Eclipse: a bebukott titkoszolgálati cég

Csak egy apró szelete az Eclipse-ügynek, hogy a napokban hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség Eiselt Györgyöt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát. Eiselt 2009-ben a a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatója volt, amikor az Eclipse Zrt. egy német rendszámú luxus Mercedest bérelt neki. A cég az év végén megnyerte azt az 5 milliárd forintos tendert, amelyet a járművek eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver frissítésére írtak ki.

Az ügyben tavaly tavasszal tett feljelentést az eredetiségvizsgálók szakmai szervezete. A szervezet szerint az állami tendert elnyerő cég több olyan embernek bérelt luxusautót, akik a tendert előkészítették, illetve a döntést befolyásolhatták. A Központi Nyomozó Főügyészség ebben az ügyben tavaly ősz óta folytat büntetőeljárást, és az elmúlt időszakban több embert is meggyanúsítottak.

Az egyszerű vesztegetésnél sokkal több is is történt ebben az ügyben. Egyes vélemények szerint a Földesi-Szabó László-féle Egy-másért Alapítvány után egy másik titkosszolgálati cég felszámolása zajlik a szemünk előtt.

Adócsalás, házkutatás, letartóztatás

 2010. március 10-én a vámnyomozók több helyen házkutatásokat tartottak közel 2 milliárd forintos adócsalás és pénzmosás gyanújával. Már akkor őrizetbe vették az Eclipse Zrt. vezérigazgatóját, Deák Endrét, és Hagymási László felügyelő bizottsági tagot. Két nappal később összesen hét embert helyeztek előzetes letartóztatásba.

A gyanú szerint a cég 2007-2009 között 15 milliárd forintnyi informatikai beszerzés ellenértéke után nem fizette meg az áfát, mintegy 2 milliárd forintot. A gyanú szerint építőipari vállalkozások adtak fiktív számlát az Eclipse-nek, amelyek csak a pénzek továbbutalására szolgáltak. A fiktív számlákat kiadó vállalkozások bankszámláiról szinte azonnal továbbutalták a milliárdokat egy fantomcéghez, amihez a gyanúsítottak fértek hozzá. A VPOP korábbi közleménye szerint a cégláncolatok alján található fiktív vállalkozások bankszámláiról a vizsgált időszakban közel 12 milliárd forint készpénzt vettek fel.

A nyomozók 2010 márciusában kilenc luxusautót, köztük egy Ferrarit és egy Porschét is lefoglaltak. Ismert volt, hogy Hagymási László nem csupán közúti használatra tartott luxuskocsit, hanem beszállt az amatőr autóversenyek egyik legdrágább kategóriájába is, és hasonló versenymánia kapta el a cég vezérigazgatóját, Deák Endrét is.

Jó ütemérzék, erős kapcsolatok

Az Eclipse elődjét Eclipse-Car Kft. néven 1999-ben alapította Deák és Hagymási. A vállalkozás kezdetben alkatrészekkel, motorkerékpárokkal kereskedett és járművel műszaki vizsgálatára szakosodott. 2003. április 14-én jó ütemérzékkel hozták létre az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt-t. Tíz nappal azelőtt született meg ugyanis az a törvény, amely a gépjárművek eredetiségvizsgálatát hatósági árassá tette.

Az ügyet már jóval a letartóztatások előtt követő Figyelő szerint az újonnan alapított cég ezután megbízást kapott az államtól az eredetiségvizsgálatokhoz használt szoftver elkészítésére. A közbeszerzést az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága titkosította. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetők minősített adatot képező informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá”. Az informatikai feladatokat az Eclipse 4,95 milliárd forintért végezte el, később a rendszert még bővítették további 1,28 milliárd forintért.

Már ekkor sejteni lehetett, hogy a cég igencsak erős kapcsolatokkal rendelkezik. A Figyelő szerint az Eclipse egyik tulajdonosa, illetve volt felügyelőbizottsági tagja korábban az Eclipse Assets Management nevű vállalkozásban üzlettársa volt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetőjének, Hevesi Tóth Ferencnek. Amíg a cég működött, Hevesi cége ugyanazon a címen volt bejelentve, mint az Eclipse, egy magas fallal körülvett XI. kerületi irodaházban. (Az egyéb kapcsolatokról lásd lejjebb)

Milliárdos megbízások az államtól

A cég ezután számos egyéb megbízást kapott az államtól. Ők dolgozták ki a biometrikus útlevelek kiállításához szükséges műszaki hátteret és az akkor még állami tulajdonban lévő Budapest Airport Zrt-nek repülőtéri és repülésésirányítási szoftvereket szállítottak. Miután ezeket a közbeszerzéseket is titkosították, csak becsülni lehet a több milliárdos megbízási díjakat.

Nagy visszhangot váltott ki 2010 elején, hogy egy kormányrendelettel egyik pillanatról a másikra megváltoztatták az eredetiségvizsgálat szabályait. A módosítás szerint 2010 elejétől az eredetiségvizsgálattal foglalkozó vizsgálóállomásoknak egységes feltételeket kellett alkalmazniuk a korábban alkalmazott ötféle vizsgálati technológia helyett.

Sajátos, hogy a kifogásolt kormányrendelet 2009. december 22-én született meg, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) pedig egy nappal később már ki is írta az új technológiáról szóló hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást. Ezt az ünnepek alatt elbírálták, december 31-én pedig már szerződést is kötöttek az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt.-vel az átalakuló eredetiségvizsgálati rendszerhez szükséges szoftver módosítására és üzemeltetésére.

A szerződés szerint az újabb 4,95 milliárd forintos megbízás összegét 2010. január 1-től 2014. december 31-ig egyenlő részletekben fizetik a cégnek. A szoftverre a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak volt szüksége, amelynek akkori igazgatója a napokban őrizetbe vett Eiselt György volt. Ezt a közbeszerzést is titkosították. A titkosítás magyarázata itt is az volt, hogy a rendszer nemzetbiztonságilag érzékeny adatokhoz fér hozzá, adatokat fogad és küld a körözött autók adatbázisához, és a kormányzati gerinchálóhoz is kapcsolódik.

A Figyelő újságírójának egy eredetiségvizsgálatot végző műhelyben megmutatták az új szoftver felhasználói kézikönyvét, aminek utolsó frissítési dátuma 2007-es keltezésű. Ez arra utal, hogy a rendszer már régen kész volt, vagy legalábbis a frissítés - az ötmilliárdos szerződés egyik meghatározó eleme - nem volt olyan mértékű, hogy arról a felhasználónak tudnia kellett volna.

Kapcsolatok

A Heti Válasz összesítése szerint az Eclipse Zrt. 2010-ig mintegy 23 milliárd forintnyi közpénzt nyert el javarészt nemzetbiztonságilag titkosított eljárásokon. Az ügynek számos mellékszála van. A 2010. márciusi letartóztatások előtt nem sokkal a rendőrség tetten érte Rényi-Vámos Krisztinát a Budapest Airport volt jogi igazgatóját, amint egy parkolóházban készpénzt, feltehetőleg „visszacsorgatott” összeget vett át. Ezzel kapcsolatban az Index helyreigazítást tett közzé>>> A Heti Válasz értesülései szerint az Eclipse egykori és mostani felügyelőbizottsági tagjai és tulajdonosai közül többen is érintettek voltak a BA-s nyomozásban, így került képbe a cég.

Az Eclipse egyik társalapítója a tavaly márciusban szintén őrizetbe vett, majd letartóztatott Püski László volt, aki emellett a Zömök Biztonságtechnikai Kft. ügyvezetője is. A Püski fia által birtokolt cég is egy címre volt bejelentve az Eclipse-szel. A Heti Válasz szerint a tíz főt foglalkoztató Zömök Kft. biztonsági szolgáltatásait a belügyi és honvédelmi tárca, a Magyar Nemzeti Bank, a Miniszterelnöki Hivatal, a Köztársasági Őrezred, a rendőrség és a Ferihegyi reptér is igénybe vette. 2004-ben például a Zömök munkatársai tartották karban a repülőtér kültéri kerítésvédelmi rendszerét, noha ezt a feladatot valószínűleg a reptéri stáb is el tudta volna látni.

A lap megjegyzi: Püski László a Kádár-rendszerben a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik és a Zömök kisebbségi tulajdonosa, Varga Rezsőné is orosz anyanyelvű. A Heti Válasz szerint Püski bizalmas viszonyt ápolt Galambos Lajos volt NBH-főigazgatóval, akit június 28-án vettek őrizetbe államellenes bűncselekmény gyanújával. Erősíthette a kapcsolatokat, hogy 2005-2006 között az Eclipse felügyelőbizottsági tagja volt Béres Péter is, Lamperth Mónika egykori MSZP-s belügyminiszter volt főtanácsadója

Pintér Sándor lánya volt a projektvezető

Érdekes szál az is, hogy Pintér Sándor lánya, Pintér Hajnalka az Eclipse projektvezetőjkeként dolgozott. Az Eclipse ezen kívül helyiséget bérelt Pintér Sándor korábbi cége a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. Angol utcai bázisán. Bár sajtóhírek szerint az utolsó 5 milliárdos megbízásnál  Pintér Hajnalka volt a megvalósításért felelős személy, minden teljesítés átadója és az elsődleges kapcsolattartó személy, a vámhatóság szóvivője korábban úgy nyilatkozott: a pénzmosási és adócsalási ügyletekhez nincs köze, ezért a vámnyomozók sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki.

A most meggyanúsított Eiselt György is erős BM-es kapcsolatokkal rendelkezik. 1970-ben bizalmi helyen, a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdte pályáját exportáru szakértőként, műszaki szaktanácsadóként. 1975-től a Rendőrség hivatásos állományában baleseti helyszínelő lett, majd 1980-ban elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát. Az Országos rendőr-főkapitányságon többféle beosztásban dolgozott, a kilencvenes évek közepén az Informatikai Főosztály vezetője lett.

Az első Orbán-kormány idején 1999 augusztus elsején miniszteri biztos lett, majd 2000. február -2002. október között a Belügyminisztérium informatikai és távközlési helyettes államtitkára. A kormányváltás után 2007-ig jogi-igazgatási szervező a Jumbo 2002 Kft.-nél, majd 2007. december 1-jétől december 15-ig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál a virtuális személyazonosító bevezetését előkészítő projekt vezetője volt, 2007. december 16-tól pedig a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz került elnöki tanácsadóként, 2009. augusztus 1-től ő volt a stratégiai és módszertani főigazgató.