Olivér
1 °C
5 °C

NYTimes: Magyarország a tekintélyelvűség felé sodródik

2011.12.20. 13:51
A választók 53 százalékos támogatásával 68 százalékos többséghez jutott Fidesz megszüntette a kormányzat ellenőrzését szolgáló fékeket – írja a New York Times. Az osztrák sajtó a médiaszabályozás alkotmánybírósági megítéléséről írt.

A New York Times Magyarország alkotmányos forradalma címmel közölte Kim Lane Scheppele írását a magyar kormány jogi és alkotmányozási lépéseiről. A Princeton Egyetem professzorának írása Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász rovatában jelent meg.

A múlt héten Krugman maga írt arról, hogy a Fidesz gazdasági okok miatt és az előző kormányok inkompetenciája miatt került kormányra, de a párt most hatalmának tartós bebetonozására törekszik, és az új autoriter rendszert csak egy papírlapnyi vastagságú demokrácia máza fedi.

Minden hatalom a kormánypárté

Scheppele, aki Krugman felkérésére írt Magyarországról, megállapítja: a Fidesz 53 százalékos választási eredménnyel jutott 68 százalékos parlamenti többséghez, amelynek birtokában az alkotmány megváltoztatására kapott felhatalmazást. Ennek eredményeként átalakult a jogi környezet, megszűntek a végrehajtó hatalom ellenőrzését szolgáló fékek, és belátható időre a kormánypárt kezébe került gyakorlatilag minden hatalom".

Az új alkotmány a legnagyobb csapást a bírói testületre mérte, írja Scheppele, kezdve az Alkotmánybíróságtól – melynek sorait kormánypárti tagokkal bővítették, hatáskörét pedig megnyirbálták, így "funkcionálisan halottá vált" – a bíróságokig, ahonnan több mint 200 bírót kényszerítenek nyugdíjba. Helyükre az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezhet ki utódokat, valamint jelölheti ki az egyes pereket tárgyaló bírákat – írja Scheppele.

"A bírói testület függetlensége megszűnik, ha a kormány a saját bíráit ülteti a pulpitusra, tetszése szerint mozgatva őket, és maga választja ki, hogy az egyes ügyeket melyik bíró tárgyalja" – szögezte le. Megemlítette, hogy Viviane Reding EU-biztos kemény hangú levélben kért mielőbbi tájékoztatást a fentiek kapcsán.

Nem lehet majd kiakolbólítani a tökfilkókat

"Demokráciákban a nép 'kiakolbólíthatja a tökfilkókat', és új kormányt juttathat hatalomra, az pedig megváltoztathatja a lakosság támogatását nélkülöző politikát. Az új alkotmány értelmében azonban ez csaknem lehetetlenné válik... A Fidesz akkor is kézben tartja az ellenőrzést, ha egy másik párt az esélyekre rácáfolva megnyerné a választást" – írta az amerikai professzor, felidézve, hogy az új szabályok szerint az elmúlt háromból elveszített két választást is a Fidesz nyerte volna.

Állítását a kétharmados többséget igénylő törvények nagy számával, valamint a választókerületek határainak átrajzolásával támasztotta alá. Scheppele úgy fogalmazott: "a Fidesz demokratikus választások után, törvényes eszközökkel hajtotta végre az alkotmányos forradalmat. Ám jóllehet a Fideszt demokratikus választás juttatta hatalomra, és a fenti programot alkotmánymódosítással vitte véghez, Magyarország nem alkotmányos demokrácia. Ehelyett – Paul Krugman szavaival – a tekintélyelvűség felé sodródik."

Nincs szerencséje a média szabályozásával a magyar kormányfőnek – írta a konzervatív irányultságú Die Presse. Miután az eredeti törvényjavaslatot éles kül- és belföldi kritikák hatására enyhíteni kellett, az alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény egyes részeit – mondja a cikk írója, Michael Laczynski.

Igazi pofon

Andreas Pribersky, a Bécsi Egyetem politológusa szerint "igazi pofon" Orbán Viktornak az alkotmánybíróság döntése. Öt olyan tagja is van a testületnek, akiket Orbán Viktor jelölt, köztük a Fidesz egy volt parlamenti képviselője – mondta Pribersky, aki a döntést az európai intézmények "mérséklő hatására" vezeti vissza és arra számít, hogy Orbán fel fog áldozni egy "bűnbakot".

A híresztelések szerint legvalószínűbben 2012 elején várható kormányátalakítás. Pribersky szerint nem várható, hogy a kormány újból nekifut a médiaszabályozásnak. "Most a gazdaság a legfontosabb csatatér" - mondta.

A nemzeti bankról szóló törvénytervezet bírálói szerint attól lehet tartani, hogy az abban szereplő változtatások lehetőséget teremtenek a kormánynak a monetáris politikába való beavatkozásra. A lap felidézte, hogy az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap aggodalmaiknak adtak hangot a tervezettel kapcsolatban. Az IMF pénteken félbeszakította a tárgyalásokat egy "tőkeinjekcióról", mégpedig Olli Rehn kabinetjének közlése szerint az új törvény miatt – tette hozzá.

Meglepő az Alkotmánybíróság döntése

A Der Standard című liberális napilap szintén tudósításban számolt be a médiatörvényről szóló alkotmánybírósági határozatról. A nemzetközileg bírált médiatörvény lényeges pontokon sérti a sajtószabadságot – emelte ki az alcímben a szerző.

A tudósító, Kathrin Lauer meglepőnek nevezte a döntést. Kiemelte, hogy a testület nem nyilatkozott a nemzetközi sajtószervezetek által ugyancsak bírált bírságokról. "Kevésbé tőkeerős sajtóorgánumokat tönkretehetnek ezek a bírságok" – tette hozzá.