Újra esélyt ad az ellenzéknek a Fidesz

A kormány elméletben visszaállítja a hadkötelességet, ennek pedig feltétele a hadkötelesek nyilvántartási rendszerének szabályozása. A gyakorlati hadkötelezettséget ugyan csak veszélyhelyzetben vezetik be, de a törvény indoklása szerint annak teljesítésére a katonai igazgatási szerveknek már békeidőben fel kell készülniük. Ennek érdekében minden, 18. életévét betöltött hadkötelest nyilvántartanak majd. A hadköteleseknek kötelező lesz megjelennie a katonai alkalmassági vizsgálatokon.

Hétfőn elméletileg csak a módosító indítványokról szavaznak majd. Mivel csak ellenzéki módosítók érkeztek, amelyeket várhatóan elvet a kormánytöbbség, lehetőség van rá, hogy már hétfőn megszavazzák a törvényt. Ha pedig lehetőség van rá, meg is fogják tenni.

A kormány az indoklás szerint a "Jó Állam" megteremtésén munkálkodik. A közjó érdekében végzett munka következő fejezete a közigazgatás rendszerének "az ésszerűség útjára terelése", a "bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terhek" határozott lépésekkel mérséklése és a közszolgáltatások színvonalának emelése.

Első lépésként az újraszabályozott Ket. - így rövidítik a szép nevű 2004. évi CXL. törvényt - alapelvé teszi, hogy a hatósági ügyintézők jóhiszeműen járjanak el. A jövőben az alapjogok vagy a közérdek védelmére létrejött civil szervezetek konkrét ügyféli jogosultságot kaphatnak.

Korlátozzák az ügyintézési határidőt, amit a jövőben csak kivételesen indokolt esetben lehet majd meghosszabbítani, a szakhatósági eljárás időtartalmával például nem. A szabályok változásával amúgy sem lesz kötelező szakhatóság segítségét kérnie az ügydöntő hatóságoknak. A törvényalkotó reményei szerint az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-től 30-ról 21 napra csökkenhet.

Ha egy hatóság nem zárná le az eljárást az előírt határidőn belül, a jövőben nem dönthetne saját hatáskörben az új határidőről, hanem soron kívül új eljárást kellene lefolytatnia.

A hatékonyabb munkavégzés érdekében a miniszteri hatósági hatásköröket más, a miniszter irányítása alatt álló szervhez telepítik, mert a miniszter elsődleges feladata az ágazati irányítás és ellenőrzés, valamint a jogalkotás és a stratégiaalkotás.

Az elektronikus ügyintézés gördülékenyebbé tétele érdekében a technikai részletszabályokat a jövőben nem törvényi szinten határozzák meg, ellenben igyekeznek egységes keretszabályokat kialakítani. Megszünne viszont a hatóságok elektronikus kapcsolattartási kötelezettsége.

A kormány indoklása szerint "több szempontból is újításra szorul" az egyesülési jog, az új törvény "szélesebben értelmezi, a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kiterjeszti" az egyesülési jogot. Lényegi változás, hogy a jövőben a nem működő vagy megszűnt civil szervezeteket a bíróság automatikusan törli a nyilvántartásból.

A törvény bevezeti a jogrendbe a civil szervezet fogalmát. A törvény rendezi továbbá a civil szervezetek gazdasági, könyvvezetési és beszámolási szabályait is.

Az eddigi kétfokozatú rendszer helyett egyfokozatúvá teszi a közhaszúságra vonatkozó minősítést. A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, valamint a támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a törvény Civil Információs Centrumokat hoz létre.

A köztestületi struktúra átalakításával próbálja orvosolni a magyar sportirányítás széttagoltságát Bánki Erik és Szalay Ferenc a sporttörvény módosításával. Indoklásuk szerint már a Nemzeti Sportstratégia is megállapította, hogy a magyar sport szervezeti felépítése indokolatlanul tagolt, a meghatározó területek között nem megfelelő az átjárás, miközben szervezeti-irányítási szinten sok az átfedés. Az indoklás több helyen is használja az élősport kifejezést, ennek jelentését nem sikerült megfejtenünk.

Az átfedéseket a sportági integrációval, azaz a sportágak "épek és a fogyatékos személyek részére történő, egy szervezeten belüli működtetésével" számolja fel a törvény. A jövőben a sportági szakszövetségek határozhatják meg a versenyrendszert és rendelkeznek a bajnokságok kereskedelmi hasznosításáról, beleértve a közvetítési és egyéb vagyoni jogokat is.

A sportirányítást a Magyar Olimpiai Bizottságban központosítják.

A salátatörvénnyel egyrészt megteremtik az ANTSZ gyors reagálási képességét növelő komplex információs rendszere fejlesztésének a lehetőségét. A rendszer lehetőséget teremt a sürgősségi ellátás feladatainak szervezésére, járványügyi megelőzésre és felmérésekre és "az egészségügyi tartalomszolgáltatás folyamatos fejlesztése révén hozzájrul a szolgáltató és esélyteremtő állam létrehozásához".

Fontos változást hoz a törvény a háziorvosok életében, a praxisjog megteremtésével a háziorvosi feladatokat a körzeti ellátáshoz köti, így a jövőben azok a háziorvosok, akiknek nincs körzeti ellátási feladatuk, jelenleg betöltetlen körzetekbe kell költözzenek. Létrehoznák a praxiskezelőt is, amitől a forgalomképtelen praxisok piacának fellendítését és az új belépők praxisszerzésének megkönnyítését remélik.

Szigorítják az ügyeleti szabályokat is, a jövőben az egészségügyi szolgáltató egyoldalúan is elrendelhet heti 16 óra ügyeletet a dolgozói számára.

A törvény felszámolja a gyermekágyi segélyben eddig meglévő diszkriminációt. Eddig csak a szülő, vagy a gyermeket örökbe fogadó nő volt jogosult a teljes összegű segélyre, a jövőben ezt a gyermeket gondozó vér szerinti apa, gyám vagy örökbefogadó férfi is megkaphatja.

A szabadalmi törvények módosításával a kormány egyrészt kezelte azt a szabadalmasnak joghátrányt okozó problémát, hogy ha a hatályosítás határidején túl, de még egy konkrét jogvita előtt nyújtotta be az európai szabadalom szövegének magyar fordítását, akkor pótlólagos bizonyítási kötelezettsége volt. Másrészt megteremtették a lehetőségét, hogy az európai szabadalmi kérelemhez is magyar nyelven nyújthassák be a leírást.

A törvény másik újítása a kutatás-fejlesztési tevékenységet minősítő intézet létrehozása. Ennek az a jelentősége, hogy a jövőben a K+F-hez kapcsolódó adókedvezmények igénybevételekor egy független intézet minősíti majd a kutatás-fejlesztési tevékenységet, nem pedig az államigazgatás egyes szervei, amelyek eddig nem kötelező erejű állásfoglalásokban rendezték a kérdést. A jövőben a minősítést a Szabadalmi Hivatal végzi majd.

Bár a módosítás átfogóan nem szabályozza újra a szerzői jogot, de szabályozza a közös jogkezelők gazdálkodását, például részletesen szabályozza, hogy bevételeikből mennyi kezelési költséget számolhatnak el. Felszámolják az eddigi monopóliumokat is, azaz új közös jogkezelők is versenybe szállhatnak az Artisjusszal.

A rejtélyesen hosszú nevű törvény valódi célja a Nemzeti Eszközkezelő működési feltételeinek megteremtése, annak szabályozása, hogy hogyan vásárolhatja fel az eszközkezelő a bajba jutott hiteladósok ingatlanjait úgy, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők lakhatása biztosított legyen.

A szabályok értelmében az állam a szociálisan rászorult helyzetű vagy legalább kétgyermekes, családi pótlékra jogosult hiteladósok ingatlanját vásárolhatja meg, amennyiben az adós 2011. szeptember 28. óta az ingatlanban lakott, és amelyre 2009. december 30. előtt jegyeztek be jelzálogot.

Az ingatlan értéke Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 15, egyéb településen legfeljebb 10 millió forint lehet, a jelzálog értéke pedig nem haladja meg a forgalmi érték 80 százalékát. A lakóingatlanért az állam Budapesten és megyei jogú városban a forgalmi érték 55, egyéb városban 50, községben 35 százalékát fizeti ki. Az állam csak tehermentesített ingatlanokat vesz át.

A lakások tulajdonosai visszavásárlási jogot kapnak, amivel legkésőbb a szerződést követő 24. hónapban élhetnek. A visszavásárlási ár vagy a forgalmi érték a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a befizetett törlesztőrészletekkel csökkentett összege, vagy a lakásért az állam által fizetett ár a visszavásárlás időpontjáig számított, jegybanki alapkamattal számolt kamataival növelt összege, attól függően, hogy melyik magasabb.