Orsolya
7 °C
17 °C

Tudja-e, hogy a buddhistákat nem temeti el a pap?

2011.10.29. 18:24
Nyomoz a rendőrség Sajókazán, mert egy feljelentés szerint nem a romák töltötték ki a népszámlálási kérdőívet: ez magyarázza, hogy a semmiből tíz év alatt 300 buddhista lett a faluban. A romák állítják, nem történt csalás, a buddhista közösséghez tartoznak. A polgármester fenyegetni kezdte őket.

"Magamtól azt mondtam volna, hogy katolikus vagyok, de nem ez volt a kérdés, amit felolvastak. Hanem hogy milyen közösséghez tartozom. Nekünk a buddhisták segítettek mindenben, senkitől ennyi segítséget nem kaptunk még, hát azt mondtam, hogy a buddhistákhoz".

Nem fogják őket megkeresztelni

Matisz Katalin a sajókazai Petőfi-telep szélén lakik kis vályogházában, az unokájával. A középkorú, csupa mosoly asszony alig 29 ezer forintból él, és néha kertészkedik a polgármesternél is, akit igazi úriembernek tart.

Ezért is érezte magát furcsa helyzetben pár napja, amikor Stefán László polgármester megkérdezte tőle, tudja-e, hogy a buddhistákat nem temeti el a pap. Ezt az Index tapasztalatai szerint másoktól is megkérdezte, ahogy azt is, tisztában vannak-e vele: a buddhisták gyerekeit nem fogják megkeresztelni.

Buddhisták vagy katolikusok, egyre megy. Fotó: Huszti István

A romák furcsállták a dolgot, bár nem értették pontosan, hogy mi a baj. Pár nappal később a Hír TV stábja riportozott a faluban. A Petőfi-telepiek nekik is elmondták, hogy katolikusok, de a buddhisták annyi mindenben segítettek nekik, például a Sajó nagy árvize után a tetők megjavításában, hogy a közösséghez tartozónak érzik magukat.

A tévések látogatásának apropója egy rendőrségi feljelentés volt, mely szerint az online kérdőíveket nem a címzett romák töltötték ki, hanem helyettük a buddhisták. Így fordulhatott elő – miként azt a riportban Tóth Ábel jegyző a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva közli – hogy a faluban 300-an mondták magukat buddhistának.

Sajókazán két adatkezelési probléma van tehát. Az egyik kérdés az, hogy szabályosan folyt-e a buddhista közösségi házban az online kérdőívek kitöltése. Az események főszereplője Benő, azaz Lázi István János, a falu cigány önkormányzatának (ckö) elnöke volt, aki maga is buddhista, és egy ideig a számlálóbiztosokat ellenőrző felülvizsgálóként is dolgozott.

Sorban állt sok buddhista?

A KSH által is preferált online kitöltésre a népszámlálás civil kampányának aktivistái hívták fel a romák figyelmét még szeptemberben, az információs anyagok szórásakor – mondja Lázi. Október első napjában aztán a telepiek ott sorakoztak a közösségi ház előtt a borítékjaikkal.

Lázi elismeri, hogy a közösségi házba bárki bemehetett és mindenkinek segítettek, aki kérte, de tagadja, hogy bárki helyett ők töltötték volna ki az online  kérdőíveket. A problémát az okozta, hogy számítógépek négy helyiségben vannak, nyomtatni azonban csak az egyikben lehet: aki nem oda került, annak, miután véglegesítették a kitöltést, elkérték a borítékját, aztán amikor kinyomtatták a visszaigazoló számsort, a borítékban kivitték a lakásához.

A Dszaj Bhím buddhista közösségi ház Sajókazán.

A ckö-elnök szerint ezért láthatott népszámlálási borítékokat a közösségi házban a gyanakodó számlálóbiztos, aki nem értette, miért mondják azt sokan a telepen, hogy a borítékjaik a buddhistáknál vannak.

Az Index által megkérdezett sajókazaiak között volt olyan, aki maga is használja az internetet: a közeli bányászlakótelepen, mai nevén Sólyom-telepen lakó, vegyes házasságban élő Vojnárovics Éva miközben válaszolt, nézte is, hogy a segítő jó helyre teszi-e az ikszet.

Nem az volt a kérdés, hogy mi a vallásom

Ő, és az összes többi forrás, köztük írástudatlanok is határozottan állították, semmiféle nyomás nem érte őket, hogy milyen közösséghez tartozónak mondják magukat. "Ha az áll a papíron, hogy mi a vallása, azt mondták volna hogy katolikus. De nem ez volt a kérdés, hanem hogy mely vallási közösséghez tartozik" – hívja fel a figyelmet a ckö-elnök is.

Szerinte a romák közül azért mondták sokan, hogy buddhisták, mert "itt százszor jobbak a lehetőségeik, sokkal szívesebben vannak fogadva, mint az önkormányzatban. 2008 óta van asszonygyűlés, ők jól tudják, hogy a Dzsaj Bhím (a közösség neve) alá tartoznak.

A népszámlálási kérdőív online kitöltésekor az állampolgárok csak kezdeti segítséget kaphatnak – mondja Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője a KSH-nál. – Megmutathatják nekik, hogy működik a rendszer, hol kell belépni, de utána már senki nem ülhet mellettük. Hacsak – teszi hozzá – ők maguk kifejezetten nem kérik azt.

A Petőfi-telepre is elért a peonza-mánia.

Vagyis az online kitöltéshez nyújtott segítség, ha minden esetben valóban így történt, még rendben lett volna. A nagyobbik gond az, hogy Lázi az online kitöltések során segítőként maga is közreműködött, holott neki a számlálóbiztosok ellenőrzése lett volna a dolga. "A feljelentés alapján a felülvizsgáló felrúgni látszott a szabályokat" – mondja a szóvivő; Lázi felülvizsgálói szerződését a KSH azonnal megszüntette.

A legrosszabb forgatókönyv

A másik adatkezelési kérdés az, hogy honnan lehet bármiféle információja a jegyzőnek, polgármesternek a friss népszámlálási adatokról. A szenzitív adatokra (ilyen a vallási hovatartozás is) vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban sokan pontosan attól tartottak, hogy illetéktelen kezekbe kerülve azok a válaszadók ellen fordíthatók: ha a helyi közhatalom azt az állampolgárok megfélemlítésére használja, a legrosszabb forgatókönyv igazolódik be.

Az Index a KSH-tól megtudta, hogy a népszámlálást lebonyolító hivataltól a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság kérte ki az online összeírás vallási hovatartozásról szóló adatait (a papíralapú kérdőívek feldolgozása még meg sem kezdődött), a feljelentésre hivatkozva. A KSH október közepén küldte el a 2001-es cenzus felekezeti arányait és a 2011-es népszámlálás előzetes, összesített (nem név szerinti) adatait, de a sajókazai jegyzőnek semmilyen információt nem adtak.

Ezt látszik alátámasztani az is, hogy bár a jegyző a Hír TV-nek a KSH adatszolgáltatására hivatkozott, nem állította, hogy közvetlenül a KSH-tól kapta az adatokat. Ha a rendőrségtől súgott neki valaki, az ugyanúgy felveti a jogosulatlan adatkezelés problémáját.

Ami érthető és ami védhetetlen

Lázi szerint érthető, hogy Tóth Ábel aggódik, hiszen jegyzőként ő a felelős a népszámlálás törvényes lebonyolításáért. Azt viszont védhetetlennek tartja, hogy Stefán polgármester honnan tudhat bármit a romák különleges adatairól, és miért próbálja őket megfélemlíteni. Érdekes ellentmondásnak látszik ugyanakkor, hogy ha a falu elöljárói szerint nem a romák töltötték ki a kérdőívet, miért kérik rajtuk számon a tartalmát.

Orsós János a közösségi ház imahelyiségében.

Stefán László polgármester nem kívánt az Indexnek nyilatkozni, Tóth Ábelt pedig az általa megadott időpontban nem értük el a községházán, és az sms-ünkre sem válaszolt.

Nem tetszik a roma összefogás

A buddhista közösség elnöke, Orsós János az események miatt összehívott csütörtöki rendkívüli asszonygyűlésen elmondta, hogy szerinte a népszámlálási visszaélés vádja mögött a romák és a Dzsaj Bhím elleni hecckampány áll. Úgy véli, a falu vezetőinek nem teszik, hogy gimnáziumot és közösségi házat alapítottak, illetve hogy erősödik a kazai romák közösségi tudata, összetartása.

Az asszonygyűlésen hamar kiderült, milyen konfliktusok húzódnak a háttérben. A község önkormányzata márciusban úgy döntött, hogy csak akkor engedi a lakcímbejelentést, ha az egy főre eső lakótér eléri a tíz négyzetmétert. A képviselők szerint egy-egy lakásba 10-20-an is bejelentkeznek, pedig nem is laknak ott.

Aki nincs bent a helyi lakcímnyilvántartásban, annak nem jár a segély, és a politikai jogait sem gyakorolhatja: nem választhat és nem választható. Így járt az ózdi Váradi Julianna is, aki hat éve él Sajókazán, azóta nem engedik bejelentkezni (vagyis az idei rendelet régi rutint szentesít). Az Indexnek megmutatta kordokumentumnak is beillő lakcímkártyáját, melyen sajókazai, lakcím nélküli lakosként szerepel.

A falu szara

A megyei kormányhivatal a rendeletet törvénysértőnek találta, ezért a visszavonására szólította fel a képviselőtestületet, ám ők egy új határozattal nemrég megerősítették a rendeletet.A bejelentkezések ügye valószínűleg a bíróságon dől majd el, de ez nem segít a segély nélkül maradt családokon.

Az önkormányzat lakcímeljárásáról október 26-án jelent meg egy cikk a Népszabadságban, a Hír TV-t Orsósék szerint bosszúból hívhatta le még aznap valaki. A Dzsaj Bhím a napokban házszámokat készíttet a Petőfi-telepieknek, mert az ott lakók szinte mind úgy tudják, hogy a Petőfi utca 38-as szám alatt laknak.

A romák másik sérelme a küszöbön álló csatornaberuházás. Az egymilliárdos csatornahálózat-építésből a publikus tervek szerint kimarad a két romatelep, miközben a szennyvíztisztító a Sajó-parti Petőfi-telep mellé kerülne. "Csatornát nem kapunk, mert még a víz sincs bevezetve, de a falu szara itt folyik majd át. Aztán ha jön az árvíz, járhatunk majd benne bokáig".