Tamás
4 °C
6 °C

A magyar oktatás ragaszkodik a kézíráshoz

2011.09.12. 10:45
Bár az Amerikai Egyesült Államok nagy részén kötelezővé tették a gépírás oktatását, idehaza Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár úgy nyilatkozott: nem fogják megengedni, hogy ne tanítsanak kézírást az általános iskolákban és nem teszik kötelezővé a gépírást. Ugyan ma már mindkét készségre szükség van, a magyarországi munkaerő-piacon még nem indul olyan nagy hátránnyal az, aki nem tud tíz ujjal gépelni. Szakértők szerint a kézírás jóval nagyobb odafigyelést igényel, mint egy szöveg begépelése, ami nemcsak a gyerekek személyiségfejlődése szempontjából fontos, hanem az egész életünkre hatással van. A gépírás oktatását viszont célszerű lenne már az általános iskola alsó tagozatában bevezetni.

Augusztus elején jelent meg a hír, miszerint az Amerikai Egyesült Államok nagy részén, pontosan negyvenkét tagállamban feleslegesnek találták a folyóírás oktatását az általános iskolákban. Ugyan a diákokat megtanítják kézzel is írni, de a szépírás órák helyett kötelezően tízujjas gépelést tanulnak harmadikos koruktól, felsőben pedig már minden házi feladatot számítógépen kérnek be a tanárok.

000 Par3631865

Az indoklás szerint az amerikai gyerekek általában nem is tudják elolvasni a folyóírást, és ma már ők is csak nyomtatott betűkkel tudnak írni. A 2010 nyarán meghozott oktatásügyi ajánlás szerint az oktatási intézmények plusz költség és óraszám terhére továbbra is oktathatják a kézírást, de a fő hangsúly a gépírás órákon kell, hogy legyen.

Nehéz átszokni

A hazai általános iskolákban még sehol sem kötelező a gépírás oktatása, néhány középiskolában tanulnak csak a kilencedikes tanulók tízujjas vakon gépelést az informatika órákon. „Kilencedik osztályban nagyon nagy küzdelmet kell folyatni, hogy a diákok átszokjanak a helyes billentyűzetkezelésre. Lehet, hogy valaki képes arra, hogy a saját billentyűhasználatával gyorsan írjon, de nézi a billentyűzetet, ami nemcsak a gépelés hatékonyságát, de a szemet is rontja. Ezért mindenképpen célszerű lenne már az általános iskola negyedik osztályától kezdve, heti két órában bevezetni a gépírás oktatást. Addigra a gyerekek keze mérete is megfelelő, és ma már kimondottan alsó tagozatosoknak készült gépíró programok is léteznek” – mondja Peresztegi Éva gépírás oktató tanár.

Mint mondja, Csehország több iskolájában már tíz éves kortól tanulnak gépírást a gyerekek. Magyarországon legfeljebb szakkörön tanulhatnak ilyet, amit viszont általában nem szakos, hanem az iskola számítástechnika tanára tart.

Bersényi Ivánné, a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének alelnöke ugyan nem tartja követendőnek az amerikai példát, azaz, hogy a kézírás oktatásának rovására vezessék be a gépírást, de ugyancsak harmadik-negyedik osztálytól ­­– amikor már belép a tantervbe az informatika óra – jónak tartaná, ha a diákokat heti legalább egy órában elkezdenék a gépírásra is tanítani.

Idehaza nem tervezik

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, Magyarországon nem fordulhat elő, hogy az alsó tagozaton ne tanítsák meg írni, olvasni a diákokat, így a számítógépes gépírás kötelezővé tétele nem szerepel az oktatásért felelős államtitkárság tervei között. „A szakmai meggyőződésünk szerint kézzel írni kell, ezért nem fogjuk megengedni, hogy a kézírást ne tanítsák egy iskolában” – mondta az államtitkár.

A szövegszerkesztő a hibás

„Az írás célja, hogy a lehető legtöbb információt, a legkönnyebben, a lehető legolvashatóbb módon rögzítsük”– mondja Szidnai László igazságügyi grafológus szakértő, klinikai írás-szakpszichológus. A szakember elmondása szerint 20-25 évvel ezelőtt az emberek végleges írásképe csak a felsőoktatási tanulmányok befejezése után alakult ki teljesen, az ugyanis az egyetemi évek alatt a sok jegyzetelés miatt is változott.

Az írás-szakpszichológus szerint a gyakorlatlanok írása azonban konzerválódott azon a szinten, amikor abbahagyták az iskolai tanulást. A mai egyetemistáknál is ugyanez lesz a helyzet, mivel ők már alig jegyzetelnek kézzel, diktafont használnak vagy laptopot, és a házi dolgozatokat is számítógépen készítve adják be. Csak ők néha rákényszerülnek a kézzel való hosszabb írásra, és akkor veszik észre, milyen nehezen megy a gépeléshez képest.

A kézírást a közhiedelemmel ellentétben nem a betűképzés miatt érzik nehéznek, hanem mert a szövegszerkesztőnél nincs gond az utólagos betoldásokkal, míg az áttekintő, olvasható kézírás a leírás pillanatában már végleges. Ez túl nagy kognitív megterhelést jelent, emiatt tűnik nehezebbnek.

Azoknál az új eszközöknél, ahol tollal kell írni a képernyőre, visszatérünk az íráshoz, csak most már a felület nem a palatábla, hanem a képernyő. Már léteznek olyan programok is, amelyek elég jól felismerik a magyarul írt mondatokat is, és azokat egyből a szövegszerkesztőbe konvertálják, még akkor is, ha papírra írjuk őket.

A macskakaparástól a szépen írásig

Szidnai szerint minél színesebb egyéniség valaki, annál többféleképpen tud írni, de egy átlag embernek is lehet öt-hatféle karakterű a kézírása. Másképpen írunk, amikor tudjuk, hogy azt valaki el fogja olvasni. Emellett van egy ünneplős írásmódunk, amikor megpróbálunk minél szebben írni. Máshogy formáljuk a betűket a jegyzetelésnél, vagy amikor saját magunknak naplót írunk. De írás a „macskakaparásnak” nevezett írásmód is, amikor gyorsan kell írni, és megint más az unalmas értekezleteken való firkálás is

000 Was4119052

Görcsösség

Az amerikai kézírás tempósabbnak hat, ugyanis a betűk formája és dőlése is más, mint nálunk, ahol általában kerek, rajzolt, álló betűket tanítunk. Nem csoda, hogy ezeket mindenki egy idő után átalakítja saját ízlése szerint, mert használhatatlan a gyors írásra. „Ha ránézünk egy amerikai kézírásra, nem érzünk rajta olyan görcsösséget, mint a magyar írásánál, a magyar abc ugyanis nehezen tanítható. Az írás gyors mozdulatokból áll, de az iskolában nem igazán tanítják meg a diákokat arra, hogyan kell gyorsan írni. Ezért van, hogy a betűk írása idővel mindenkinél eltorzul" – teszi hozzá.

A szakember szerint a kézírásnak nemcsak pszichológia és nevelési szempontból van jelentősége a gyerekeknél, de az egész életre kiható szerepe van. A gyerekeknél az íves mozdulatok, a csukló tartása egyaránt fejleszti a mikrokoordinációs mozgást. A nagy koncentrációt igénylő tevékenység felnőtt korban is elengedhetetlen, hiszen a kézzel szépen, áttekinthetően írt szöveg jóval nagyobb odafigyelést is igényel, mint a számítógépen írt, ugyanis itt nincs helyesírás javító program, ami figyelmeztetne a hibára.