Darabolós gyilkos cellájába tették a természetvédőt

Közel négy hónap után szerdán szabadult az előzetes letartóztatásból Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társaságának (TTT) vezetője. Az Audi győri gyárának bővítését ellenző természetvédőnek a büntetőeljárás és fogva tartása során megdöbbentő körülményeket kellett eltűrnie.

Ki vesztegetett kit?

Az 54 éves, büntetlen előéletű férfi ellen május végén indított büntetőeljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztályának Bűnözés Elleni Osztálya. A gyanú szerint Zsák vesztegetési ügybe bonyolódott: egyrészt állítólag pénzt követelt, hogy ne hátráltassa az Audi győri gyárának egy szomszédos, a Natura 2000 európai lánchoz tartozó védett területre, egy volt honvédelmi lőtérre történő bővítését, de az Audi által felajánlott 200 milliós erdőrehabilitációs kompenzációval kapcsolatban is kételyek merültek fel.

Ezekben az ügyekben a nyomozás jelenleg is folyik. Budapesti sajtótájékoztatóján Zsák a saját verziójának ismertetésekor annyit mondott, hogy egy, a beruházás alvállalkozóihoz köthető soproni ügyvéd márciusban 30 millió forintot ajánlott neki, ha a TTT feladja a 900 millió eurós, 1800 munkahelyet teremtő győri beruházással kapcsolatos álláspontját.

Zsák Ferenc szerint kiütötte a hideg verejték, amikor rájött, hogy meg akarják vesztegetni. Az alacsony, vékony férfi egyik, a börtönből írt, az Index birtokában lévő levele, illetve a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján is megszállott természetimádónak látszik.

Az autodidakta jogász harca

A nem jogvégzett, de jogilag mégis elég felkészültnek tűnő Zsák hozzáállására jellemző, hogy egészen az európai ombudsmanig elment, aki válaszlevelében megállapította,  hogy az Európai Bizottság jogsértést követett el, amikor nem válaszolt Zsák levelére, melyben a természetvédő azt kifogásolta, hogy a bizottság hozzájárult a védett győri terület eladásához. A rengeteg természetvédelmi ügyben aktív Zsák szerint a Honvédelmi Minisztérium lényegében csalást követett el, amikor félmillió eurós uniós támogatást vett fel az Audinak akkor már tudhatóan átadás alatt álló lőtér élővilágának megőrzésére.

A 200 milliós erdőrehabilitációs projekt lényegében az Audi által, a győri bővítés fejében vállalt 800 milliós természetvédelmi kompenzációs csomag része. Zsák szerint ők vették észre, hogy az autógyár tényleges vállalásai csak 600 millióra rúgnak, és ezért kötött a TTT-vel kiegészítő megállapodást az Audi tiszántúli tölgyesek megóvására.

Noha a 30 milliós vesztegetési kísérletről hangfelvétel készült, mely Zsák szerint egyértelműen az ő verzióját igazolja, a Nemzeti Nyomozó Iroda mégis ellene indított eljárást. A debreceni városi bíróság azonban június 1-én nem hagyta jóvá a megyei főügyészség előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványát. Két héttel később, a megyei bíróság szökés és a nyomozás meghiúsításának veszélye miatt mégis helyt adott a főügyészség indítványának.

Minden út Strasbourgba vezet

Nem tudni, hogy mi alapján tartották valószínűnek, hogy az eljárás első két hetében szabadlábon lévő, de az idézésre megjelenő, a nyomozókkal teljes mértékben együttműködő, feltáró tanúvallomást tevő, rendezett hátterű, de anyagiakban nem bővelkedő férfi elszökik vagy akadályozza a nyomozást. Az előzetest júliusban a debreceni városi bíróság október 16-ig meghosszabbította.

Mivel Zsák beadványait rendre elutasították, hazai jogorvoslati lehetőségei kimerültek. A természetvédő a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul, erkölcsi és anyagi kárpótlásért. Az MHB társelnöke, Kádár András Kristóf szerint teljesen abszurd, ami Zsákkal történt, és egyértelmű, hogy súlyosan sérültek a jogai.

A buddhista és a darabolós

A férfi a debreceni börtön leghírhedtebb, húszfős cellájába került, a 17-es sorszámúba. A cellában többnyire erőszakos bűnözők voltak a rabtársai, köztük, mint mondta, egy darabolós gyilkos, egy anyagyilkos és egy pedofil.

A letartóztatása előtt térdműtétre készülő férfi nem kapott megfelelő gyógykezelést, a börtönorvos pedig szerinte cinikus megjegyzéseket tett rá. Az őrök már a legelső séta alkalmával megalázták, mert fájós térdével nem tudott egy órán át körben járkálni.

Rüh, csótányok, éhezés

Letartóztatása után – ügyészi tiltásra – egy hónapig nem kapta meg a leveleit és a csomagjait, így tisztálkodási eszközök, saját ruha és cigaretta nélkül élt. Bentléte alatt kilenc kilót fogyott, a szállítási napokon előfordult, hogy egyáltalán nem kapott enni.

A cellában elalvás előtt magát az erdőbe képzelő férfi odabent csótányok között élt, rühös lett, és bár nem fejtette ki, nyilvánvalóvá tette, hogy cellatársai a nekik nyújtott jogi segítség ellenére sem könnyítették meg az életét. "Egy olyan embernek, aki a szabadságot és a természetet szereti, nehéz elviselni a bezártságot" – magyarázta szűkszavúan, hogy miért ment fel a vérnyomása 200-ra.

Nem egyezett bele, hogy a tököli rabkórházba szállítsák, mert félt a körülményektől, nem bízott az orvosokban, és meg akarta várni a szembesítést a soproni ügyvéddel. Ezért inkább önszuggeszcióval próbálta gyógyítani magát.

Nem kellett volna ugrálni?

A sajtótájékoztatón utalt rá, hogy a szürreálisnak tűnő meghurcoltatása összefügghet azzal, amiért elszántan ellenzi a természetvédelmi területen megvalósuló autógyári beruházást, illetve hogy más ügyekben is rendre a hatóságok tyúkszemére lépett.

Mint mondta, meglepte, hogy nem kellett végig előzetesben töltenie a második bírósági határozat három hónapos időtartamát. Szerinte ezt az őt segítő zöldszervezeteknek, elsősorban a Védegyletnek és  Greenpeace-nek, illetve az őt a börtönben meglátogató LMP-s képviselőknek, Jávor Benedeknek és Szabó Tímeának köszönheti.