Misztikus telepátia Pécs és Zugló között

Mint azt mindannyian jól tudjuk, a 2012-es év nehéz lesz – a családoknak, a cégeknek, de még a településeknek és az államnak is komoly fejfájást okoz, hogy kijöjjenek a pénzből. Alaposan számba kell venni a lehetőségeket, ami elmélyült munkát jelent, és előfordul, hogy ettől egy idő után sajátos lelki- és tudatállapotba kerül az ember.

Telepátia és misztikum

Ha ehhez hozzávesszük a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata és a Nemzeti Hitvallás misztikus szellemi erőterét, érthető, hogy Zugló és Pécs 2012-es költségvetési koncepciójának szerzői valamiféle telepatikus transzba kerülhettek: a két dokumentum bevezetője elképesztő hasonlóságokat mutat.

A koncepciót a szabályoknak megfelelően mindkét esetben a polgármester – Pécsett Páva Zsolt, Zuglóban Papcsák Ferenc – nyújtotta be, ugyanakkor a dokumentumot a törvény szerint mindig a jegyző készíti. A két szövegben mindjárt az előzményeket felskiccelő bekezdésből betű szerint ugyanaz az aggodalommal vegyes csalódottság süt:

"Évekkel ezelőtt itt, Közép-Európában irigykedve figyeltük a „világ szerencsésebb” népeit, akiknek a szabadság mellett megadatott a szociális biztonság és a jólét is. Alighanem kevesen gondolták, gondoltuk volna, hogy két évtized leforgása alatt a szabadságot már alig tekintjük értéknek, az áhított jólétet el nem értük, sőt, a szociális biztonság is egyre távolabb kerül a mai kor emberétől."

Szerencsére nem a föld hullámzik

Kemény idők, súlyos szavak. És a katasztrófa még csak ekkor következett:

"A globális méretű pénzügyi-gazdasági válság hatása olyan erővel csapott le a világra, mint a Japán partjainál megtapasztalt cunami. Szerencsére ez esetben nem a tenger vagy a föld felszíne hullámzik, hanem a pénzügyi világ, de ez is éppen elég családok ezreinek – s most csak a pécsiekre (zuglóiakra) gondolok – polgárok tízezrei életének megkeserítéséhez."

A szerzők nemcsak a múltat, de településük szerepét és gondjait is roppant hasonlóan ítélik meg:

"Pécs/Zugló olyan, mint az ország kicsiben – mondtuk többször is. Joggal és okkal, hiszen a hibás gazdaságpolitika, az „elguruló” közforintok, az elavult, túlfejlesztett és ósdi szerkezet éppúgy nyomasztott bennünket, mint az egész országot.

S hogy most – e költségvetési koncepcióval is – Pécs/Zugló egyik éllovasa kíván lenni a változtatásnak, szinte kötelezettségünk. A pécsiek/zuglóiak a változás mellett döntöttek, s nekünk e változást véghezvinni immár nem lehetőség, hanem sokkal több annál."

Hogy Zugló vagy Pécs lesz a változás éllovasa, azt majd jövőre meglátjuk, a fővárosi kerület azonban egy dologban bölcsen nem száll versenybe a baranyai megyeszékhellyel: a "Mi, pécsiek tudjuk a legjobban, mekkora teher az adósság!" kezdetű bekezdés a zuglói előterjesztésben nem szerepel.

Jön a közforint

A válságra tekintettel érthető, ha mindkét koncepció  "két alapvető iránya a közforintok teljes körű számbavételét és elköltését, valamint az ezen alapuló biztonság megteremtését jelenti" (e ponton még a szövegközi kiemelés módja is azonos a két dokumentumban). Így aztán Pécsett és Zuglóban is bevezetik a közforint fogalmát:

"A közforint azt jelenti, hogy mindennek értéke van, és ezen értékek
meghatározása feladata a város/Zugló közgyűlésének, ezen értékek ki- és felosztása a város polgárai, szervezetei, civil egyesületei vagy gazdálkodói részére mind része a város költségvetésének."

A közforintról szóló fejezet végkövetkeztetése, az erődemonstráció szükségessége is drámai egyezést mutat:

"Pécs/Zugló erős város, erős közösséggel, erős akarattal, erős elhatározásokkal. Ezt az erőt érvényesítenünk kell gazdálkodásunkban, döntéseink során és a mindennapok történéseinek alakításakor is."

Mit jelent a biztonság?

A pécsi és a zuglói városatyák a biztonság mibenlétének boncolgatásakor pontosan ugyanazzal a szemantikai problémával szembesültek:

"E szót sokféle értelemben használja nyelvünk. Értelmi és érzelmi kategóriákat tartalmaz maga a szó, s a belőle alkotott szószerkezetek is hol az értelmi, hol az érzelmi oldalt domborítják ki. A teljesség igénye nélkül vegyük számba, mit jelent a gazdálkodás, a város működtetése szempontjából a biztonság?"

Ezek után nem meglepő, hogy 2012-re a szerzők ugyanazokat a célokat javasolják:

"– Meg kívánjuk őrizni az anyagi lehetőségek mértékéig a közszolgáltatási
rendszer nagyságát és színvonalát,
– még lemondások árán is meg kell őrizzük a város pénzügyi stabilitását,
a gazdálkodási gyakorlatban - érvényesíteni kívánjuk a „közforintokkal” való feladatellátás legracionálisabb és célratörő megoldásait,
– gazdaságfejlődési pályák támogatását indítjuk el a minél jobb bázispozíciók elérése érdekében."

Gazdaságfejlesztés általi generálás

Mindkét településen kiemelt feladat az "értékek megőrzése" is:

"A megszerzett értékeink feletti őrködést, a fenntartható, de szigorú működtetést, városunk/Zugló dinamizmusának gazdaságfejlesztés általi generálását célozzuk meg, úgy, hogy olyan alapvető irányokat határozunk meg, amelyek szigorúan megteremtik a szükséges rendet, de utat nyitnak az élénkségében, nem csökkenő működés és fejlesztés megvalósítása előtt.

Városunk/Zugló anyagi helyzete és likviditása az óvatosság, mértékletesség elve által vezérelt szigorú és fegyelmezett gazdálkodási irányokat kíván meg a koncepció összeállítása során is."

Példaadás

A két koncepció bevezetője tehát szinte betű szerint megegyezik, azonosak a központozási hibák is. A dokumentumok e ponton szétválnak, a költségvetési hatásokat, körülményeket elemző részek értelemszerűen különbözők.

Az intellektuális együttrezgés azonban nemcsak a jegyzők, a polgármesterek között is működött: egy extra pécsi bekezdést leszámítva szó szerint megegyezik a két polgármester expozéja is. Ebből először a koncepció indoklását idézzük:

"Az új szemlélet kialakítására több ok is késztetett bennünket.
(1) Az európai pénzügyi-gazdasági válság önkormányzatokat is elérő hatásaira való felkészülés,
(2) Magyarország újjászervezésének ma is zajló folyamata,
(3) a város adósságállománya által előállt helyzetekre történő gyors és határozott reagálás (ez a bekezdés Papcsák Ferencnél hiányzik) ,
(4/3) egy hatékonyabb működés megvalósítása, vagyis a közforintokkal való felelős gazdálkodás."

A polgármesterek végül így zárják levelüket:

"Bízom abban, hogy nemcsak szerkezetében, szemléletében, hanem tartalmában és támogatottságában is új, példaadó költségvetési koncepciót alkothatunk."

A példaadás tekintetében felmerül, hogy esetleg ugyanaz a kommunikációs ügynökség segítette a két jegyző munkáját, vagy – bár ilyet jó szívvel nehéz feltételezni – Zuglóban valakinek megtetszett a pécsi költségvetési koncepció frappáns invokációja. Ezért megpróbáltuk megkérdezni Papcsák Ferencet, de ő nem reagált a megkeresésre.