Baka nekiment a bírósági törvényeknek

Az Országgyűlés megkezdte a bíróságokról és a bírók jogállásáról szóló törvények általános vitáját. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár expozéja után Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szólalt fel, élesen bírálva az új törvényeket.

Nem olvashatták el

A főbíró kifogásolta, hogy október 12-ig  – fél nappal a benyújtásuk előtt – a bírósági szervezet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és ő maga sem ismerhette meg a tervezetek mögött álló koncepciót, illetve magukat a törvénytervezeteket. Baka szerint a törvényben az 1997-ben felállt bírósági struktúrával szemben megfogalmazott kritika azt a feltevést követi, hogy kizárólag a bírósági igazgatás és a bíróságok felelősek a szervezet alapvető problémáiért.

Baka szerint egy bizonyos határon túl még a legjobb bírósági igazgatás is alkalmatlan a bírósági munka mennyiségének és minőségének a javítására, mivel a bírósági szerkezet torz, és az igazságszolgáltatási tevékenység krónikusan alulfinanszírozott, és a "mindenféle politika számára az igazságszolgáltatás immár hosszú évtizedek óta nem érték, hanem a legjobb esetben is csak szükséges rossz" – fogalmazott Baka.

A valódi problémákat nem orvosolja

A főbíró szerint az örökölt, és a kiegyezés óta lényegében változatlan bírósági struktúrához kellene hozzányúlni az aránytalanságok felszámolásával, azon belül is elsősorban Európa legnagyobb bírósága, a Fővárosi Bíróság általa már többször javasolt feldarabolásával. Ezeket a problémákat azonban a tervezet nem kezeli.

Felszólalásában Baka kifogásolta, hogy a bíróságokról szóló törvénytervezet – az Állami Számvevőszékről szóló törvénnyel ellentétesen – egyetlen szót sem ejt a bírósági költségvetés törvényi garantálásáról.

Példátlan hatalomkoncentráció

A legkeményebben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyébe lépő új igazgatási csúcsszerv, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének jogkörét bírálta. A törvényjavaslat a parlament által kétharmados többséggel választandó OBH-elnök egyszemélyi döntési jogosultságába utalja az OIT és annak elnöke teljes teljes jogkörét. Baka Európában példátlan hatalomnak nevezte, hogy az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon. Döntéseiben nem kötik a bírói szakmai szervezetek javaslatai, döntéseit a legkisebb mértékben sem befolyásolhatja a bíróságok központi igazgatásának felügyeletére hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) elnevezésű szerv sem.

Az OBT negyedévente ülésezik, az OBH elnökének döntéseiről utólag értesül, érdemi jogköre nincs, és azokból a bírókból áll majd, akik előmenetele, teljesítményének értékelése teljes egészében az ellenőrzött személytől – az OBH elnökétől – függ majd – értékelt a főbíró. Szerinte példátlan, hogy az OBH elnökének nincs számon kérhető politika felelőssége, nem interpellálható és nem kérdezhető a parlamentben.

Ilyen még a szocializmusban sem volt

A főbíró szerint az OBH-elnöki jogkör terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is példátlan. Felidézte a Kádár-rendszer utolsó igazságügyi minisztere, Kulcsár Kálmán nyilatkozatát, miszerint csak olyan személyt nevez ki, akit a bírósági szakmai testületek javasolnak.

Baka utalt arra, hogy az OBH-elnök bírókinevezési jogköre ellentétes az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával és a Velencei Bizottság állásfoglalásával is. A főbíró Alaptörvény-ellenesnek tartja az OBH elnökének új, az eljáró bíróság kijelöléséről szóló jogkörét.

Baka jellemzőnek tartja, hogy miközben a bírósági szervezetnek a Kúria a szakmai csúcsa, a Kúria elnöke az ítélkezés első számú szakmai képviselője, a Kúria a jogegység letéteményese, a joggyakorlat országos elemzője, mégsem a Kúriának, illetve elnökének van jogszabály véleményezési és kezdeményezési jogosultsága, hanem a bírósági szervezeten kívül álló, külső igazgatást megvalósító, kifejezetten igazgatási vezetőnek: az OBH elnökének.