Angéla, Petronella
14 °C
27 °C

A szlovák Gorilla legendája

2012.01.27. 07:47 Módosítva: 2012-01-27 10:24:54
Szlovákiát az elmúlt hetekben a Gorilla-ügy tartja folyamatosan lázban. Sokan az évtized botrányának tartják, mások a Meciar-időkhöz hasonlítják és egyre nő azok száma, akik pont a nyilvánosságra került hetvenoldalas dokumentum olvasása után döntenek úgy, hogy nem vesznek részt a márciusi választásokon.

A Gorila és Gorila 1 fedőnevű, állítólagos titkosszolgálati dokumentumokból az derül ki, hogy az elmúlt tíz évben kormányzó – különböző pártállású – politikusok mind Szlovákia egyik legbefolyásosabb cégbirodalmának, a Pentának a befolyása alatt álltak.

A dossziék olyan lehallgatások leiratait tartalmazzák, amelyeket állítólag a titkosszolgálat, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) végzett 2005 és 2009 között egy pozsonyi „konspirációs lakásban”, a Vazovova utcában. Ezen a helyszínen találkozgattak a Penta emberei a legkülönbözőbb kormánypárti és ellenzéki politikusokkal.

A Penta Holding vállalati struktúrája
A Penta Holding vállalati struktúrája

Titkosszolgálati akció volt

A lehallgatott alanyok között van a csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Haščák, és más ismert és befolyásos emberek is. Képviselők megvásárlásáról, politikai kinevezésekről beszéltek, rengeteg gazdasági és politikai témát érintettek, állami nagyvállalatok privatizációjától kezdve közhivatalnokok kinevezésein keresztül koalícióalakítási forgatókönyvekig, de szóba kerülnek vastag borítékok és jelentős százalékos juttatások is.

A szlovákiai belügyminiszter, Daniel Lipsic kijelentette, hogy a Gorilla fedőnevű akció a “titkosszolgálat törvényes és a szabályoknak megfelelő akciója", de nem válaszolt arra a kérdésre , hogy ez az anyag, illetve az interneten olvasható anyag tartalmilag megegyezik-e.

Többen már lemondtak

Az iratok elárulják, miként születtek háttérmegállapodások a 2002 és 2006 között hatalmon lévő második Dzurinda-kabinet gazdaságpolitikáért felelős tisztviselői, így az akkori gazdasági miniszter, Jirko Malchárek és Jaroslav Haščák nagyvállalkozó között. Az iratok többször megemlítik Világi Oszkárt, dunaszerdahelyi nagyvállalkozót, Czucz Istvánt, csallóközi üzletembert, aki egyben Overdose társtulajdonosa is. Kitartó olvasgatás után arról is tudomást szerezhetünk, miként tervezte a szlovák oligarcha és Robert Fico a 2006-os választások utáni esetleges koalíciós együttműködést. Haščák szerint ”a demokrácia szar rendszer. A választó semmiről nem tud semmit, csak a felszínt látja.”

Jirko Malcharek, Dzurinda egykori gazdasági minisztere, miniszterelnök-helyettese
Jirko Malcharek, Dzurinda egykori gazdasági minisztere, miniszterelnök-helyettese
Fotó: Kisbenedek Attila

A Gorilla ügyben ügyészségi és rendőrségi vizsgálat indult, többen is lemondtak posztjukról, többek között Anna Bubeníkova, a Nemzeti Vagyonalap vezetője is.

Az akták igazságtartalmát, eredetiségét megjelenésük után rögtön megkérdőjelezték. A szlovákiai társadalom két részre szakadt: azokra, akik a Gorilla-aktákat valós titkosszolgálati iratoknak hiszik, és azokra, akik nevetségesnek tartják.

A miniszterelnökök szerint csak féligazság

Eduard Maták, a Penta társtulajdonosa “Hollywood-szerű hazugságnak” nevezte a Sme napilapnak adott interjújában, “fikció az egész, csak arról szól, hogy pár politikusnak megfelel az összes többit egy zsákba hajítani – akik 2006 körül a politikai életben aktívak voltak – és azt mondani rájuk, hogy ők a Gorilla-időszak emberei.” Ezzel a parlamentbe először a 2010-es választásokon bejutott Szabadság és Szolidaritás pártra célzott, akik szerint “a Gorilla-ügy jó lehetőség arra, hogy kicseréljünk egy egész politikusgenerációt, mely ma már nyilvánvalóan túlkoros, a politikai pártok most politikai megtisztuláson mehetnek keresztül. Talán gorillákra és nem gorillákra osztjuk majd a politikusokat” – nyilatkozta Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter a szlovák televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában.

Iveta Radičová, az országot a március 10-i választásokig vezető miniszterelnök szerint a Gorilla-iratok igazságokat, féligazságokat és hazugságokat egyaránt tartalmaznak.

Hasonlóképpen vélekedik Robert Fico, a miniszterelnöki cím várományosa, az ellenzéki Smer elnöke is. Ő sem szeretne nyilatkozni az állítólagos titkosszolgálati iratokkal kapcsolatban. „Ne rángassanak bele minket ebbe” – mondta a Markíza televíziónak. Véleménye szerint a választások előtt valakinek mindig érdekében áll, hogy belerángassa a politikai pártokat különböző hírszerzési játékokba. „A Smer ezekben nem hajlandó részt venni” – mondta.

Robert Fico
Robert Fico
Fotó: Samuel Kubani

Annyit azonban elárult a TASR hírügynökségnek, hogy 2006-os hatalomra kerülése után leállította a pozsonyi repülőtér privatizációját, és ezzel megakadályozta, hogy az is, mint sok más állami vállalat, a Penta kezére kerüljön. A nagyvállalattal való asszociáció Ficónak jobban árthat, mint másoknak, hiszen az ő politikájának egyik pillére épp a Penta és a hozzá hasonló multik elleni küzdelem volt.

Mikuláš Dzurinda (1998 és 2006 közötti miniszterelnök) azt nyilatkozta, az általa vezetett kormányok sosem döntöttek pénzügyi csoportok nyomására, vagy az azokkal történő megegyezések alapján.

A Híd és az MKP egymásra mutogat

A Híd és az MKP választások előtti sárdobálását csak fokozták az akták. A Gorilla-iratok időszakában a magyarok képviselete még egységesen az MKP által történt, azóta többen a Híd pártba soroltak át. Ahogy a Bumm.sk felvidéki hírportál ismertette, “több téma kapcsán is előkerülnek tehát egykori MKP-s politikusok, többek közt a privatizációhoz kapcsolódva: ezek értelmében a Nyugat-Szlovákiai Energiaszolgáltató magánosítását az MKP-hoz közeli személyek végezték, egész pontosan Világi Oszkárnak lehetett köze a tranzakciókhoz."

A párt neve a Transpetrol körüli ügyletekkel kapcsolatban is felbukkan az iratokban, az MKP ezek szerint az állami tulajdonrész kapcsán komoly összegekhez juthatott jutalék címén – igaz, a pénz másik fele a Fico-párti Malchárekhez vándorolt. Ezt a mintegy 3,5 millió dolláros jutalékot állítólag a kőolajszállítással foglalkozó vállalat akkori vezetője, Czucz István osztotta volna el.”Az aktában kitérnek arra, hogy Bugár Béla és Világi is beleegyezett a tranzakcióba. A Penta vezetője az állítólagos átiratokban egy másik helyen egyenesen Világi "rabszolgájának" nevezi a Nemzeti Vagyonalapba jelölt Duray Rezsőt, aki a jelenleg Híd-párti Végh Dániellel közös kontextusban kerül megemlítésre, írta a Bumm.sk, amely alaposan kivesézte a Gorilla-ügyek magyar szálait.

„Nem az én tisztem ezt eldönteni, hogy a Gorilla-dosszié megfelel-e a valóságnak, de a parlamenti képviselők között terjedő információk arra engednek következtetni, hogy a dokumentumban foglaltak nagyon közel állnak a valósághoz” – nyilatkozta az Indexnek Berényi József, aki 2010 óta az MKP elnöke. Hozzátette „az MKP listán szereplő jelölteknek semmilyen formában semmi közük a Gorillához, a Híd listáján viszont szerepelnek az aktához köthető jelöltek.”

A Gorilla állításai miatt szakadt az MKP?

Bugár Béla
Bugár Béla
Fotó: Krizsán Csaba

Bugár Béla, a Híd pártelnöke elmondta, “az egyedüli volt MKP-tag, akit az aktában emlegetnek és jelenleg a Híd tagja, én vagyok. Ráadásul Végh Dánielt, aki annak idején az MKP, jelenleg pedig a Híd kinevezettje a Nemzeti Vagyonalapban, éppen annak kapcsán emlegetik az aktában, hogy a pénzügyi csoport érdekeivel ellentétesen szavazott.”

Kérdésünkre elmondta, soha nem járt a Vazovova utcai “konspirációs lakásban”. “Nem tartom szerencsésnek, hogy a Gorilla ügy pár hónappal a választások előtt robbant ki, erre az időszakra ugyanis a fokozott érzelmek jellemzőek, ennek az ügynek a kivizsgálása pedig nagyon is higgadt hozzáállást igényel.”

Az Index kérdésére, hogy Bugár Béla 2007-es leváltása a Gorillában róla megfogalmazott állításokkal összefüggésbe hozható-e, Berényi a következőt válaszolta: "2007-ben az akkori tagság egy jelentős részénél az a vélemény alakult ki, hogy nem az MKP-nak van egy gazdasági háttere, mely segíti a pártot, hanem gazdasági érdekeltségű csoportosulásoknak van pártja, amin keresztül, ill. aminek a nevében érvényesítik érdekeltségeiket. Ez a jelenség jelentős bizalmatlanságot szült az akkori pártelnökkel szemben. Ez volt tehát az egyik oka a 2007-es személycsérenek."

Bugár perrel fenyeget, de nem perelt

Bugár Béla a Pátria rádiónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy be fogja perelni Berényit, ha továbbra is azt állítja, hogy a Gorilla-aktában emlegetett összes volt MKP-s személy már a Hídba távozott. „Ha valóban beperelne, az mindenképpen jó, mert akkor a bíróság érdemben foglalkozna a Gorilla-üggyel, és fény derülne az igazságra” – mondta az Indexnek Berényi. Ugyanakkor kérdésünk kapcsán kiderült, Bugár még nem indította el a jogi eljárást.

"Berényinek el kellene gondolkodnia azon, hogy a személy, akit többször is említenek az iratokban, nagyon közel áll hozzá" – jegyezte meg Bugár a hétvégén a Pátria rádióban, miközben Miroslav Wöllnerre utalt, aki a Szlovák Villamosművek elnökségének alelnöke volt 2005 és 2007 között. A Gorilla-iratokban úgy írtak róla, hogy a villamosműveknél igyekezett nagy befolyást szerezni, és egy üzletből állítólag magas jutalékot kapott.

A Gorillának mindenesetre már eddig is – igazságtartalmának megállapíthatósága nélkül – sikerült mindent a feje tetejére állítania, a Meciar alatt a titkosszolgálatokat önkényesen irányító Ivan Lexa korszaka óta soha ennyien nem foglalkoztak a titkosszolgálattal és nem született ennyi összeesküvéselmélet Szlovákiában. A vizsgálatok folynak.

A Gorilla elnevezés egyébként a jól értesült városi legendák szerint abból származik, hogy épp ez volt a beceneve az akkor használt lehallgatóeszköznek.