkoztatást rugalmasabbá tegyék – a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció olyan egyszerűsítéséhez vezetett, ami a feketefoglalkoztatás terjedését segítheti (így például az alkalmi munkáról szóló írásbeli szerződés fontosabb pontjai a nap végén is kitölthetők). A törvénnyel Magyarországon is életbe lépett az EU Kék kártya-irányelve, ami megkönnyíti nem uniós állampolgárok hazai foglalkoztatását.

Az üzemi tanácsok mandátuma öt év lett, a próbaidő akár hat hónap is lehet, ha arra a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad, és egyelőre nem jár le a munkáltatóknak az a lehetősége, hogy változatlan fizetésekkel 40-ről 44 órára emeljék a heti munkaidőkeretet ott, ahol korábban a gazdasági válság miatt csökkentették a munkaidőt. A törvény szerint ugyanakkor legfeljebb egy évig lehet a hosszabb munkaidőben foglalkoztatni valakit, a túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár.

Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság.

Kilencven napig járhat az álláskeresési járadék

Száznyolcvan helyett legfeljebb kilencven napig lesz folyósítható a jövőben az álláskeresési járadék, miután elfogadták több kormánypárti politikusnak a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításához fűzött indítványát. A Ház megváltoztatta Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését, amely legfeljebb száznyolcvan napig tette volna lehetővé a járadék folyósítását, és a Széll Kálmán Tervvel egyezően kilencven napban maximálta a folyósítási időt.

Az álláskeresési járadék azokat illeti meg, akik az álláskeresővé válásukat megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkeznek. A közfoglalkoztatási törvény zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament.

Hevesen tiltakoztak a Lex Tétényi ellen

Megváltoznak a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő szabályok a parlament hétfői döntésével. A válságköltségvetés elkészítésére a jövőben 60 helyett 90 nap áll a helyhatóságok rendelkezésére, az adósságrendezési eljárás megindítása pedig csak a képviselő-testület, illetve a közgyűlés felhatalmazásával lesz lehetséges.

A fideszes Kósa Lajos és Kocsis Máté, valamint a kereszténydemokrata Habis László előterjesztését a kormánypártok támogatásával fogadta el az Országgyűlés.

A törvénymódosítást az ellenzéki pártok a záróvitában azért bírálták, mert szerintük azt Esztergomra szabták, ahol Tétényi Éva polgármester - arra hivatkozva, hogy 1,2 milliárd forint kifizetetlen számlát és 25 milliárd forintos adósságot örökölt az előző, a fideszes Meggyes Tamás vezette önkormányzattól - adósságrendezési eljárást kért a város ellen.

A szavazás után jobbikos képviselők Esztergom feliratot, az LMP-s és szocialista képviselők közül pedig többen a város címerét gyászcsíkkal ábrázoló lapokat tartottak fel az ülésteremben.

Tétényi Éva hétfőn a Parlamentben újságíróknak azt mondta: a visszamenőleges hatályú jogszabály elfogadásával a jövőben büntetés jár annak a polgármesternek, aki anélkül indít adósságrendezési eljárást, hogy a képviselő-testület ezt jóváhagyná.

A változtatás alapján a fővárosi vagy megyei kormányhivatal hívja össze a képviselő-testület ülését, ha a polgármester az erre vonatkozó indítványnak tizenöt napon belül nem tett eleget. Ebben az esetben az ülést a testület tagjai közül választott levezető elnök vezeti, és ő írja alá az önkormányzati rendeletet is.

A kormánypárti politikusok javaslatukat azzal indokolták, hogy amíg az előző tizenöt évben mintegy negyven, döntősen kis költségvetésű önkormányzat vált fizetésképtelenné, az elmúlt évben már nagyobb városokban és egy megyei önkormányzat esetében is szükségessé vált az adósságkezelés, a hatályos jogszabály azonban nem alkalmas erre.

Forintos, svájci frankos vagy euróalapú reorganizációs hitelt vehessenek fel a fizetésképtelen önkormányzatok – egyebek mellett ezt is tartalmazza a pénzügyileg ellehetetlenült, így adósságrendezési eljárásra kényszerült önkormányzatokra vonatkozó új szabály. A devizás kölcsön lehetőségét csak azok a települések kapják meg, amelyeknek már van ilyen hitelük vagy kötvényük. A három kormánypárti polgármester, köztük Kósa Lajos által benyújtott törvényjavaslat (pdf) az elfogadásakor folyamatban lévő eljárásoknál is alkalmazható.

Megadóztatják a zöldbenzint

Szintén elfogadta a parlament a jövedéki adó egyes tételeit és a regisztrációs adót is módosító salátatörvényt. A jogszabály tervezetéhez az alkotmányügyi bizottság hétfő délelőtt nyújtott be zárószavazás előtti módosító javaslatot, amiről itt olvashat részletesen. Az eredeti törvényjavaslat – amelyről és a foglalkoztatási szabályok imént ismertetett változásairól itt olvashat bővebben – három lépésben 7,4-28 százalékkal növelte volna a cigaretta és a dohánytermékek jövedéki adóját. A zárószavazás előtti módosítás azonban az erről rendelkező paragrafusokat törölte, és a javaslat több más passzusát is felülírta. Így csökkenhet az ingatlanvagyonnal rendelkező cég részesedésének megszerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettsége, egyértelműsítették a hazaérkező offshore-vagyonnal kapcsolatos szabályokat, és egy pontosítás kizárta, hogy trükközni lehessen a most még külföldi rendszámú autók kedvezményes magyarországi regisztrációs adójával. Az utolsó percig nem lehetett tudni, milyen mértékű lesz az eddig adómentes biobenzin jövedéki adója, a tervezet literenként 12 forintról indult, egy kormánypárti módosítás ezt 40 forintra vitte, amit egy másik kormánypárti 26-ra mérsékelt volna – a befutó végül a 40 forintos adótétel lett.

Autóbontókra nem vonatkozik a fémlopások elleni törvény

A fémlopások megakadályozására született 2009-es törvény alapján a hatóság nyomon követheti és vizsgálhatja a fémhulladékok eredetét, felhasználását és piaci mozgását. A mostani módosítás mentesíti a törvény hatálya alól az autóbontókat és a bontott autóalkatrésszel kereskedő vállalkozásokat, ezek ugyanis a roncsokat nem fémkereskedelmi célból gyűjtik.

Meg lehet nézni a használt autók adatait

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999.es törvény módosítása lehetővé teszi, hogy egy gépjármű vásárlója kaphasson információt a gépjármű-nyilvántartásból arra, hogy a megvenni kívánt járművön van-e forgalmazási korlátozás. Eddig erre csak akkor volt lehetőség, ha jelen volt az autó jelenlegi tulajdonosa, eladója is. Ezentúl az ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek maguk is megnézhetik az autó adatait, akár hétvégén is. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása egyszerűsíti a kishajók nyilvántartásba vételét, a közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvény alapján pedig a légi közlekedésben meghonosodott és jól bevált üzembentartói vizsgálati rendszert a vasúti és a vízi közlekedés területén is alkalmazhatóvá teszi.

Külföldi rendszámmal nehezebb lesz, a kormány dönt a reklámtáblákról

Az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatok több fontos új szabályt is életbe léptettek.

A képviselők változtattak például a külföldi rendszámú járművek belföldi használatára vonatkozó szabályokon is, így szeptembertől az üzemben tartók nem hivatkozhatnak külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.

A külföldi rendszámú autót vezetőkre vonatkozó szabályok is szigorodnak szeptembertől, a járművet ezentúl is bárki vezetheti harminc napig Magyarországon, de ehhez ezentúl rendelkezniük kell az üzemben tartó írásos hozzájárulásával, amelyen a birtokba adás időpontját is meg kell jelölni. Ennek a papírnak közokiratnak, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.

A Ház felhatalmazást adott a kormánynak a reklámtáblák, reklámhordozók, illetve egyéb reklám célú berendezések közutak mellé helyezésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására. (Az Országgyűlés tavaly, szintén az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításával mindenféle reklámhordozó elhelyezését megtiltotta a közutak közvetlen környezetében, illetve a lakott területen kívül az úttest mellett is. A tilalom utóbbi esetben csak a négy négyzetméternél kisebb reklámtáblákra, valamint a benzinkutak cégjelzéseire és a közlekedés biztonságát szolgáló közérdekű tájékoztatásokra nem vonatkozott. Sokan vélekedtek úgy, hogy a tiltás konkrét reklámcégek érdekét szolgálta azáltal, hogy az út menti reklámhelyek tulajdonosait ellehetetleníti.)

Külön büntetőeljárási szabályok a kiemelt ügyekre

Az országgyűlés számos ponton módosította a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló törvényeket. A módosításokat azzal indokolták, hogy ezekkel mind a polgári, mind a büntető eljárásokban a nagy súlyú, kiemelt vagyoni értéket érintő és a társadalom által nagy figyelemmel kísért ügyek gyorsan lezárhatók lesznek. Külön eljárási szabályokat állapítanak meg ezért az úgynevezett kiemelt ügyekre. Ezek közé sorolják egyebek mellett a hivatali visszaélést, a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, a csődbűncselekményt, a pénzmosást, a nagy értékű adócsalást vagy a különösen nagy értékű vagyon elleni bűncselekményeket. Az ügyek körét később kibővítették az el nem évülő bűncselekményekkel, a háborús bűntettekkel, az emberiség elleni bűncselekményekkel, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő eseteivel, valamint a terrorcselekményekkel és a bűnszervezetben való részvétellel is.

A kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat. Kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 óráig tarthat a gyanúsítottak őrizete, a fogvatartottat azonban 72 órán belül ki kell hallgatni. A módosítás leginkább vitatott pontja szerint a kiemelt ügyek gyanúsítottjai akár 48 óráig nem találkozhatnak az ügyvédjükkel. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének a szavazás előtt benyújtott javaslata szerint a korábban a Ház által is támogatott 24 helyett végül mégis 48 óráig korlátozza a gyanúsított és a védője érintkezését, ha azt az ügyész megtiltja. Igaz, azt is rögzíti, hogy ez idő alatt a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész a találkozásukat megtiltotta. A jogszabály kimondja még, hogy kiemelt ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálható a tanúk vallomása, ha beleegyeznek. A törvénymódosításról bővebben>>>

A büntetőeljárási törvény módosítását célzó javaslatot az elmúlt hetekben több bírálat érte. Támadta a korlátozást és a büntetőeljárási csomag több másik elemét az ügyvédi kamara és a Helsinki Bizottság is, jelezve, hogy az uniós irányelveket is sértik a javaslatok. A Legfelsőbb Bíróság szerint az új szabályok jelentős része alkotmányellenes.

Emléknap lesz a nándorfehérvári diadal évfordulója

A képviselők megszavazták azt az országgyűlési határozatot, amely a nándorfehérvári diadal 555 . évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánítja. A határozat felkéri a kormányt és az önkormányzatokat, illetve a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy "minden évben méltó keretek között emlékezzenek meg az évfordulóról". A határozat szövege szerint "ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja." Az előterjesztők, a fideszes Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán és a KDNP-s Simicskó István indoklása szerint "a nándorfehérvári diadal emléke egyszerre része a keresztény Európa és a magyarság közös emlékezetének. Minden nép elemi létfeltétele, hogy összetartozását és nemzeti mivoltát önmaga és a világ előtt felmutassa. Különösen akkor, ha ez az összetartozás – tudat a keresztény világ többi népeihez való kapcsolódásunknak is jó példája."