Az Alkotmánybíróságon írhatták az Ab-ról szóló törvénytervezetet

Az új jogszabálytervezet egyelőre egyeztetés alatt áll, a javaslatot még nem nyújtották be. A sajtóhoz kiszivárgott dokumentum azonban nem egy kósza munkaanyag, a normaszöveg-tervezet megfelel a formai és tartalmi követelményeknek, ezért érdemes komolyan venni.

12 ügy marad automatikusan

A tervezetet értelemszerűen a januártól hatályos Alaptörvényhez, és annak az Ab-ről szóló cikkéhez igazították. Mivel az új alkotmány szerint a törvénytervezetek elfogadása után már csak a kormány, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa fordulhat az Ab-hez, a testületnek a folyamatban lévő ügyek közül is csak ezekkel kell foglalkoznia.

Az Ab tájékoztatása szerint 12 ilyen ügy van, valamennyi ombudsmani beadvány. Utólagos normakontrollra tíz irányul, előzetes alkotmányértelmezésre kettő.

Az alaptörvénnyel összhangban megszűnik az actio popularis intézménye, azaz hogy meghatározott esetekben bárki tehetett alkotmányossági indítványt. Ez jelentősen csökkenti a testület ügyterhelését.

Az 1614 magánbeadvány töredéke folytatódhat csak

Érdekesek a koncepciónak az átmenetet szabályozó rendelkezései. Azok a magánszemélyek, akiknek a beadványa semmissé válna, alkotmányjogi panaszt tehetnek: március végéig nyilatkozniuk kell, hogy a kifogásolt jogszabály szerintük az Alaptörvényt is sérti, személyesen érdekeltek az ügyben, és kimerítették a jogorvoslati lehetőségeket.

Csakhogy aki tehette, absztrakt normakontroll helyett eddig is inkább a szigorúbb feltételekkel körülbástyázott alkotmányjogi panaszt nyújtotta be, mert kedvező elbírálás esetén a kifogásolt törvényen alapuló bírósági döntés is az érvényét vesztette. Vagyis hiába adott a lehetőség, vélhetően elenyésző lesz az átmenő ügyek száma (jelenleg 1614 beadvány van az Ab előtt).

A változás nyilvánvalóvá teszi, hogy 2011-ben az állampolgároknak felesleges panaszaikkal az Ab-hez fordulni, mert a testület fél év alatt úgysem bírál már el semmit. Akkortól az Ab egyfajta szuperbírósági jogorvoslati fórumként fog működni, ennek megfelelően az alkotmányjogi panaszokat az Ab-nek címezve, de az illetékes bíróságon kell benyújtani, a sérelmezett határozat kézhezvétele után 60 napon belül.

Ha ennyire lecsökken az Ab terhelése, ki írhatta a koncepciót?

Ez a precizitás viszont az Alkotmánybíróság ügyrendjének olyan szintű ismeretére utal, ami szinte bizonyossá teszi, hogy a tervezet szerzőit az Alkotmánybíróság környékén kell keresni. Ezt a gondolatmenetet két, az Indexnek nyilatkozó, az Ab-hez közeli forrás egyike sem cáfolta, bár mindketten hangsúlyozták, hogy a koncepció korántsem tekinthető véglegesnek.

A tervezet nehezen értelmezhető előírása, hogy bevezetné az ügyvédkényszert: alkotmányjogi panaszt csak jogi képviselő útján lehet majd megtenni. Ez azért furcsa, mert az alkotmányossági eljárások - hogy a jogintézmény igénybe vétele ne függjön a jövedelmi viszonyoktól - a bevallott mintaként szolgáló Németországban is illetékmentesek. Az ügyvédkényszer a költségek miatt erős anyagi szelekciót jelent, ami vélhetően szintén csökkenteni fogja a beadványok számát.

Az is az alkotmánybírók munkáját könnyíti, hogy – szemben a parlament vagy a kormány beadványaival – a vélhetően az ügyteher zömét képező alkotmányjogi panaszokra vonatkozóan a koncepció nem szab konkrét eljárási határidőt, holott az actio popularis megszüntetésekor épp az volt a jogalkotó ígérete, hogy megteremtik a gyors eljárások jogi feltételeit.

Alaptörvény-ellenes is lehet az új törvény

Egyik alkotmányjogász forrásunk azt tartaná elfogadhatónak, ha az átmenet szabályozása úgy szólna, hogy a beadványozónak nyilatkozni kell: az új alaptörvény fényében is fenntartja-e a kérelmét. Az ilyen, hatáskörváltozásra vonatkozó eljárási szabályok szerint ugyanis mindig a kérelmek beadásakor hatályos szabályt kell alkalmazni, így elvileg nem törölhetők beadványok azon az alapon, hogy azokra az Ab-nek időközben megszűnt a hatásköre.

Ha a koncepcióból a megismert formában lesz törvény, ez az ellentmondás tulajdonképpen egy majdani alkotmányossági vizsgálat alapját is képezhetné, igaz, nehezen lenne remélhető az Ab-től, hogy kimondja egy, minden bizonnyal a saját szakemberei által készített jogszabály alkotmányellenességét.

Ki számít okleveles jogásznak?

A tervezet szerint egyéb feltételek teljesítése mellett az lehet alkotmánybíró, aki "okleveles jogászképesítéssel rendelkezik". Ez a fogalmazás arra utal, hogy az Ab szakértői mellett kevésbé szakképzett emberek is belenyúltak a szövegbe, ugyanis a jogászképzés Magyarországon osztatlan, a diplomán kívül nincs szükség külön oklevélre. Ennek a követelménynek tehát elvileg senki sem felelne meg, de az is lehet, hogy a törvény előkészítői már tudják: hamarosan átalakul a jogászképzés.