Egyre kevésbé bízunk az EU-ban

A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerdán azzal reagált Brüsszel súlyos intésére , hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból. Szerinte az Európai Bizottság szerdai "ultimátumával Magyarország szuverenitását durva támadás érte", az "nem saller, nem koki, hanem egy földön fekvő ország fejberúgása". Arról beszélt, hogy az EU nem jótékonysági intézmény, "hanem báránybőrbe bújt farkas", egy "gyarmattartó, és Magyarország az unión belül csak egy gyarmat". A Jobbik szombat délutánra tüntetést szervez az Európai Bizottság magyarországi kirendeltsége elé. Vona azt mondta, azokat várják, akik szerint  a "tagok legyünk vagy szabadok" kérdésre a szabadok a helyes válasz.

Vona olyan pillanatban dobta be megint ezt a témát, amikor az EU megítélése nem éppen a legjobb a magyarok körében. A 2003-as népszavazáskor arra a kérdésre, egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon, igen választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 százaléka, több mint 3 millió ember. Az Eurobarometer legfrissebb, decemberben publikált őszi felmérése szerint viszont a magyaroknak már csak 47 százaléka bízik az EU-ban, 44 százaléka nem, 9 százalék pedig nem tudja. Igaz, ezzel nem nagyon lógunk ki a tagállamok sorából. A leginkább bizakodó bolgároknál is csak 59 százalék a bizalommal teliek aránya.

Pár éve még sokkal jobb volt a helyzet, az Eurobarometer 2006 őszi készült közvélemény-kutatása szerint akkor Magyarország volt az EU-t egyik legpozitívabban megítélő tagállam, és a magyar válaszadók 61 százaléka mondta, hogy bízik az Európai Unióban. Ennél jelentősen magasabb arányt csak Szlovéniában mért az Eurobarometer, ahol a polgárok 70 százaléka bízott az EU-ban. A felmérés tanulsága egyébként az volt, hogy a nemrégiben csatlakozott országokban nagyobb a bizalom, mint a régebbiekben. A kutatás azt is megmutatta, hogy a Magyarország EU-tagságát pozitívan megítélők azok közül kerülnek ki, akik egyébként is kevésbé pesszimisták saját életük és az ország helyzetének alakulását tekintve.

A Policy Solutions és a Medián egy hónappal Magyarország soros uniós elnöksége megkezdése előtt készített egy felmérést, amely azt az eredményt hozta, hogy ugyan egy, a tagság megerősítéséről szóló népszavazáson 69 százalék a bennmaradás mellett szavazna, de minden parlamenti párt szavazótáborában bőven vannak EU-szkeptikusok. A népszavazási kérdésre 24 százalék határozott nemmel válaszolt volna 2010 végén. Még az uniós tagságot leginkább támogató MSZP-és LMP-szavazók ötöde is így döntött volna. Ugyanakkor még a legszkeptikusabb Jobbik táborában is - 58 százalékkal - többségben voltak az EU-tagság pártolói. Ez a felmérés azt hozta ki, hogy a legcsalódottabbak a mezőgazdaságban dolgozók, a legpozitívabban pedig a diákok állnak az EU-hoz.

Maximum két évig tartana a búcsú

Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból, mondja ki a Lisszaboni Szerződés 50. cikke. A dolog menete a következő: a kilépést elhatározó tagállam bejelenti szándékát az Európai Tanácsnak. Az iránymutatásokat ad, és ezek alapján az Unió tárgyalásokat folytat, és megállapodást köt ezzel az állammal a kilépés részletes szabályairól, tekintettel az érintett állam és az Unió jövőbeli kapcsolataira. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértése után.

Ha sikerül megállapodni, akkor a megállapodás hatályba lépésének időpontjától az érintett államra többé nem alkalmazhatók az uniós szerződések, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Ha nincs megállapodás, akkor a kilépési szándék bejelentésétől számított két év után szabadul az ország a kötelezettségek alól. Aki egyszer kilépett, később még meggondolhatja magát, és kérheti a felvételét újra, ekkor pont ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelni, mint az először jelentkező tagállamoknak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!