Mindenki az Azori-szigeteken viccelődik

Szatmáry szerint a maradásra a megemelt minimálbér és az egykulcsos adó ösztönözheti a magyarországi munkavállalókat. Statisztikai adatok szerint amúgy nem magas a kivándorlók aránya, csupán 0,1 százalék. A foglalkoztatottak száma pedig nőttön nő, Szatmáry számai szerint már 75 ezerrel több dolgozó van, mint két éve. Jámbor nem fogadta el a választ, mert Békés megyében "nem sokra mennek a statisztikával az emberek". A kormánytöbbség ennek ellenére is elfogadta.

Szatmáry újfent azt gondolja, hogy a Jobbik képviselője fontos témára hívta fel a figyelmet, amiről újfent mást gondol, mint a Jobbik. Az EU-csatlakozás nagy vívmányának nevezte, hogy a magyar munkavállalók a nyugatiakkal azonos feltételekkel vállalhatnak munkát Nyugaton, bár belátta, hogy ez az elvándorlás problémáját momentán nem oldja meg.

Jámbor szerint a devizahitelesek és az alulfizetett foglalkoztatottak adhatják a kivándorlás következő hullámát. "Nevezzen meg egyetlen indokot, amivel ön itthon tudja tartani a távozásra készülőket" - kért választ Szatmárytól. Arra is választ várt, hogy milyen konkrét lépésekkel teremtene munkahelyeket a kormány Békés megyében.

A jobbikos Jámbor Nándor a tömeges kivándorlásról, illetve a tömeges kivándorlás elleni kormányzati fellépésről akarta kérdezni Orbán Viktort, aki helyett a Matolcsy helyett válaszoló Szatmáry Kristóf válaszol majd. Jámbor szerint a kormány nemcsak az államadósságnak, hanem "újabb és újabb társadalmi osztályoknak" üzent hadat. Állítása szerint vidéken már az idősebb korosztályok is a kivándorláson gondolkodnak, az ő egykori osztályából, ahova 42-en jártak, már csak 17-en élnek Magyarországon.

Fónagy János államtitkár szerint a jövő évi költségvetés 183 milliárd forintot különít el a kedvezményekre, ez csak 2 milliárddal kevesebb, mint amit 2011-ben kaptak, az árkiegészítésre pedig 16 milliárddal jut kevesebb, de a kormány számításai szerint például csökkenni fog a MÁV-csoport költségszintje is, a kedvezmények pedig célzottabbak lesznek. Fónagy szerint a közlekedési holding terve. Bödecs nem tudta elfogadni a választ, a kormánytöbbség igen.

A jobbikos Bödecs Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány 40 milliárd forinttal csökkentené a közösségi közlekedés támogatását, amit a hatékonyság növelésével és az ezáltal keletkező javulással indokolt. Bödecs szerint azonban semmi sem indokolja a derűlátást, azaz a kormány valószínűleg a kedvezmények megszüntetésével vagy a jegyárak emelésével tudja csak pótolni a kieső pénzeket.

"Az emberek azt gondolták, hogy Gyurcsány Ferenc távozása véget vet annak a hazugságsorozatnak, ami a szocialisták kormányzását jellemezte" - kezdte válaszát Halász "elmúltnyolcév" János, majd az őszödi beszédből idézett, majd Gyurcsány Ferenctől, aki 2008-ban botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas. Ezzel javarészt le is tudta a választ, illetve arról beszélt, milyen egyéb intézkedéseket hozott a kormány, a felülvizsgálat módjáról nem. Tóth nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

"190 ezer embertől veszik el a rokkantsági ellátást 2012-ben" - kezdte interpellációját a szocialista Tóth Csaba, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddigi jogosultaknak maguknak kell kérvényeznie jogosultságuk felülvizsgálatát.

Ezt azzal indokolja a kormány, hogy így "amnesztiát" kaphatnak azok, akik eddig "visszaéltek" a támogatással. Lényegében arra kényszerítik a fogyatékosokat, hogy maguk menjenek el a felülvizsgálatra, ha járadékot akarnak kapni. Tóth szerint az eljárás cinikus.

A kkv-k számára előnyös döntésnek tartja azt is, hogy a hatóságok nem számolhatják el saját költségvetésükben a bírságokat. A kkv-ket pedig Széchenyi-kártyával támogatták, de tény, hogy a jövő év legfontosabb kérdése, hogy hogyan oldják meg a hitelszűkét. Scheiring nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Matolcsy György helyett ismét Szatmáry Kristóf válaszolt, aki szerint a kisvállalkozások számára örömhír, hogy a kormány nem kíván változtatni az eddigi gazdaságpolitikáján. Szatmáry amúgy nem is érti a felszólalást, hogy hogy jön egymáshoz az eva és a minimálbér emelése, amikor ezzel két különböző vállalkozási forma helyzetén ront a kormány. Hiányolta a pozitívumok felsorolását, például a tíz kisadó eltörlését. "Most 23 adónem van a korábbi 28 helyett" - mutatott rá, valójában arra, hogy újabb adónemeket is bevezettek.

Scheiring: A járulék- és adóemelések "még szűkebre szabják a vállalkozások mozgásterét", miközben egyre több az adónem és egyre bonyolultabb az adórendszer. A harmadik csapás a hitelszűke, amin tovább ront, hogy a kormány gazdaságpolitikája miatt a jegybank kamatemelésekre kényszerül, ami a bankokat a hitelezés visszafogására kényszeríti.

Csizi Péter megnyugodhatott, a kormány a szocialistáknál jobban támogatja az olimpiai felkészülést, derült ki Halász "elmúltnyolcév" János államtitkár válaszából.

Ezután az elempés Scheiring Gábor követelt gazdaságpolitikai irányváltást, szerinte ugyanis a kormány három csapást mért a vállalkozókra. Állítása szerint a kkv-szektor adja a GDP felét és foglalkoztatja a dolgozók 70 százalékát, a kormány mégis érzéketlen velük szemben. Más nem magyarázhatja, hogy emelik a minimálbért, ami ezrek állásvesztését okozhatja.

Csizi Pétert az érdekli, hogyan támogatja a kormány az eredményes olimpiai felkészülést.

Szatmáry adatai szerint 712 ezer jelzálogalapú devizahiteles van az országban. Az ő érdekükben "a kormányzat folyamatosan hoz intézkedéseket", melyek közül van, amelyik mindegyik hitelest érinti, pl. "a fix árfolyam". Vannak olyan intézkedések is, amelyek nem mindenkit érintenek, mint például az ócsai lakópark, vagy az eszközkezelő. Az, hogy a végtörlesztés "mekkora számot érint", abba Szatmáry "nem menne bele". A kormány mindenesetre tovább kívánja vinni a küzdelmet, amibe elkerülhetetlen a bankok bevonása. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A kormány nevében Szatmáry Kristóf államtitkár válaszolt Matolcsy György heyett, ő először is megköszönte, hogy Z. Kárpát hétről hétre felhívja a figyelmet a téma fontosságára, mert valóban segíteni kell a károsultakon. Abban viszont már nem ért egyet Z. Kárpáttal, hogy a kormány intézkedései mennyiben segítenek vagy nem segítenek a devizahiteleseknek. Kifogásolta azt is, hogy a kormány lepaktálna az IMF-fel. "Tárgyalásokat kezdtünk" - pontosított.

A másodikként kérdező Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az IMF-megállapodás kárvallotjai a devizahitelesek lesznek, akik közül alig ötvenezren tudtak eddig élni a végtörlesztéssel. Másrészt úgy tudja, hogy a kormány a leminősítés miatt félelmében elzárkózott a végtörlesztés kibővítésétől, helyette inkább a bankszövetség megoldási javaslataira vár. Kifogásolta a különadók kivezetését is, mert a Jobbik szerint igenis különadókat kell kivetni a bankokra.

Tállai szerint "az emberek" nem is értik Lukácsot, majd sorolni kezdte, hogy mennyi pénzt költött a kormány. A tételeket összeadva kb egymilliárdnál jártunk, amikor Tállai közölte, hogy a kormány eddig 35 milliárd forintot költött a kártalanításra. A kármentő alap kétmilliárdjáról részleteiben nem beszélt, de abból, hogy az MSZP kifogásolta a műfüves focipálya felépítését, levonta a következtetést, hogy a szocialisták nem szeretik a focit. Lukács nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Tállai András államtitkár szerint "különös élmény hallgatni az MSZP frakcióját közpénzek felhasználásáról kérdezni, miközben a börtönökben lassan nagyobb frakciójuk van, mint a parlamentben": Tállai szerint Lukácsnak "inkább köszönetet kéne mondania az embereknek". "Köszönetet mondott" - kiabálták be a szocialista padsorokból.

Lukács attól tart, hogy a kármentő alap pénzét is másra költötték, mint amire a felajánlók szánták - ahogy a magánnyugdíjpénztári pénzek sorsa sem ismert. Javasolta, hogy a kármentő alapba befizetett összegeket osszák szét a károsultak között.

A napirendi vita után elkezdődtek az interpellációk. Elsőként a szocialista Lukács Zoltán kérdezhetett a belügyminisztertől. Lukács arra kíváncsi, mihez kezdett a kormány azzal a kétmilliárd forinttal, amit a vörösiszap-katasztrófa után létrehozott Magyar Kármentő Alap számlájára utaltak, merthogy csak 350 millió forint felhasználásáról van igazolás az alap weboldalán.

Soltész Miklós ezúttal kereszténydemokrata képviselőként és nem államtitkárként azért dorgálta az ellenzéket, hogy a rokkantnyugdíjasokról szóló vitában annak elhúzódása miatt nem tudott felszólalni a Fidesz kerekesszékes, illetve hallássérült képviselője. A vita hajnali négykor kezdődött, ők pedig nem jöttek be rá.

A Fidesz nevében Kósa Lajos reagált, aki szerint a Fidesz a múlt héten felajánlotta, hogy egész hétvégén vitatkozzanak a Munka Törvénykönyvéről, de az ellenzék nem élt a lehetőséggel. Amúgy is, négy órában bármit meg lehet védeni, az időkeretekre tett javaslatuk meg az ellenzéket védi, mert így legalább nem beszélnek majd annyi "marhaságot", pláne nem műsoridőben.

Az elempés Vágó Gábor és a szocialista Józsa István is kifogásolta, hogy a Fidesz javaslatára minden vitához időkeretet szabnának a napirendben. A Fidesz folyamatos beszólásaira Kövér csak annyit reagált: "nyugodjanak meg, lesz még rosszabb", majd megadta a szót Novák Elődnek, aki szintén azt kifogásolta, hogy éjjel, időkeretben lehet majd csak fontos törvényekről vitázni.

Levették a napirendről a szabálysértésekről és az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat, ezek vitáját mégsem a héten rendezik meg.

Lukács szerint külön bájt ad az MSZP és a Jobbik általa vélt összeborulásának az, hogy ma december 5. van. Az pedig "külön szépség", hogy "a damaszkuszi utat kétirányúvá teszik". További képzavarok helyett az Egri csillagokból vett idézettel zárta felszólalását: "kötelességünket megtettük, bárcsak mások is megtették volna":

Lukács ugyan semmi különöset nem lát abban, hogy az ellenzék obstruál, bár az szerinte megöli a parlamenti munkát, legalábbis ezt idézte Mikszáthtól. Megtudtuk, hogy ő Szabad Györgytől tanulta a parlamentarizmust, Antall Józseftől pedig a demokráciát. "Tudom, a jóból is árt a sok" - idézte a felszólalása címéül választott, "Ma lesz a holnap tegnapja" című szám első sorát.

"Nem vitás, hogy az elmúlt héten a közbeszédet és a médiát az a tény uralta, hogy a parlament éjszaka ülésezik" - kezdte felszólalását Lukács Tamás, aki szerint az emberek nem értették a problémát. "Nyugi van, nem értették. Tessék megkérdezni" - mondta az ellenzéki közbeszólásokra.

Szatmáry szerint a pénzügyi szakértő és a politikus között az a különbség, hogy az utóbbi különbséget tud tenni stratégia és taktika között. Márpedig a magyar kormány stratégiája jó, azon nincs mit változtatni, abba beleillett az IMF elküldése és visszahívása is. A taktika más, de hogy mi, azt nem fejtette ki.