Megduplázzák az elismert egyházak számát

Az Index információi szerint megduplázza a Fidesz az elismert egyházak számát. Az Alkotmánybíróságon hétfőn megsemmisített egyházügyi törvény mindössze tizennégy közösséget nyilvánított egyházzá. A döntés összesen mintegy háromszáz kisebb-nagyobb szervezetet fosztott meg addigi státuszától.

Úgy tudjuk, hogy az eredetileg júliusban elfogadott, „lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról" szóló törvény legújabb változatát még szerdán benyújtják az országgyűlésnek. Az még szerda délelőtt sem dőlt el, hogy a beterjesztő a kormány lesz-e, vagy egyéni képviselői indítványként kerül-e ismét a parlament elé.

Információnk szerint a kormánypártok engedtek a lobbizásnak, és a kezdeti szigor után az új tervezetben nagyjából egy tucatnyi felekezetnek adnák meg az egyházi státuszt.

A még szerda délelőtt is formálódó tervezet többek között a parlament előtt tüntetést szervező krisnások és a metodisták számára hozhat kedvező fordulatot. A szcientológusok viszont biztos, hogy az újabb eresztésből is kimaradnak.

Update: Tudomásunk szerint időközben az anglikánok és az üdvhadsereg is befutottak. Fideszes forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy végül kétfajta kategóriába sorolják az egyházakat, így lesznek elismert és még elismertebb felekezetek is.

A Fideszben az elmúlt napokban még bizonytalan volt az is, hogy engednek-e a vallási szervezetek bővítést kérő lobbizásának. Lázár János frakcióvezető pénteken még azt állította, hogy lényegi részek változatlan formában kerülnek majd bele az új szövegbe, amit a parlamentnek az év végéig el kell fogadnia. Biztosan nem változik viszont, hogy a jövőben minden egyes új felekezet elismerését az országgyűlésnek kell majd megszavaznia.

Időközben azonban többek között a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége is levélben fordult a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjéhez, hogy újra elfogadandó törvény „ismerje el mindazon világvallások, vallási közösségek egyházi státuszát, melyek bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja". A protestáns egyházak vezetői már közvetlenül a nyári döntés után, júliusban kérték Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy bővüljön ki az elismert egyházak köre. Forrásaink szerint a háttérben is rengeteg megkeresés érkezett a Fidesz vezetőihez, hogy változtassanak a listán.

A törvény szerint eddig csupán a Magyarországi Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, a Magyarországi Baptista Egyház és a Hit Gyülekezete tartozott volna a teljes jogú egyházi szervezetek körébe.

A KIM vallásügyi államtitkárságra azonban több mint 70 felekezettől érkezett kérvény, hogy még a január 1-i hatályba lépés előtt döntsön az országgyűlés az elismertek közé való felvételükről. Úgy tudjuk, hogy a kérdésben Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja érvényesült, így eddig egyik szervezet ügye sem került napirendre a házban, sőt a kormányüléseken sem beszéltek róla. De az átsorolásnak bürokratikus akadálya is volt, hiszen a törvény végrehajtási rendelete egyáltalán nem készült el.