Gyanúsított lett a BKV vezérigazgatója

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatóját, a BKV jelenlegi vezérigazgatóját. Kocsis István közölte, hogy a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.

A kihallgatásról Kocsis István közleményt adott ki. Ebben azt állítja, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályán az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói időszaka alatti ügyekkel kapcsolatban hallgatták ki gyanúsítottként.

Szerződés egy off-shore-céggel és egy kölcsön

Kocsis Istvánt 2008-ban váltotta le Gyurcsány Ferenc az MVM éléről. Az ezután megbízott új MVM-vezetés 2009-ben ismeretlen tettesek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést. Kocsist az ezután indult eljárásban hallgatták ki kedden. Júliusban ugyancsak hűtlen kezeléssel gyanúsították meg Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a paksi atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét egy 40 milliós fiktív szerződés ügyében. Az ügynek van még egy gyanúsítottja, de az ő neve nem ismert.

Az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában elhangzott, Kocsis Istvánt két ügyletért gyanúsították meg. Az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A szerződésből semmi nem teljesült.

A másik ügylet 2008-ban, egy Milánóban bejegyzett kft.-nek nyújtott kölcsön, amit az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg. A rendőrség szerint a két ügylet a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott.

A politika megváltoztatta a stratégiát

Kocsis a kihallgatás után kiadott közleményében azt állítja, hogy a vagyonvesztéssel járó ügyekben sem ő, sem a menedzsment akkori tagjai nem hibáztathatóak. „Kijelentem, hogy ha én és az általam irányított menedzsment a helyünkön maradunk és a futó projekteket be tudjuk fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél, illetve azt még stratégiaváltás esetén is el lehetett volna kerülni. Másként fogalmazva arról van szó, ha nincs önös kormánypolitika akkor nincs az MVM-nél vagyoni hátrány, hanem több százmilliárdos vagyonnövekmény van.”

Közleményében utal arra, hogy az MVM Zrt. Közgyűlése által 2005-ben elfogadott és 2006-2008 között évente megújított, az MVM csoport piaci értékének 800-1000 milliárd forintra való növekedését megcélzó stratégia megvalósítására tett intézkedések meghatározásakor, a megvalósításra vonatkozó pénzügyi lépéseknél az nem volt előrelátható, hogy 2008. második felében pénzügyi, gazdasági világválság következik be.

"Az általam megfogalmazott és a tulajdonosok által jóváhagyott régiós terjeszkedéssel kapcsolatosan továbbá előre nem tudhattam, hogy a tulajdonosok váratlanul megváltoztatják a már jóváhagyott stratégiát és az MVM szétdarabolását és gyorsított eladását tűzik ki célul."

Mint írja, leváltása után a közgyűlés által korábban jóváhagyott stratégiai beruházások megtorpantak, így például nem kellett az új MVM vezetésnek egy befektetési alapban biztosított 600 millió eurós betét, vagy a Nyugat-Balkán és Románia felé megvalósítás előtt álló régiós fejlesztés, ami bekerült a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiába.

Átkerült és maradt a BKV-nál

"A projektek - akár politikai parancs, akár más ok miatt történt - elhallgatott megállítása, az előkészítetlen, meggondolatlan stratégiaváltás és az elmulasztott döntések a megszerzett piaci-stratégiai pozíciók feladásával és elvesztésével jártak és ezzel együtt több százmilliárdos kárt okoztak az MVM-nek és Magyarországnak " - írta Kocsis István.

A politikaközeli nagyvállalatok menedzserei között Kocsist eddig nagy túlélőként emlegették. Az MSZP-kormányok idején is végig csúcsvezető pozíciókat töltött be, ám a 2010-es kormányváltás után sem mozdították el. MVM-es ténykedéseiről az Index hosszú cikksorozatot közölt, és a BKV-s vezetői idejéből is bemutatott egy nagyösszegű, de nehezen magyarázható hátterű szerződéskötést, ám kormányoldalról hivatalosan senki nem kérdőjelezte meg BKV-s vezetői pozícióját.

Befektetéseket, tanácsadói szerződéseket vizsgáltak

Az index 2009-ben írt arról, hogy egy bizonyos Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa annak a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited nevű cégnek, amely mintegy egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat. Kocsis István ezután határozottan cáfolta, hogy neki vagy feleségének offshore cége lenne és jogi úton kérte ennek tisztázását.

2009-ben a az MVM csoport  tagvállalatainál és magánál az anyacégnél nagy értékű befektetési, tanácsadói és kölcsön tranzakciókat vizsgáltak, és több tízmilliárd forintnyi "aggályos" pénzmozgást tártak fel. A cég felügyelőbizottsága ezután tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.

Az index számolt be elsőként arról, hogy közel tízmilliárd forint került 2008-ban az MVM-től egy Kapolyi-cég közbeiktatásával egy offshore hátterű vállalkozáshoz, melyet az FTC angol befektetőjének budapesti helytartója, Szász András képviselt Luxemburgban.

A vizsgált tranzakciók között még a következők szerepeltek: a ciprusi bejegyzésű  Aquifex Limitednél 6,35 millió euró befektetés, az olaszországi Decotra részére nyújtott 2 millió eurós kölcsön, az ibizai Puerto számára folyósított 460 ezer eurós előleg, az osztrák EPIC Financial Consulting 175 ezer eurós és további eurómilliókat kilátásba helyező tanácsadói szerződése, az osztrák Meinl Bank 480 ezer eurós tanácsadási díja.

A magyarországi ügyek közül a következőket vizsgálták: a Kárpát Energo Zrt. által folyósított 12,3 millió eurós előleg, a Paksi Atomerőműnek a Villkesz Kft.-vel kötött 3,3 milliárd forint értékű beruházási szerződése, a Paksi Atomerőmű és az  Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. 40 millió forintos tanácsadói szerződése, a Nád MPS-H Kft. 23 milliárd forintos kártérítési követelése és a Paksi Atomerőmű által az Aquifex Limited részére kibocsátott váltó.