Házon belüli ellenségekre most nincs szükség

Réthelyi Miklósnak, egyelőre, mégsem kell mennie. Bár a nemzetierőforrás-miniszter távozását már tavaly év eleje óta lebegtetik, és eleve csak 2011. december 31-ig szólt a megbízatása, a gazdasági válság legújabb fejleményei, legfőképp az IMF-fel való megegyezési kényszer most megmentették.

Pedig Réthelyi utódját már tavaly április óta intenzíven keresi Orbán Viktor kormányfő, aki értesüléseink szerint legszívesebben a Fidesz frakcióvezetőjét, Lázár Jánost látná a miniszteri székben. Lázár viszont eddig kevés lelkesedést mutatott a kevés politikai haszonnal, ám annál több kockázattal kecsegtető tárca iránt, ahol miniszteresélyesként még Balog Zoltán államtitkár neve is felmerült.

Fotó: Koszticsák Szilárd

A nemzetierőforrás-minisztériumban minden adott ahhoz, hogy igazi politikustemető legyen. A csúcsminisztérium fogja össze azt a három területet - a szociálist, az egészségügyit és az oktatásit - amelyek kizárólag viszik a pénzt, és ahol, pénz hiányában kódolva vannak a konfliktusok. Mindezt a minisztérium elmúlt egy éve is bizonyította, 2011 egyik legnagyobb konfliktusa a rokkantnyugdíjak és a korkedvezményes nyugdíjak körül bontakozott ki, de az oktatási reformot is nehéz sikertörténetnek láttatni. Elég, ha csak Hoffmann Rózsa államtitkár háromszor is visszadobott törvénytervezetét említjük, amit aztán módosító indítványok százaival alakított át a kormánypárti frakció, és amit a Fidesz tán legismertebb oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán még így is leszavazott.

Réthelyivel kapcsolatban a Fidesz egyik elnökségi tagja nyilatkozta, hogy december 31-ig szól csak megbízatása, ugyanő arról beszélt, hogy csak négy kormánytag helye biztos a kormányban. Mégis, ugyanő január elején már júniusi kormányátalakításról beszélt.

Kormányzati forrásaink szerint a kormányátalakítás ügye teljes egészében lekerült a napirendről. "A miniszterelnöknek sem érdeke, hogy házon belül ellenségeket szerezzen" - mondta egyikük. Ezt alátámasztja, hogy az elmúlt hónapokban a kormányfő és helyettese, Navracsics Tibor közigazgatási miniszter konfliktusa is elsimult. Míg szeptemberben még igen feszült volt a helyzet Navracsics és Orbán között - amit a kormányzati kommunikáció elvétele is jelzett, illetve korábban pár összeszólalkozás, például a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogáról -, azóta rendszeressé váltak az egyeztetések köztük. Az új ügyrendben Orbán és Navracsics minden héten, még a kormányülések előtt négyszemközt is megbeszélik a teendőket.

Átalakításokra egyik forrásunk szerint "optimális esetben a gazdasági tárcáknál" jöhet szóba személycsere, de ott is csak az IMF-megállapodás után, ami "nem holnap lesz". Lázár János decemberben még arról beszélt, hogy Matolcsy György a kormány gazdaságpolitikájának szimbóluma, így helye biztos a kormányban, de már ő is utalt rá, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nemzetgazdasági minisztérium élén is. Réthelyi távozása mellett mindenesetre az elmúlt hónapokban a legtöbbet Matolcsy jövőjéről találgattak, lehetőségként felmerült a szerkezeti átalakítás, az önálló pénzügyminisztérium újbóli felállítása is.

Akárhogy is, a Fidesz már a választási törvény vitájában is azzal érvelt hogy Orbán az európai válságból azt szűrte le, mindennél fontosabb a kormányzati stabilitás - ezzel indokolták a többségi elemek erősítését, a választójogi rendszer stabil kormánytöbbséget biztosító átalakítását is. Ez alapján nem várható - és forrásaink szerint sem lesz - kormányátalakítás a tárgyalások lezárásáig. Erre leghamarabb azután kerülhet sor, hogy Magyarország rendezi a vitáját az Európai Bizottsággal, amely a jegybanktörvény, a bírák jogállása és az adatvédelmi biztos ügyében egy hónapot adott a válaszra a kormánynak a megindított kötelezettségszegési eljárásban. A kérdés rendezése feltétele a megállapodásnak az EU-val, ez pedig feltétele a megállapodásnak az IMF-fel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!