Szétmódosítanák a fideszesek Hoffmann tervezetét

Rengeteg módosító javaslat érkezett a köznevelési törvényhez, több mint háromszáz. Ezeknek egy része ellenzéki, de szokatlanul sok, összesen 174 fideszes képviselőktől származik. Ez arra utal, hogy a fideszesek egy része továbbra sem békélt meg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár törvénytervezetével.

A törvénytervezetre jelentős késéssel, átdolgozási körök után bólintott rá a kormány, azonban több fideszes szakpolitikus még a mostani állapotában is azon gondolkodott, hogy nem kellene általános vitára engedni. Az elégedetlenek között volt Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke és Pósán László, a bizottság alelnöke is.

Orbán Viktor azonban erélyesen rászólt az elégedetlenekre. A miniszterelnök azzal utasította rendre a méltatlankodó fideszeseket, hogy aki nem áll a kormány tervezete mögé, az őt személy szerint is támadja, és úgy viselkedik, mint aki társaságban a földre köp.

A fenyítő hang megtette a hatását, a fideszesek nem dobták vissza a törvénytervezetet, de láthatóan rengeteg fontos pontján változtatni akarnak.

Lázár János frakcióvezető állt elő először módosítókkal, majdnem ötvennel.

A további több mint százhúsz fideszes módosító többek között visszavonná az egész napos kötelező általános iskolát. Kara Ákos módosítója felső tagozaton csak 14 óráig írja elő a kötelező foglalkozásokat, hogy például a felsősök járhassanak különórára, edzésre is. Szintén Kara csökkentené az előírt iskolánkénti átlagos osztálylétszámot is, 23-ról 21-re. Kara javaslata az is, hogy érettségi után már ne legyen kötelező a heti öt testnevelés óra.

Révész Máriusz azt mondaná ki, hogy Budapesten az államosításuk után a gimnáziumok fenntartói jogát elsődlegesen a fővárosi önkormányzat, az általános iskolákét pedig elsődlegesen a kerületi önkormányzat veheti át. A gimnáziumok fenntartói jogának átvételét a kerület akkor kezdeményezhetné, ha a főváros nem él e jogával.  A politikus ezt azzal indokolta, hogy a gimnáziumi oktatást Budapesten összehangoltan, egységesen kell biztosítani, így létrejöhet egy jól szervezett intézményhálózat. Az oktatási államtitkárság javaslata csak akkor tette volna lehetővé, hogy a fenntartói jogot a főváros vegye át, ha az adott kerület nem nyújtott be kérelmet.

Ivanics Ferenc azt rögzítené, hogy nemcsak a kétezernél több lakosú települések, hanem az iskola fenntartására létrejött önkormányzati társulások is átvehetnek az államtól oktatási intézményt, feltéve, hogy a települések összlakosszáma több kétezernél.

Bánki Erik és Szalay Ferenc arra tett javaslatot, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekhez hasonló alapfokú sportiskolák jöhessenek létre, megteremtve az utánpótlás-nevelés alapját. A sportiskolák kizárólag sportági fejlesztési feladatokat látnak el, a tankötelezettség nem lenne teljesíthető ezekben.

Láng Zsolt II. kerületi polgármester lehetővé tenné, hogy a települési vagy a kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézmény vallásilag, világnézetileg elkötelezett legyen, ha az adott településen a gyermekek oktatása vallásilag, világnézetileg semleges intézményben is biztosítható. Javaslatát azzal indokolja, hogy amíg az állam köteles minden gyermeknek világnézetileg semleges iskolát biztosítani, addig az önkormányzatoknak indokolatlan megtiltani, hogy a helyi közösség döntése alapján iskolájuk vallási-világnézeti elkötelezettséget vállaljon, ha egyébként "semleges" állami vagy önkormányzati intézmény működik helyben. Szerinte meg kell adni a helyi közösségeknek a lehetőséget, hogy az önkormányzat óvoda vagy iskola vallási nevelést is biztosítson. Példaként említette a tanítási nap elején a közös imát vagy a tanév kezdetén és végén a közös istentiszteletet.

A KDNP-s Michl József viszont úgy módosítaná a világnézeti passzust - amely a törvényjavaslatban úgy hangzik, hogy az állami és önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem nyilváníthat ki vallási vagy világnézeti elkötelezettséget -, hogy az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, "a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését". Michl József azt is kimondaná a törvényben, hogy a középiskolai felvételnek előfeltétele a központilag szervezett írásbeli vizsga teljesítése. A KDNP-s politikus beleírná a jogszabályba: a gyermekeket, a szülőket és munkakörükkel összefüggésben a pedagógusokat megilleti az a jog, hogy az oktatási jogok biztosához forduljanak. Bár ez nem szerepel az eredeti törvényjavaslatban, az oktatási államtitkárság korábban közölte: nincs szó az oktatási ombudsman intézményének megszűnéséről, hatáskörének csorbításáról, és továbbra is hatályban marad az a rendelet, amely biztosítja, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok az oktatási jogok biztosához forduljanak.

Michl József azt is javasolja, hogy a kötelező idegennyelvi érettségi helyett fizikából, biológiából vagy kémiából is lehessen érettségizni. Szerinte a reáltárgyak ismerete legalább olyan fontos, mint a nyelvtudás, ráadásul sok embernek "nem adatott meg az a tehetség, hogy elsajátítson idegen nyelvet". Attól még lehet jó hivatalnok, segéd-, szakmunkás valaki, hogy nem érettségizett idegen nyelvből, csak tanulta azt - írta indoklásában.

A módosítók egy része még nem jelent meg a parlament honlapján.